Hazaváró Irodákat nyitunk azok számára, akik ideiglenesen vagy véglegesen Magyarországra kívánnak települni – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke egy interjúban.
Hangsúlyozta, ezeknek az irodáknak a kialakítása, amelyek a kormányablakokhoz kapcsolódóan működnek majd az ország több pontján, már folyamatban van.
A lényege, hogy egyablakos ügyintézést biztosít minden hazatelepüléshez szükséges ügyben – fogalmazott az Országgyűlés elnöke, azt is jelezve, hogy ez is egy eszköz a nemzet újraegyesítésének megvalósításában.
Kövér László kifejtette: komoly eredménynek tartja, hogy a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programmal és a hozzá kapcsolódó aktivitásokkal sikerült megerősíteni a külhoni magyar vállalkozókat. A szomszédos országok döntéshozói közül is egyre többen felismerik, hogy ez a helyi gazdaság számára is előnyös, mert minden egy forint külhonban elköltött gazdaságfejlesztési támogatás legalább két forinttal növeli meg a Kárpát-medence GDP-ben mért gazdasági teljesítményét.
A házelnök a nemzet határok feletti egyesítését kiemelt stratégiai célnak nevezte, azt is jelezve, hogy folytatják a nemzetegyesítést, és a külhoni magyarságot érintő támogatások is folytatódnak.
De a jelenlegi helyzetben a fókusz most nyilvánvalóan nem az új nagyberuházások indításán van, hanem azon, hogy a meglévő erőforrásainkkal miként tudjuk megvédeni a már elért eredményeket, biztosítani a külhoni magyar intézményrendszer folyamatos működését
– fogalmazott. Hozzátette, hogy a külhoni magyarság életében meghatározó szerepet betöltő magyar szervezetek, intézmények, egyházak tevékenységének biztosítása továbbra is elsőbbséget élvez.
Kövér László kiemelte: miként a járványhelyzetben, úgy a háborús szankciók okozta nehéz gazdasági helyzetben sem szüntettek meg egyetlen nemzetpolitikai programot sem, „sőt vannak olyan területek, ahol még növeljük is a külhoni magyarság támogatását”. A kormánypárti politikus a legnagyobb eredménynek azt nevezte, hogy a külhoni magyar vállalkozókat sikerült megerősíteni. Több mint hatvanezer vállalkozás kapott fejlesztési forrást vállalkozásához a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programban. Ezek a vállalkozások nagyon nagy százalékban magyar embereknek adnak munkát, magyar családoknak biztosítanak esélyt a szülőföldön való boldoguláshoz – részletezte.
Kövér László szerint a másik fontos lépés az volt, hogy ezeket a megerősített vállalkozásokat egy olyan hálózatba szervezzék, amelyre a Kárpát-medencei gazdasági tér épülni tud. Példaként említette, hogy 2019-ben a Vajdaságból indított Nagyvállalkozói mentorprogramnak köszönhetően már minden régióban kialakítottak segítő szakmai hálózatokat.
Azt látjuk, hogy ebben is jelentős előrelépések vannak. A szomszédos országokban is egyre többen belátják azt, főleg megyei, illetve régiós szinten, hogy ha az országukban működő magyar vállalkozások megerősödnek, akkor az az adott térség megerősödését is magával hozza
– mondta.
Kövér László újságírói kérdésre kifejtette: azt látják, hogy a helyi és regionális tudás és a helyi és regionális együttműködések jelentősen felértékelődtek az elmúlt időszakban.
…a magyar kormány azon dolgozik, hogy kialakuljanak, ahol pedig már működnek, megerősödjenek a magyar vállalkozások közötti együttműködések
– jelentette ki.
A diaszpórában élő magyarságra térve emlékeztetett rá: 2010-ben kifejezett célként fogalmazódott meg, hogy a diaszpórában élők is be tudjanak kapcsolódni a nemzet életébe. „Eljutottunk oda, hogy folyamatos kapcsolatban vagyunk a diaszpórában élő magyarság szervezeteivel. A Magyar Diaszpóra Tanácsban – amelynek már csaknem száz ernyőszervezet a tagja – velük együtt hozzuk meg az őket érintő döntéseket” – közölte.
Szavai szerint mivel a magyar oktatás „az egyik, ha nem a legfontosabb” megtartó erő a diaszpórában is, ennek megfelelően a hétvégi magyar iskolákra különös figyelem irányul. A másod- és harmadgenerációs fiatalok identitásának megőrzése és az anyaországgal való kapcsolatának erősítése is kiemelt cél – hangsúlyozta Kövér László.
Úgy folytatta: ennek érdekében is több program működik, köztük a Rákóczi Szövetség diaszpóraprogramja, amelynek révén több száz fiatal érkezik Magyarországra különböző nyári táborok, tematikus programok keretében. „Ugyanakkor a fiatal nemzedék számára sok esetben a cserkészet jelenti az egyetlen kapcsolatot a magyarsággal, így a cserkészközösségeket is kiemelten támogatjuk: több beruházás, fejlesztés valósult meg az elmúlt években. Emellett a Diaszpóra-iskolatáborokat a világ számos pontján rendezik meg: tavaly több mint négyszázötven ilyen tábor volt” – sorolta a házelnök. Kövér László kiemelte:
legalább ennyire fontos, hogy minden magyar, éljen a világ bármely pontján, itthon érezze magát Magyarországon, és tudja, hogy bármikor hazatérhet.
