Az NMHH kommunikációs igazgatósága azt közölte csütörtökön az MTI-vel, hogy 62 évvel ezelőtt ezekben a napokban azt ünnepelte a világ, hogy a Jurij Gagarint szállító űrhajó a világűrbe ért. Az elmúlt 60 évben több száz ember járt már az űrben – köztük egy magyar is, Farkas Bertalan – köszönhető ez annak, hogy az űrtechnológia rohamléptekben fejlődik.
Magyarországon az NMHH a frekvenciakoordinációs eljárásokban eljáró hatóság.
Feladata kettős: egyrészt bejelenti a hazai műholdak esetében a szükséges műholdas pályák, pályapozíciók igényét, másrészt a más országok igazgatásai által koordinált műholdas pályák, pályapozíciók interferenciaszámításokkal alátámasztott észrevételeit, amennyiben az érinti a hazai rádiórendszereket – emelték ki.
A világűr rendszereinek hatása a gazdaságra
Hozzátették, hogy a világűrbe helyezett rendszerek ma már a gazdaság gerincét jelentik. Az új űrkorszak egyik jellegzetessége várhatóan az lesz, hogy a mostani 6000 műhold helyett már több százezer műhold fog keringeni felettünk, alacsony Föld körüli pályán, ami számos kihívást jelent. Bartóki-Gönczy Balázs, az NMHH Médiatanácsának tagja szerint a sok új műhold megjelenésével kapcsolatban a legfontosabb teendő, hogy ezek ne ütközzenek össze és koordináltan tudjanak közlekedni.
Az űrforgalom-szabályozás a jelenkor egyik nagy kihívása, hiszen erre jelenleg nincsenek szabályok. A másik kihívás az, hogy a megnövekedett igényeket ki kell szolgálni frekvencia és pályahelypozíció szempontjából. Szükséges, hogy ezeknek a műholdaknak olyan megfelelő frekvenciasávja és pályapozíciója legyen, amelyen tudnak kommunikálni, ezért óriási szerep hárul az olyan nemzeti szabályozó hatóságokra, mint amilyen az NMHH is
– idézték a közleményben Bartóki-Gönczy Balázst. Úgy folytatták, hogy az NMHH a hatósági feladatain túl egyéb módon is támogatja a hazai űripar fejlődését, tavaly után idén is együttműködést kötött a Hatóság a Magyar Asztronautikai Társasággal. A megállapodás egyik célkitűzése, hogy az általános és középiskolás gyerekek is egyre többet tudjanak meg az űrvilágról.
Támogatói voltunk annak is, hogy a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói Portugáliában egy rakétaépítő versenyen vettek részt, valamint az NMHH támogatása tette lehetővé, hogy a BME mérnökei elkészítsék a legújabb magyar kis műholdat, az MRC 100-at, mely idén fog kijutni a világűrbe. Ennek újdonsága, hogy már nemcsak egy kísérletet végezhetnek el rajta, hanem több felsőoktatási intézmény is tapasztalatot tud szerezni a világűrben azáltal, hogy a kisműhold fedélzetére önálló modult telepíthettek
– tette hozzá a közlemény alapján Bartóki-Gönczy Balázs. Mint írták: Magyarországon 2018-tól különösen nagy támogatást kapott a magyar űripar fejlesztése, ennek egy újabb mérföldköve lesz az is, hogy hazánk 2024-ben űrhajóst kíván küldeni az űrbe.
A projektről lapunknak adott interjújában a magyar űrtevékenység születésénél jelen lévő Almár Iván csillagász is beszélt. Kifejtette azt is, hogy az elmúlt csaknem nyolcvan évben hogyan fejlődött a hazai űrkutatás, miért van ennek a tudománynak és most már iparágnak hazánkban is nagy jövője, és elmesélte annak a hiteles történetét is, hogyan zajlott az első holdra lépés televíziós közvetítése. A cikket itt olvashatja.
Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/EPA/NASA)
