Szükségszerű a Nők 40 módosítása

A jogalkotó dönthet úgy, hogy csak nőnek született munkavállalók vehetik igénybe a Nők 40-et – fogalmazott lapunknak ifj. Lomnici Zoltán azzal kapcsolatban, hogy a bíróság döntése szerint egy transznemű férfi is élhet a kedvezményes nyugdíj lehetőségével. Ahogy azt lapunk megírta, az eset után a kormánypártok a Nők 40-re vonatkozó jogszabályok szigorítását tervezik, amire többféle alkotmányos lehetőség is van.

20220723 budapest pride felvonulas havran zoltan magyar nemzet

– A szuverén konzervatív jogalkotók több évtizede szembesülnek azzal, hogy a nemzetközi fórumokon ebben a kérdésben szinte kizárólag a szélsőliberális jogértelmezés dominál – fogalmazott a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője. Mint azt lapunknak Selmeczi Gab­riella, a Fidesz frakcióvezető-helyettese elmondta, a kormánypártok a Nők 40 szabályainak a szigorítását tervezik, miután a Veszprémi Törvényszék döntése szerint egy transznemű, nőként újraanyakönyvezett férfi is élhet a korkedvezményes nyugdíj lehetőségével.

Ha per lesz a Nők 40 ügyében, akkor az EU bírósága a transzneműek mellé áll. Fotó: Teknős Miklós

Az alkotmányjogász felhívta a figyelmet, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága már 2002-ben kimondta: a transznemű embereknek joguk van nemüket a születési anyakönyvi kivonatukban megváltoztatni, majd a strasbourgi bíróság azt is előírta, hogy az elismerés nem tehető függővé műtéti beavatkozások elvégzésétől, és az eljárásnak gyorsnak, átláthatónak és hozzáférhetőnek kell lennie. 

A szakértő szót ejtett arról is, hogy az Európai Unió Bírósága pedig 2006-ban egy brit transznemű nő ügyében mondta ki, hogy a transzneműekre az „új nemük” szerinti nyugdíjkorhatár érvényes. 

– Utóbbi testület úgy érvelt, hogy az új nemi szerepében tartósan élő transzszexuális személytől nem tagadható meg az ellátás, mivel az összeegyeztethetetlen az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EK-szerződés) 141. cikkében foglalt követelményekkel, miszerint: „Minden tagállam biztosítja a férfi és női munkavállalók egyenlő vagy azonos értékű munkáért egyenlő díjazásának elvét” – ismertette ifj. Lomnici Zoltán.

– A 2010 decemberében elfogadott törvény alapján az a nő, aki negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, a kötelező korhatár betöltése előtt, ugyanolyan feltételek mellett mehet nyugdíjba. A Veszprémi Törvényszék arra az érvre alapozott, hogy a kormányhivatal jogszerűtlenül hivatkozott a születési nemre, mert ilyen nincs a törvényben, ezzel azt előirányozva, hogy a Nők 40 mint jogintézmény ne érhesse el eredeti célját – értékelte a bíróság döntését az alkotmányjogász. Felhívta a figyelmet, hogy több következménye lehet a döntésnek, miután a jogalkotó dönthet úgy, hogy csak nőnek született munkavállalók vehetik igénybe a korkedvezményt, jóllehet ezt ma nyilvánvaló diszkriminációnak értelmeznék az EU intézményeiben a transzneműekkel szemben, vagyis konfliktust kellene vállalni. 

– Szintén elvi lehetőségként merül fel, hogy csak azokat az éveket számolják be a jogosultsági időbe, amelyek alatt nőként folytatott keresőtevékenységet, így viszont a transzneműek sem lennének kizárva a kedvezményből. Ez már nehezebben értelmezhető diszkriminatív jogalkotói lépésként 

– tette hozzá.

Az ügyet felkaroló Háttér Társaság lapunk megkeresésére ugyancsak az Európai Unió Bíróságának 2006-os ítéletére hivatkozva közölte, hogy a Veszprémi Törvényszék ennek a döntésének szerzett érvényt. Mint írták, a Selmeczi Gabriella által említett törvényjavaslat szövege számukra egyelőre nem ismert, így arról érdemben nyilatkozni nem tudnak. Állításuk szerint ha a törvényjavaslat esetleg kimondaná, hogy a nemüket és a nevüket hivatalosan megváltoztatott transznemű személyek esetében nem az anyakönyvi nyilvántartásban és személyazonosító irataikban szereplő nem, hanem a születési nemük szerinti nyugdíjkorhatár vonatkozik rájuk, az egyértelműen szembemenne az Európai Unió Bírósága döntésével, az Európai Unió jogába ütközne, és ennek kapcsán Magyarországnak kötelezettségszegési eljárással kellene szembenéznie. Úgy vélekedtek, hogy az Európai Unió Bírósága korábbi döntése teljesen egyértelmű, bizonyos, hogy a bíróság kimondaná az EU-jog sérelmét, az Országgyűlésnek vissza kellene vonnia a vonatkozó módosítást, és visszaállna a jelenlegi szabályozás és joggyakorlat. A Háttér Társaság szerint egy ilyen elhúzódó és drága eljárás, amelynek eredménye ráadásul borítékolható, az adófizetők pénzének elherdálása. Érvelésük szerint a per az országnak vélhetően sokkal többe kerülne, mint az, hogy néhány transznemű pár hónappal vagy évvel hamarabb mehet nyugdíjba.

Háborog az LMBTQ-lobbi 

Sértőnek és kirekesztőnek találta a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene nevezetű liberális Facebook-véleményoldalon megjelent bejegyzés szerzője, hogy egy balatoni strand a családi belépő jogosultságának meghatározásában az anya és apa szavakat használta, ugyanis szerintük a strand üzemeltetője nem gondolt az azonos nemű párok családjaira. Magyarország alaptörvénye egyértelműen meghatározza a család fogalmát, amely egy apából, egy anyából és gyermekből vagy gyermekekből áll. Ennek tükrében semmilyen sértést nem követett el a balatonfűzfői strand, ahol ráadásul angolul már a „két felnőtt” definíciót használták, ami azt jelenti, hogy bármilyen nemű és korú felnőtt vásárolhat családi jegyet a strandra. Megemlítendő, hogy a magyarországi törvények szerint két azonos nemű ember nem fogadhat örökbe gyermeket, ezáltal hazánkban elenyésző számú olyan azonos nemű pár él, amelynek tagjai akár kettő vagy annál több gyermeket nevelnek. A véleményt író nő azt is megjegyezte, hogy rajta kívül más is hangosan káromkodott, mert zárójelben leírták a család definícióját, és az apát apának, az anyát anyának merték nevezni. Továbbá azt is elárulta, hogy őt ez nem érinti, mert neki nincs gyermeke. (N. O.)

Borítókép: illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)