A Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalom ellen indult nyomozással tovább bővült az ellenzéki pártok, illetve személyek ellen indított eljárások száma. Ismert, a főpolgármester által létrehozott egyesület zavaros finanszírozásának ügyében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) július elején rendelt el nyomozást, miután egy titkosszolgálati jelentés szerint a mozgalom számlájára a főpolgármester egyik párttársa, Perjés Gábor fizetett be több részletben félmilliárd forintot, ám a jórészt euróban és fontban érkezett pénz eredetéről semmit nem tudni.
A Karácsonyhoz köthető nyomozás messze nem az első az ellenzéki pártoknál,
az elmúlt években ugyanis a Jobbik, a Momentum és a Párbeszéd ellen is indult eljárás költségvetési csalás gyanúja miatt, de Cseh Katalin momentumos európai parlamenti képviselő volt családi vállalkozása sem kerülte el a NAV figyelmét.
Az első nagy port kavart ügy a Jobbik 2017-es plakátkampányához köthető. A NAV Simicska Lajos plakátcégei, a Publimont Kft. és a Mahir Cityposter Kft. ügyletei miatt indított eljárást költségvetési csalás gyanúja miatt. Amellett, hogy a gyanú szerint
Simicska cégei megtéveszthették a NAV-ot azzal, hogy kevesebb plakáthelyet vallottak be annál, mint amennyit valóban átadtak a Jobbiknak,
az akkor nyilvánosságra került szerződések szerint Simicska Lajos jóval a piaci ár alatt adta a plakáthelyeket Vona Gáboréknak. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hasonló, ugyancsak plakáthelyek átjátszásával kapcsolatos ügyben 331 millió forintra bírságolta meg a pártot.
A Momentum 2018-as kampányköltései miatt 2019-ben kezdődött nyomozás. Az eljárás azért indult, mert
a párt az országgyűlési választási kampányban elköltött több mint ötszázmillió forintos állami támogatással nem tudott elszámolni az ÁSZ felé. A Párbeszéd kampányelszámolása is szabálytalan volt.
A számvevőszék jelentéséből kiderült, hogy a két párt egyike sem igazolta a felhasznált pénzek szabályos elköltését, vagyis nem lehetett tudni, hogy az államtól kapott összeget valóban felhasználták-e, miként azt sem, hogy a két párt valamelyike kapott-e máshonnan, például külföldről tiltott támogatást a kampányához.
A Jobbik 2021-ben ismét az adóhatóság látókörébe került, akkor a számvitel rendjének megsértésének gyanújával indult nyomozás, miután a párt több mint 1,4 milliárd forintos állami támogatással, azaz közpénzzel nem tudott a törvényeknek megfelelően elszámolni.
Az ÁSZ akkoriban azt közölte, saját tagságát és a közvéleményt is megtévesztette a párt, mivel a gazdálkodása 2017-ben és 2018-ban sem volt átlátható és elszámoltatható. Az ellenőrzés szerint a Jobbik 2017-ben 475,8 millió, míg 2018-ban 961,4 millió forint központi költségvetési támogatásban részesült, de nem igazolta a könyvelésébe bejegyzett adatok valódiságát és nem biztosította annak ellenőrizhetőségét. A 2018-ban magánszemélyektől kapott mintegy 161 millió forint adomány átlátható nyilvántartásának feltételeit sem teremtette meg – állapította meg akkor a számvevőszék.
Mint arról beszámoltunk,
költségvetési csalás gyanúja miatt indult nyomozás Cseh Katalin EP-képviselő volt család cégének ügyében is.
A hivatalos és más nyilvános adatok alapján ugyanis arra lehetett következtetni, hogy a családi társasághoz köthető céghálózat tagjai a működésüket összehangolva, szisztematikus módon pályáztak uniós pénzekre és nyertek el gyanús körülmények között 4,8 milliárd forintot.
A fenti nyomozásokkal kapcsolatban megkerestük a NAV-ot, hogy hol tartanak ezek az eljárások. A hatóság azt a választ adta, hogy ezekben az ügyekben „nincs nyilvánosságra hozható információjuk”, amelynek alapján valószínűsíthető, hogy a nyomozások még folyamatban vannak.
