Évek óta, menetrendszerűen támadja Magyarországot az Európai Parlament

Szinte már menetrendszerű, hogy az Európai Parlament baloldali többsége offenzívát indít Magyarország ellen, és egy hazánkat elítélő jelentést fogadnak el. Az elmúlt években Gwendoline Delbos-Corfield, Judith Sargentini, valamint Rui Tavares is jelentésben bírálta hazánkat. Emellett rendszeresen érkeznek az EP különböző delegációi hazánkba, hogy vizsgálódjanak. Legutóbb az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága járt Budapesten. A küldöttség tagja volt Daniel Freund, a közismerten magyarellenes zöldpárti politikus és megfigyelőként Rónai Sándor DK-s, valamint Cseh Katalin momentumos képviselő is.

Magyarországon megjelent februárban a Pegasus-bizottság is, amely a baloldalhoz köthető NGO-k tagjaival találkozott. Ennek a delegációnak is tagja volt egy közismert magyarellenes brüsszeli politikus, Gwendoline Delbos-Corfield, aki a napokban azt nyilatkozta, itt az ideje, hogy elindítsák a vitát a magyar elnökségről. A  francia zöldpolitikus úgy fogalmazott: régóta vannak aggályai Magyarországgal szemben, amelyeket korábban is felvetett. Mint mondta, a jövő évi magyar elnökség indítja el a következő ötéves ciklust. Delbos-Corfield aggódik amiatt is, hogy ha Magyarország lesz az elnök, hogyan alakul majd az unió ukrajnai háborúhoz való viszonya. Megjegyzendő, hogy Delbos-Corfield volt annak a hazánkat elítélő EP-jelentésnek is a szerzője, amelyet tavaly szeptemberben fogadott el az Európai Parlament balliberális többsége.

Ennek a jelentésnek az előzménye volt, hogy 2021 szeptemberében jogállamisági misszióban látogatott Magyarországra az EP állampolgári jogi szakbizottságának (LIBE) zömében balliberális képviselőkből álló csoportja. 

A jelentés szerint az uniós értékeket rendszerszintű veszély fenyegeti Magyarországon, az ország többé nem tekinthető teljes mértékben demokráciának, a helyzetet csak súlyosbítja az unió tétlensége. A jelentést támogató képviselők arra szólították fel az uniós bizottságot, hogy ne hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet, amíg az ország nem tesz eleget a jogállamisági feltételeknek.

Emlékezetes, hogy 2018-ban az EP ezen szakbizottságának tollából született meg a Sargentini-jelentés, aminek az elfogadását követően jogállamisági eljárás indult Magyarország ellen. Akkor az EP-szavazás vitatott módja miatt a kormány az Európai Unió Bíróságán is pert indított, de azt végül elvesztette. A Sargentini-jelentés elfogadása folyamatában és módszereiben a 2013-as Tavares-jelentés mintáját követte. A zöldpárti portugál politikusról, Rui Tavaresről elnevezett jelentés szintén súlyos aggodalmát fejezte ki a magyarországi demokráciával és az alapvető jogok érvényesülésével kapcsolatban, s szintén a Soros-hálózat és a magyar ellenzéki politikusok segédkeztek a dokumentum létrejöttében.

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)