Budaházy György: Új, igazságos határt kell húzni

Az igazságtalan határok a háború forrásai, közös megegyezéssel új határt kellene húzni – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Budaházy György, aki szerint ki kell használni azt az új békerendszert, ami a mostani zavaros idők után törvényszerűen ki fog alakulni. A köztársasági elnöki kegyelemmel szabaduló nemzeti radikális úgy látja, hazánknak nagy szerepe lehet a régi nemzeti keresztény Európa megmentésében.

20230530 Budapest Budaházy György aktivista Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

– A bolsevikoknak annyi bőr van a képükön, mint senki másnak! 

Én Gyurcsányék helyében hallgatnék, de ők elképesztően arcátlanok, azt mondják, majd ők visszacsuknak. Ők, akik belelőttek az emberek közé.

Úgy beszélnek a balos megmondóemberek, mintha Hiller István házára minden ok nélkül rálőttek volna, máshova meg csak úgy Molotov-koktélt dobtak volna. Volt egy olyan rezsim, amelynél belelövettek a tömegbe, súlyos terrorcselekményt követtek el, hogy elfojtsák a jogos lázongást, és Gyurcsány elkerülje a lemondást. Ne feledjük, Gyurcsány bevallotta, hogy az egész országot tönkretették, és ezen egy ország jogosan háborodott fel. Ehhez képest erőből viszi tovább a rendszerét, és meg van lepődve, hogy az emberekből ellenállást vált ki, és azokat állítják bíróság elé, akiket meglőttek, megvertek, a kórházból elvittek. 

Erre jött az a társadalmi reakció, hogy „ha ti így, mi is így”, és jött a Molotov-koktél. Nem mondom, hogy ez helyes egy demokráciában, de hol volt akkor demokrácia?

Hiller István és társai fel voltak háborodva, de ők részei voltak a rendszernek. 

Ott ültek Őszödön, meghallgatták Fletót, vihogtak, tapsoltak, egy sem állt fel, hogy „Feri, bakker, nem túlzás ez, amit a mi nevünkben csináltatok?”. Utána pedig, amikor belelövettek a tömegbe, volt akár csak egy MSZP-s is, aki felállt volna a parlamentben, hogy az ő humanista lelkének ez sok? Nem.

– Mit gondol, miért kapott kegyelmet?

– 2006 kitárgyalatlan maradt. Talán felismerte a Fidesz, hogy minket még mindig meghurcolnak, szemben Gyurcsányékkal, az igazi bűnösökkel. A társadalmi megbékélés felé el lehetett így lépni, de mindez nem pótolja az ő felelősségre vonásuk hiányát.

– A mostani diáktüntetésekkel kapcsolatban ismét előkerült 2006, mondván, a mostani rendőri fellépés hasonlítható az akkorihoz.

– Lehet ellenállósdit játszani, a demokráciába belefér, de akkor előfordul, hogy lefúj a rendőr. A rendőrségnek vannak jogosítványai, hogy védje azt, amit kell, de 2006-ban egyértelműen túllépte a rendőrség ezeket a határokat. 

Ma kiemelnek pár embert, akkor válogatás nélkül lőttek mindenkire fejmagasságban, utcán vertek járókelőket, kardlapoztak. Ez a terrorizmus! 

Amikor nem célszemélyek ellen lépnek fel valakik és követnek el bűncselekményt, hanem válogatás nélkül támadnak emberekre. Ez volt Madridban, a párizsi Bataclanban, az ikertornyoknál. És ilyen volt a 2006-os rendőrterror is. Ma nincs ilyen megfélemlítés.

– Kell még foglalkozni a 2006-os elszámoltatással?

– A Balsai-jelentés kimondta, hogy megáll a terrorcselekmény vádja, ami ugye nem évül el, így bármikor elő lehet venni az akkor történteket, és el lehetne számoltatni a felelősöket. És kellene is. A baj az, hogy

Gyurcsányt nem lehet felelősségre vonni a rendőrök nélkül, ahogy a rendőröket sem Gyurcsány nélkül.

Lehet, hogy a rendőrséggel való harmónia a hatalom részéről fontos, főleg ebben a zavaros világban, de a testület becsületét vissza kellene adni, mert 2006 óta vannak fenntartásaink a hatósággal, a mi nemzedékünk talán már sosem fog bízni bennük. 

A rendőrség számára is fontos lenne a megtisztulás, míg a társadalom számára ezáltal megnyílna a megbocsátás lehetősége. 

Ezzel a Fidesz tartozik.

Ha sikerül a régi nemzeti keresztény Európát megmenteni, akkor abban nagy szerepe lesz Magyarországnak, illetve a miniszterelnöknek (Fotó: Kurucz Árpád)

– Ha már Fidesz. Amikor 2018-ban beszélgettünk , azt mondta, 1990 óta ez a legjobban kormányzó kormány, végre Magyarországnak van valódi nemzetközi politikája, végre úgy viselkedünk, mint egy igazi állam. Azt mondta, Orbán Viktor felismerte, hogy hazánk visszaverekedheti magát oda, ahol a történelemben kiérdemelt helye van. Ma hogy látja?

– Úgy, hogy még inkább igaz ez. 

Magyarország világpolitikai tényezővé vált. 

1998 után, amikor először voltunk a nagypolitikában tényező, az is Orbán nevéhez köthető, mi voltunk az uniós csatlakozás éllovasa. Akkor még nagyon szerették Orbán Viktort, mint aki a nyugati politikának kedves személy.

– Orbán Viktor változott, vagy a nyugati politika?

– Orbán szerintem mindig is következetes nemzeti politikát akart folytatni. Nyilván, ahogy változik a világ, sok minden újhoz kellett és kell viszonyulnia, ilyen volt a migráció is. Nyugaton 2010 után még nem gondolták, hogy „veszélyes” ember lenne, bíztak benne. És mire rájöttek, hogy valódi nemzeti politikát folytat, addigra megerősödött. 

Utólag belegondolva zseniális, ahogy „átverte őket”, amiért szerintem külön gyűlölik. Mára az élére állt a konzervatív reneszánsznak, ami szinte már egyezik Szent Pio atya jóslataival. 

Magyarország kezd olyan pozíciót betölteni, amely Európában nagyon fontos, így, ha sikerül a régi nemzeti keresztény Európát megmenteni, akkor abban nagy szerepe lesz Magyarországnak, illetve a miniszterelnöknek.

– A jelenlegi külpolitikai helyzet azért nem túl kecsegtető.

– A külpolitikánk markáns és pragmatikus, de nem becstelen. Így kell vezetni egy országot, másként nem is lehet érvényesülni. Kitört egy vihar a világtengeren, és egy ilyen viharban országok szűnhetnek meg, mire elcsendesedik. Ha valaki jól kormányozza az országa hajóját, és a végére nem fordul fel a bárka és halnak meg a matrózok, annak az országnak van jövője.

Orbán pedig, egyelőre, úgy tűnik, hogy jó kapitány, noha nehezebbek a körülmények. Őszinte politikát folytat. Mi, magyarok pedig képesek vagyunk belátni, hogy fegyelmezettnek kell most lenni, és régi katonanemzetként be tudunk állni a jó vezető mögé.

– Hogy látja a szomszédunkban, Ukrajnában dúló háborút?

– Ebben a háborúban rengeteg érett, nemzőképes, családalapításra kész férfi hal meg. Függetlenül attól, hogy szeretjük-e az orosz vagy az ukrán politikát, a fogyatkozó európai civilizációra nézve ez komoly veszteség. Összességében, az, hogy Oroszország felrúgott egy olyan status quót, ami nekünk száz év gyötrelmes bilincs volt az életünkön, az nem rossz. 

Látni kell, hogy a gyarmatosítók mindig úgy szabtak át és meg határokat, hogy semmivel nem foglalkoztak. Trianon Európára is ilyen hatással volt. Ugyanez a helyzet Oroszországgal és Ukrajnával, 

amivel az oroszok végül is elvoltak, most viszont megelégelték, hogy a nagyhatalmak, Amerika a nyakukra akar mászni, így felrúgták a status quót. 

Ma orosz agresszorról beszélünk, pedig minket, magyarokat – akiknek a legigazságtalanabb határaink vannak – négy oldalról támadt meg négy különböző agresszor, olyan területi integritást felrúgva, amely ezer éven át létezett!

– Mindezzel mit akar mondani?

– Nekünk most arra kell rámutatnunk, okosan, felelősen, de határozottan, hogy az igazságtalan határok a háború forrásai. Ez a háború is ezért robbant ki.

A Nyugatnak pedig egyszer és mindenkorra rendeznie kellene ezt saját berkein belül, legalább Európában.

 Ezt a kérdést megfelelő időben elő kell venni.

– Erről beszélni felér egy puskaporos hordóval.

– Nem. Látni kell, hogy erőből ezeket a kérdéseket nem lehet megoldani. Attól legyünk mi civilizáltabbak, hogy nem fogjuk egymás vérét ontani, de le merünk ülni erről beszélni. Ne zsaroljanak minket azzal, hogy ha ezt felvetjük, a határon túli magyarokon állnak bosszút! Egy évszázada, 1920 óta folyamatosan csökken a határon túli magyarság lélekszáma. Hiába tesznek Orbánék sokat a határon túl élőkért, fogy a magyarság, jogokat pedig nem kapnak.

Június 4-én volt a Nemzet Zászlaja felvonulás a trianoni gyalázat elleni tiltakozás szellemében, amely jó alkalom a figyelemfelkeltésre. Próbálunk üzenni, hogy Trianon igazságtalansága olyan gócpont, mint az ukrán vagy a koszovói, csak mi nem akarunk mindenkinek nekimenni, ráadásul velünk sokkal aljasabb módon bántak el, minden szomszédos ország a potenciális ellenségünk.

Ez gúzsba kötés, amit nem lehet a végtelenségig csinálni. Ki kell mondani végre, hogy rendezni kell a sorokat.

– Revízióra gondol?

– Rá kell mutatni a háború apropóján, hogy az igazságtalan határok az előidézői a háborúnak. Közös megegyezéssel új, igazságos határt kellene húzni, mert a mostani messze nem az. Az orosz–ukrán háború, a status quo felrúgása erre is rámutat.

Ki kell használni azt az új békerendszert, amely a mostani zavaros idők után törvényszerűen ki fog alakulni. Ebből úgy kell kijönnünk, hogy a mi hajónk legalább egy jó kikötőben kössön ki. Ennek felvetése nemzeti radikális feladat, és ehhez most nagyon okosan kell kormányozni.

Borítókép: Budaházy György (Fotó: Kurucz Árpád)