A hisztériakeltés ellenére a külföldi befektetők bizalma töretlen Magyarország iránt, amit a beruházások növekvő száma is mutat

Egyre több magas hozzáadott értékű beruházás érkezik Magyarországra, amit jól mutat egyebek mellett az is, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított összeg tavaly meghaladta az 1000 milliárd forintot – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

Budapest, 2023. május 31. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a kínai Jiecang, a lineáris hidraulikus szerkezetek elõállításával foglalkozó vállalat beruházásbejelentõ sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. május 31-én. Kaposvárra hozza legnagyobb európai gyártóegységét a kínai cég, amely mintegy 25 milliárd forintos beruházásával 200 új munkahely jön létre a városban. MTI/Kovács Attila Fotó: Kovács Attila

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a japán–német tulajdonú DMG MORI beruházásának bejelentésén arról számolt be, hogy a szerszámgépek gyártásával foglalkozó vállalat több mint négymilliárd forint értékű kutatás-fejlesztési projektjéhez az állam 870 millió forintos támogatást nyújt, így segítve ötven új munkahely létrejöttét a fővárosban. Ennek keretében a cég gyártástámogató szoftvert fejleszt, amellyel hatékonyabbá válhat a szerszámgépek működése.

Beszédében rámutatott, hogy a kormány 2010-ben tömeges munkahelyteremtésbe kezdett, amelynek egyik fő eszköze a gyors iparosítás volt. Mint mondta, ez termelésalapú gazdaságot hozott létre, amely immár nem a tömeges munkanélküliség problémájával szembesül, hanem azzal, hogy legyen elegendő, megfelelően képzett munkaerő.

Néhány év után célként tűzték ki a termelésorientált gazdaság dimenzióváltását, hogy abból tudásalapú, innovációra és kutatás-fejlesztésre épülő gazdaság jöjjön létre, és ebben jelentős szerepe van a digitalizációnak 

– emelte ki.

„Az innovatív technológiák felhasználásában történő minél gyorsabb fejlődés, előrehaladás alapvetően fogja meghatározni az elkövetkezendő években egy-egy ország erejét és pozícióját, s pontosan tudjuk, hogy ma már a termelés hatékonyságában legalább akkora szerepet játszik a digitális kapacitás, mint a fizikai” – közölte.

Szijjártó Péter üdvözölte, hogy Németország és Japán mellett Magyarország a harmadik helyszín, ahol a DMG MORI kutatás-fejlesztési funkciót is kapott, ami szavai szerint megtisztelő.

„Az elmúlt évek magyarországi fejlesztései nyomán ma már bátran elmondhatjuk, hogy a világ elitjéhez tartozó, legnagyobb, legismertebb, legerősebb nemzetközi vállalatok is elismerik a magyar emberek képzettségének, kreativitásának, szorgalmának, innovációs képzettségének magasabb fokát, ezáltal egyre több magas hozzáadott értékű, kutatás-fejlesztésre alapuló beruházást tudunk Magyarországra hozni” – húzta alá.

Leszögezte, ezt jól mutatja az is, hogy tavaly több mint 1000 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre, ami egy év alatt 15 százalékos bővülést jelent, és meghaladja a bruttó hazai termék (GDP) 1,6 százalékát.

Majd hozzátette, hogy egy év alatt csaknem négyezerrel nőtt a kutatás-fejlesztési munkahelyek száma, ez mára meghaladja a 90 ezret.

A miniszter ennek kapcsán kiemelte, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység Magyarországra vonzása a termelés hatékonyságának javítása szempontjából is lényeges, ez pedig összefügg a fenntarthatósággal és az ökológiai lábnyom csökkentésével is.

Végül arra is kitért, hogy bár hazánk lakosságszámát illetően mindössze 95. a világranglistán, az export terén a 34. helyen áll globálisan.

„Mindez mutatja azt, hogy a magyar kreativitás, hatékonyság, innovációs képesség jóval előrébb helyez minket az ilyen ranglistákon, mint azt az ország mérete, a népesség száma vagy az erőnk tudná indokolni” 

– fogalmazott.

Rámutatott, hogy továbbra is a német vállalatok alkotják a legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon, de a japán cégek is ott vannak az első tízben. „Ennek a kettőnek a kapcsolódása gazdasági szempontból Magyarország számára általában jó hírt szokott jelenteni” – mondta.

Szijjártó Péter: A külföldi beruházók bizalma minden hisztériakeltés ellenére töretlen Magyarország iránt

A külföldi beruházók bizalma a jelek szerint minden támadás, érzelmi zsarolás és hisztériakeltés dacára töretlen Magyarország iránt, ami nagyban hozzájárult a gazdasági növekedés fenntartásához a mostani nehézségek közepette is – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken.

A tárcavezető az osztrák tulajdonú KRONOSPAN-MOFA Hungary Kft. beruházásának bejelentésén arról számolt be, hogy a vállalatcsoport a farostlemez gyártásával foglalkozó mohácsi üzemének kapacitását bővíti kétmilliárd forint értékben, amihez az állam 286 millió forinttal járul hozzá, így segítve 230 ember munkahelyének megőrzését.

Beszédében mindenekelőtt az elmúlt évek rendkívüli kihívásait taglalta, hangsúlyozva, hogy rövid időn belül kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború nyomán.

Aláhúzta: minden ország másként reagált erre a helyzetre, sok helyen megszorításokról döntöttek, de a magyar kormány gazdaságfilozófiája szerint a beruházások támogatásával lehet legjobban kijönni egy válságból.

„Egy gazdasági válság mindig a munkahelyeket támadja, ezért egy kormány legfontosabb feladata egy gazdasági válságban a munkahelyek megvédése. Munkahelyeket megvédeni pedig beruházásokkal és azok támogatásával lehet” – fogalmazott.

Majd kiemelte, hogy a kormányzati intézkedések sikerességét bizonyítja, hogy tavaly a hazai gazdaság mesterhármast ért el, hiszen megdőlt a beruházások, az export és a foglalkoztatottság rekordja is.

„A három között szoros az összefüggés, ugyanis minél több a beruházás, annál több a munkahely, minél több a munkahely, annál nagyobb a munkateljesítmény, és minél nagyobb a munkateljesítmény, annál többet tudunk exportálni” – vélekedett.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy tavaly 6,5 milliárd eurónyi beruházás érkezett hazánkba, ami hatalmas rekordnak számít, azonban ezt már az idei első öt hónapban sikerült megdönteni, miközben az Európai Unióban 15 százalékkal estek vissza átlagosan a zöldmezős beruházások.

Kijelentette, hogy mindezt nem lehetett volna elérni, ha a külföldi vállalatok szemében Magyarország kevésbé lenne vonzó beruházási helyszín, mint korábban, s ha az érintett cégek bizalma nem lett volna töretlen a magyar gazdaság iránt.

„Pontosan tudjuk, hogy nagyon sokan próbálták előállítani azt a helyzetet, hogy a külföldi beruházók bizalma törjön meg Magyarországban, hogy a vállalatok inkább máshova vigyék a beruházásaikat, de dacára minden támadásnak, érzelmi zsarolásnak, hisztériakeltésnek, a külföldi beruházók magyar gazdaság iránti bizalma töretlen”

– hangoztatta.

A miniszter arra is kitért, hogy a 16 ezer embernek munkát adó magyar faipar teljesítménye is rekordot döntött tavaly, ennek értéke 26 százalékos bővülést követően megközelítette a 600 milliárd forintot.

Végül megemlítette, hogy Ausztria Magyarország harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere, és az előző évben a kétoldalú forgalom 37 százalékos növekedéssel elérte a 17 milliárd eurót, ami ugyancsak új csúcsot jelent.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Kovács Attila)