A tanulmány rácáfol arra a hiedelemre, hogy a térségben rosszak lennének a magyar kivándorlási és demográfiai mutatók – mutattak rá. Hozzátették: Magyarországon a népességfogyás üteme évi 0,2-ről 0,1 százalékra lassulhat a 2020-as években, ami az átlagosnál jobb teljesítmény lenne.
A ki- és bevándorlás egyenlege pedig Magyarországon jobb volt már az előző évtizedben is,
mint a régió legnépesebb országaiban: Lengyelországban, Romániában és Csehországban.
Romániában ugyan mérséklődhet a 2010-es években a magyarokénál is nagyobb természetes fogyás, ettől azonban a teljes népesség fogyása még így is kétszer gyorsabb lehet, mint a magyar, mivel náluk várható a legkisebb migrációs többlet.
A számok megdöntötték azt a hiedelmet, hogy a régióban Magyarország volt a vesztese a nyugatra vándorlásnak. Az ellenkezője az igaz.
Horvátország, Románia és Lettország népessége több mint tíz százalékkal csökkent 2000 óta, több mint felerészben a kivándorlás miatt.
Kevésbé csökkent az észt, a litván és a lengyel népesség, de a kivándorlás náluk jelentős mértékben hozzájárult a népességfogyáshoz.
Ezzel szemben a ki- és bevándorlás mérlege a csehek, a magyarok és a szlovákok esetében pozitív volt, a következő években pedig ezen a téren hazánk kiugróan jól teljesíthet.
Az elemzés szerint az ukrán hatástól eltekintve nem valószínű, hogy jelentős mértékben fognak külföldiek betelepedni a következő években Közép-Európába.
Bár egyes országok – mint Románia – növelték a külföldieknek adott munkavízumokat, a bevándorlás mértéke a régió lakóinak hozzáállásától függ, és ezek az országok történelmükből adódóan ellenállóak a bevándorlással szemben. A változás valószínűleg a kivándorlásból származik majd – írták az elemzésben.
