Az Európai Unió intézményei az európai baloldal képviselőivel karöltve úgy határoztak, hogy kiemelik az úgynevezett civil szervezeteket, jogvédőket és emberjogi aktivistákat a tagállami bíráskodás alkotmányos rendjéből – írta elemzésében Petri Bernadett jogász, a XXI. Század Intézet kutatója annak kapcsán, hogy az Európai Parlament e heti plenáris ülésének napirendi pontjai között szerepel a jogvédő szervezetekkel szembeni perekről szóló új uniós szabályozás.
Mint rámutatott, mindezt úgy tennék meg, hogy a létező legerősebb közjogi kiváltságban részesítenék őket:
ha egy per közéleti részvételüket veszélyezteti, az eljárást a bíróság azonnal megszüntethetné.
Egy téves állításokat közzétevő „tényfeltáró” szervezet számára elegendő lenne a közéleti részvételre hivatkozni, és ezt követően gyorsított eljárásban, érdemi vizsgálat nélkül szabadulhatna a helyreigazítási per alól. Akár klímaaktivisták is rongálhatnának európai műemlékeket következmények nélkül, hiszen bármilyen ellenük indított per közéleti részvételüket akadályozná, ezért a bírósági eljárás azonnal megszüntethető volna – mutatott rá a jogász, a Szabad Európa Munkacsoport tagja.
Ez a világ sajnos nem egy távoli utópia, hanem rövidesen az Európai Unió valóságává válik. Egy új brüsszeli szabály ugyanis olyan eljárás kereteit teremti meg, ahol a civil szervezetek, tényfeltáró újságírók, lobbisták és közéleti aktivisták külön bizonyítás nélkül szabadulhatnak a velük szemben kezdeményezett perek terhétől – vonta le a következtetést a szakember.
A közéleti részvételt akadályozó, megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárás (angol nyelvű mozaikszóval SLAPP, vagyis pofon) fogalmát a nyolcvanas évek végén alkották meg az Egyesült Államokban. Az uniós intézmények most új keletű jelenségként próbálják beállítani Európában, holott a magyarok és a közép-kelet-európai nemzetek sajnos elég széles körű ismeretet szereztek a valódi koncepciós perek önkényuralmi módszertanával kapcsolatban a kommunista diktatúra évtizedei során – emlékeztetett Petri Bernadett. Hangsúlyozta: Brüsszel úgy döntött, hogy a jogállamiság árán is megvédi az NGO-kat saját tagállamaitól.
Felhívta a figyelmet: az NGO-kat, aktivistákat, jogvédőket senki sem választotta meg arra a feladatra, hogy képviseljék az állampolgárok érdekeit, mégis abszolút kivételt kínál számukra az Európai Unió a törvényes rend alól.
Pedig közhatalmi szempontból működésüket egyértelmű reprezentációs deficit, a felhatalmazottság hiánya jellemzi. Annak ellenére, hogy az esetek nagy részében politikai jellegű állásfoglalásokat tesznek, soha nem mérettetik meg magukat a demokratikus versenyben, nem áll mögöttük a választási eljárás eredményéből származó felhatalmazás. A civil szervezetek saját magukat, illetve legfeljebb egymást jogosítják fel arra, hogy bizonyos ügyekben eljárjanak. Befolyásuk mégis a hatalomgyakorlás egyik formája, amely azonban nélkülözi az arra vonatkozó alkotmányos korlátozásokat és garanciákat – vélekedett a kutató.
