Megválaszolja valaki? Kik segítették a romagyilkosságokat?

Napra pontosan tizennégy évvel a romákat megölő banda utolsó gyilkossága után még mindig megválaszolatlan egy sor kérdés a 2008. július 21. és 2009. augusztus 3. közötti rasszista bűncselekményekkel kapcsolatban. Bár ennek a gyanúja többször felmerült, továbbra sem tudjuk, hogy volt-e köze a sorozatgyilkossághoz a magyar titkosszolgálatoknak, a napi politikának.

Forrás: Pesti Srácok/Horváth Péter Gyula

Még ugyanabban a hónapban, augusztus 21-én már minden készen állt a következő támadásra a Nógrád megyei Ipolytarnócon. A gyilkosok két nap múlva támadtak volna, amikor Debrecenben elkapták a három férfit, majd később a sofőrjüket, Csontos Istvánt is. 

A házkutatásokon lefoglalt dokumentumok között voltak az alig félezer lakosú Ipolytarnócról készült műholdas és egyéb felvételek, amelyeken bejelölték a következő akció cigánytelepen kiszemelt helyszínét, és felírták a támadás tervezett dátumát is. A lefoglalt iratokból kiderült, hogy Erdőkertesen, Kisvárdán és Turán is akartak támadni.

A romák elleni támadások helyszínei. MN-grafika

A sorozatgyilkosság alatt kilenc helyszínen 78 lövés, 11 Molotov-koktélos támadás történt, összesen hat halálos áldozattal. A jogerős ítélet szerint a gyilkosságokat Kiss Árpád Sándor, testvére, Kiss István Zoltán és Pető Zsolt István követte el, amiért őket tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték 2016-ban. Negyedik társuk, Csontos István, aki több helyszínre sofőrként szállította az elkövetőket, 13 év fegyházat kapott. Ő tavaly szabadult, miután teljes egészében letöltötte a büntetését.

Etnikai konfliktust akartak?

Az ítélet szerint az első támadást 2008. július 21-én Galgagyörkön követték el, amikor többször rálőttek két lakóházra. Kiss Árpád lapunknak adott interjújában elismerte, ők követték el a támadásokat. 

Néhány éve még azt írta a fegyházból, amikor perújrafelvételt szeretett volna elérni: szerinte nem vizsgálták ki a titkosszolgálatok szerepét a történtekben. 

„Az etnikai konfliktust, jóval a 2008. július 21. napon általuk elkövetett bűncselekményt megelőzően, a Magyar Gárdában hangadó – a Katonai Biztonsági Hivatallal együttműködő – egykori honvédtisztek, fedett ügynökök robbantották ki kormányzati utasításra, a Budapesthez közeli Galgagyörk községben. Ez a támadás provokáció volt a hatalom részéről” – állította a levelében.

Kiss Árpád a levelében gyanúba keverte az akkori politikai vezetést is. Közölte: „a szocialista párt a hatalmának megtartását célzó kétségbeesett törekvéseit egyre inkább az ébredő hungarizmus elleni heroikus és jogszerű fellépésként igyekezett beállítani a közvélemény előtt, a szavazói számára felajánlotta a rendteremtést. A konfliktus kiterjesztése a szocialista kormány politikai felelőssége. A kormányzat érdekeinek megfelelően az etnikai erőszak végletekig fokozása, az ellenzéki pártok lejáratása mellett, korlátozta a Jobbik Magyarországért Mozgalom előretörését. Az intézkedések ezt a koncepciót szolgálták.”

A perújítást elutasították, de annyit azért lehet tudni, hogy a titkosszolgálatoknak volt némi szerepük az ügyben. A támadások időszakában például a Nemzetbiztonsági Hivatal megfigyelte Kiss Istvánt. 

A lehallgatott telefonbeszélgetései szerint feltűnő volt a lőfegyverek iránti fokozódó érdeklődése, ami a különböző paramilitáris csoportok radikalizálódásával hozhatók összefüggésbe. Kiss Árpád szerint a hatósági beavatkozás elmulasztása, majd Kiss István megfigyelésének felfüggesztése kormányzati utasításra történt, és nem volt véletlen. Nem tudjuk, hogy valóban így történt-e, vagy sem, de az tény, hogy a gyilkosok megfigyelését pont akkor állították le, amikor azok fegyvereket vásároltak. 

Egyes hírek szerint a Katonai Biztonsági Hivatalhoz (katonai elhárításhoz) is befutottak Kiss István radikalizálódására mutató adatok, illetve az utcai zavargásokban vállalt szerepét feltáró jelentések. A polgári titkosszolgálatokat irányító miniszterhez tartozó szolgálatok pedig igen széles körű információkkal rendelkeztek Kiss Istvánról.

A FBI és a „biztonsági kapcsolat” 

Az több mint érdekes, hogy a nyomozati ügyiratok szerint 

az FBI budapesti kirendeltségének munkatársai – a megelőzést szem előtt tartva – óva intették a nyomozó hatóságot attól, hogy a sajtóban provokálják az etnikai indíttatású bűncselekmények elkövetőit. 

A támadások kapcsán azonban sorra jelentek meg a bűncselekményeket direkt módon cigány családok vagy bűnözők egymás közötti leszámolásaként interpretáló hírek. Ugyanakkor többek, így Kiss Árpád szerint is az aktuális kormányérdek mentén a titko­sszolgálatok elzárták a nyomozó hatóság elől a felderítéshez szükséges alapinformációkat, miközben már 2008. novembertől felmerül az eseményekbe történt közvetlen beavatkozás. Úgy tűnhetett kívülről, hogy a politikai felső vezetés mindvégig közömbös maradt a sértett társadalmi csoporttal szemben, és cinikusan tagadta a létező társadalmi problémákat.

Csontos Istvánról később kiderült, hogy a támadások idején még mindig kapcsolatban állt a Katonai Biztonsági Hivatallal, úgynevezett „biztonsági kapcsolat” lehetett, és a perben akkor némult meg, amikor kihallgatása során váratlanul megjelent a bíróságon Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke.

 

Politikai felelősség és fegyelmik

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága megállapította Szilvásy György és utódja, Ficsor Ádám nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító szocialista miniszterek felelősségét, valamint Laborc Sándorét, a Nemzetbiztonsági Hivatal (polgári elhárítás) volt főigazgatójáét. 

Balajti László, a vizsgálat ideje alatt hivatalban lévő megbízott főigazgató lefokozásokról, visszaminősítésekről és nyugdíjazásokról adott ki parancsot az ügy kapcsán. 

A bizottsági jelentést megküldték Kovács Tamás legfőbb ügyésznek is, ám ő nem kezdeményezett büntetőeljárásokat.

Borítókép: Az egyik vádlott (Forrás: Pesti Srácok/Horváth Péter Gyula)