Cseh Katalinnal vizsgálnák az uniós pénzek felhasználását hazánkban

Magyarországra látogat május 15–17. között az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának a delegációja, hogy az uniós támogatások felhasználását ellenőrizzék. A küldöttség tagja Cseh Katalin, a Momentum, Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció EP-képviselői, valamint Daniel Freund zöldpolitikus is, aki egyértelművé tette: ha Magyarország nem változtat a hozzáállásán, továbbra sem kapja meg az EU-s pénzeket.

Cseh Katalin is vizsgálná az uniós pénzek felhasználását. Fotó: Európai Parlament

A Népszava írta meg, hogy a négytagú delegációt Monika Hohlmeier, a szakbizottság bajor keresztényszocialista elnöke vezeti, és Cseh Katalin mellett megfigyelőként tagja Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője is. A küldöttség tagja lesz Daniel Freund zöld EP-képviselő is, aki – miután Orbán Viktor miniszterelnök a migrációval, a genderrel és a háborúval kapcsolatban is egyértelművé tette hazánk az álláspontját – kijelentette: „ha Magyarország nem változtat a hozzáállásán, továbbra sem kapja meg az uniós pénzeket”. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára korábban egy Facebook-videóban azt mondta:

itt nem pusztán egy »kóbor« véleményről van szó, mert Daniel Freund azontúl, hogy európai parlamenti képviselő, a költségvetési ellenőrzési bizottság egyik hangadója, aki mindig élen járt, ha a Magyarország elleni szankciókról volt szó.

Értesüléseink szerint május 17-én találkozik az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző bizottságának küldöttségével Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. Sajtóhírek szerint a miniszter mellett többek között Bóka Jánossal, az Igazságügyi Minisztérium európai ügyekért felelős államtitkárával, Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével, Biró Ferenccel, az Integritás Hatóság vezetőjével, valamint Karácsony Gergely főpolgármesterrel, illetve több parlamenti bizottsággal, oknyomozó újságírókkal és civil szervezetekkel is találkoznak. A delegáció megbeszéléseket folytat többek között az Országgyűlés gazdasági bizottságával, igazságügyi bizottságával, európai ügyek bizottságával és költségvetési bizottságával is. A képviselők a Magyar Önkormányzatok Szövetsége képviselőivel is egyeztetnek majd.

Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodájának sajtóosztálya megkeresésünkre közölte: a hattagú küldöttség a bizottság elnöke, Monika Hohlmeier (EPP, Németország) vezetésével az EU-s költségvetés védelmével és a jogállamisági feltételességi mechanizmussal kapcsolatos, folyamatban lévő ügyekről tájékozódik. A képviselők a helyreállítási és ellenállóképességi mechanizmus (RRF) magyarországi működtetésére kialakított folyamatokat és ellenőrzési mechanizmusokat is meg akarják vizsgálni.

Az igazságszolgáltatási jogszabályok módosítása és a további vállalások teljesítése ellenére tehát korántsem biztos, hogy Magyarország hozzáférhet a 2021 és 2027 között rendelkezésre álló kohéziós források zárolt részéhez. Erről tanúskodik Gwendoline Delbos-Corfield Twitter-bejegyzése is, aki szerint az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti tárgyalások átláthatatlansága aggasztó, a 13 milliárd euró felszabadítása pedig óriási hiba lenne. A francia zöldpárti EP-képviselő említést tett a civil szervezetek szerepéről is, amelyek – szavai szerint – már hónapok óta figyelmeztetik őket, hogy az igazságügyi reform messze nem elégséges és átláthatatlan módon fogadják el.

Az egyik ilyen magyarországi szervezet lehet a Magyar Helsinki Bizottság, amely az Amnesty International Magyarországgal, az Eötvös Károly Intézettel, a Magyar Helsinki Bizottsággal, a K-Monitorral, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarországgal pontról pontra értékelte a magyar kormány által a hiányosságok orvoslása érdekében eddig megtett intézkedéseket.

Következtetésük pedig az, hogy a kormány 2023 első negyedévének végéig nem tett megfelelő lépéseket a felvetett jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében, és így nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét. 

Az igazságügyi reform elfogadása előtt a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke egyébként a Politicóval is megosztotta aggodalmait. Pardavi Márta társelnök szerint az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti technikai megállapodás az igazságügyi reformokról pozitív intézkedéseket tartalmaz a független igazságszolgáltatás megerősítésére, de az a folyamat, amelynek során ezeket a magyar parlamentben a holnapi szavazásra áterőltetik, sérti a jogalkotás szabályait és a jogalkotás átláthatóságának kulcsfontosságú uniós mérföldköveit.

Borítókép: Cseh Katalin, a Momentum képviselője az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án (Fotó:MTI/Koszticsák Szilárd)