Lobbi- és aknamunka a színfalak mögött a gyermekvédelmi törvény ellen

Keményen dolgoztak a színfalak mögött, s már a kezdetektől fogva nyomást gyakoroltak a tagállamokra az LMBTQ-szervezetek annak érdekében, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indítson Magyarország ellen a gyermekvédelmi törvény miatt – derül ki a szexuális kisebbségek európai szervezeteit összefogó ILGA-Europe beszámolójából. A munka pedig folytatódik, abban az esetben ugyanis, ha a Magyarország elleni eljárás sikeres lesz, azon fognak dolgozni, hogy az ítéletet ténylegesen végrehajtsák.

Sikeresnek mutatkozik az LMBTQ-mozgalom Spanyolországban, idén jelentős jogokat szereztek a közösség tagjai. (Fotó: Openly / Twitter)

Bár eddig is köztudott volt, hogy az LMBTQ-szervezetek jelentős szerepet játszottak a gyermekvédelmi törvény ellen indított brüsszeli hadjáratban, ernyőszervezetük, az ILGA-Eu­rope most pontról pontra beismerte, hogyan működtek együtt a tagállamokkal annak érdekében, hogy a Magyarország elleni fellépés eredményes legyen. Az európai esernyőszervezet bevallása szerint tagszervezeteikkel együtt már régóta aktívan oktatják a tagállamokat arra, hogy uniós szinten és konkrétan az Európai Unió Bíróságán (EUB) is kezdeményező szerepet töltsenek be. Mivel azonban a tagországok mindig is vonakodtak attól, hogy egymás ellen lépjenek fel az EUB-n, az LMBTQ-szervezeteknek meg kellett találniuk a megfelelő embereket a kormányokon belül, és a gyermekvédelmi törvény ismertetése után tájékoztatást kellett adniuk arról, hogy hogyan léphetnek fel a bíróságon a jogsértés ellen.

Mint írták,

 2021 júniusában, amikor a gyermekvédelmi törvényt közzétették, a Háttér Társasággal – amelyet Soros György alapítványai is támogatnak – együtt nagy energiát fektettek a tagállamokkal való együttműködésbe, hogy pontos tájékoztatást nyújtsanak nekik a törvényről és annak értékeléséről, továbbá technikai tanácsokat nyújtsanak a beavatkozás módjával, és a határidőkkel kapcsolatban.

 Elmondásuk szerint ezt felhasználva tudtak nyomást gyakorolni az EU-s tagállamokra, hogy az Európai Bizottságot (EB) arra ösztönözzék, hogy egyáltalán kötelezettségszegési eljárást indítson Magyarország ellen. Amikor pedig a 17 tagállam levelének hatására a bizottság elindította a hazánkkal szembeni jogsértési eljárást, találkozót szerveztek, amelyen a különböző tagállamok kulcsszereplői vettek részt. Mindez azt a célt szolgálta, hogy a törvény ellen fellépő tagállamok kapcsolatban legyenek, valamint támogatni tudják egymást abban, hogy a saját közigazgatásukon belül is érveket tudjanak felsorakoztatni az ügy alátámasztására – részletezi honlapján az ILGA-Europe. Kiemelik azt is, hogy a színfalak mögött keményen dolgoztak azon, hogy a tagállamok minden információt és támogatást megkapjanak arra, hogy saját jogi igazgatásuk előtt is bebizonyítsák a jogsértést. Amennyiben a Magyarország elleni eljárás sikeres lesz, akkor már azon fognak dolgozni, hogy az ítéletet ténylegesen végrehajtsák. Véleményük szerint azonban ez nem lesz könnyű.

Ifjabb Lomnici Zoltán szintén úgy véli, hogy több hónapig, akár évig is eltarthat a gyermekvédelmi törvény ellen indított uniós eljárás. Az alkotmányjogász szerint a magyar kormány álláspontja ugyanakkor védhető és megalapozható, negatív döntés esetén pedig előfordulhat az is, hogy végül mégsem történnek meg az EB által kívánt jogszabályi változtatások. 

A Századvég jogi szakértője lapunk kérdésére példaként egy néhány évvel ezelőtti esetet hozott fel, amikor az európai civil szervezetek egy, a magyar törvénnyel megegyező, de lényegesen szigorúbb litván jogszabályra hívták fel a bizottság figyelmét. A 2013-as litván szabályozás egyebek mellett műsoridősávra vonatkozó korlátozásokat szabott az LMBTQ-ideológiát népszerűsítő tartalmak megjelenítésére, ám a 2019-ig hivatalban lévő, Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság végül úgy határozott, hogy a kérdés tagállami hatáskör, a litván jogszabály nem ütközik az EU-jogba, nem is sért uniós értékeket. Hazánkkal ellentétben tehát nem indítottak kötelezettségszegési eljárást Litvánia ellen, ráadásul – annak ellenére, hogy a jogszabály továbbra is hatályban maradt – az uniós forrásokat is megkapta.

Borítókép: LMBTQ-zászló (Fotó: Openly/Twitter)