Schmidt Mária: A magyarságnak a győztesekhez kell tartoznia

A kormány nemzeti digitális teret akar létrehozni, amivel digitálisan kiterjesztenék a magyar állampolgárságot.

20230601 Budapest Digitális trendek konferencia Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

– Egy nemzeti közösség kiszolgáltatott a Facebooknak és hasonló virtuális platformoknak, mert nem tudni, hogy ezeknél a magánkézben lévő vállalatoknál mi zajlik, ezért szükség van nemzeti szabályozásra – állította. Az államtitkár elmondta: létre fogják hozni a nemzeti digitális teret, amivel digitálisan kiterjesztenék a magyar állampolgárságot, vagyis bárhol a világon éljenek a magyar állampolgárok, jogosultak lesznek a magyar állam által részben felügyelt, részben ellenőrzött tartalmakra. Felhívta a figyelmet, a digitális térben számtalan veszély leselkedik, amelyek közül az egyik az, hogy a digitális adatok pillanatok alatt elveszhetnek. 

Felidézte, amikor 2010-2011 környékén a valóságshowkban zajló megaláztatás szabályozását a szólásszabadság elleni fellépésnek titulálták, pedig itt arról volt szó, hogy rendet akartak tartani a szabályozásban, ami óhatatlanul együtt járt korlátozásokkal. A mesterséges intelligencia szabályozásáról úgy fogalmazott: ez egy újabb lépcsőfoka a digitális és virtuális világ fejlődésének, ahol szabályozatlanság miatti veszélyek állnak fenn, és az eszköz fejlesztői is értik a problémákat. 

Komoly nyomás és törekvés van arra, hogy a mesterséges intelligenciának európai szabályozása legyen, amiben nem hisz, mert ezzel tagállami hatásköröket vennének el Magyarországtól, illetve Európa sem jár előrébb a szabályozási felfogásban, mint a nemzetállamok 

– fejtette ki Kovács Zoltán.

Káel Csaba filmügyi kormánybiztos (Fotó: Mirkó István)

– Ha nem vagyunk a digitális sínen, akkor nem létezünk  – ezt már Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos mondta. Felidézte, Neumann Jánosnak köszönhető a digitalizáció, mert ő kezdte el a Neumann-elvek alapján építeni az első számítógépet. Ezt követően hangsúlyozta: a digitalizáció veszélyes is lehet, mert sok fiatalt „beszippant” a virtuális világ, ami az identitás kialakításában fontos szerepet játszik. Ismertette, hogy a Nemzeti Filmintézet kidolgozott egy szeptemberben induló programot, ami segíti a vizuális oktatást. A kormánybiztos szerint a digitális valóság nem tudja helyettesíteni a mindennapi valóságot, amit legutóbbi látogatásakor Ferenc pápa is elmondott a fiataloknak. 

Kitért arra is, hogy létrejött a Filmio, a magyar nemzeti mozgókép galéria, ahol a régi alkotások találhatók és új produkciók is készültek, most viszont az új digitális filmalkotásokat elkezdik újra filmszalagra gyártani, hogy biztosan fennmaradjanak, továbbá a digitális világgal ellentétben ez nem kikapcsolható. 

Kiemelte azt is, hogy minden esetben első az emberi tartalom és a közösség, a jövő iránya pedig továbbra is a közösség építése.

– A digitalizációt úgy kell használni, hogy ezek a gondolatok minél több emberhez eljussanak, és nem szabad segíteni a virtuális valóságot abban, hogy fölénk kerekedjen – zárta beszédét Káel Csaba.

Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója is arról beszélt, hogy a virtuális struktúra kezd fölénk nőni, mert már jóval több információ keletkezett az elmúlt 10-20 évben, mint előtte az emberiség teljes történetében. Emlékeztetett: a Terminátor című filmben szó esett egy mesterségesintelligencia-rendszerről, ma már ennek a fejlesztése történik. – Ha nem akarunk 21. századi rombolók lenni, akkor viszonyulni kell hozzá, megszelídíteni, szabályozni, alkalmazni vagy alkalmazkodni – hívta fel a figyelmet.

Borítókép: Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója a Kertész Imre Intézet Digitális trendek című konferenciáján (Fotó: Mirkó István)