Az elmúlt években az egyetemi modellváltással sikeres versenyképességi fordulat következett be a magyar felsőoktatásban. Az egyik legelismertebb, nem elsődlegesen az egyetemek méretét, hanem oktatási, kutatási, nemzetköziesítési, piacosítási és elismertségi eredményességét vizsgáló Times Higher Education nemzetközi ranglistán a világ közel harmincezer egyeteme közül a legjobb öt százalékban ma már tizenegy magyar egyetem szerepel – adta hírül a Kulturális és Innovációs Minisztérium szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
A közleményben felidézik, a magyar felsőoktatás finanszírozása 2022-től kezdve megduplázódott, és ennek idén már negyven százaléka a nemzetközi rangsorokban is mért teljesítmény és minőségi peremfeltételek mentén jut el az egyetemekhez. Ennek köszönhetően
az elmúlt évben közel három százalékkal csökkent az egyetemet idő előtt abbahagyó diákok száma.
Emellett egyre több, magas színvonalú kutatás zajlik az intézményekben. Az elmúlt négy évben hetvennyolc százalékkal nőtt a kiváló nemzetközi minőségű publikációk száma, emellett a szabadalmi bejelentések száma is jelentős növekedést mutat, 2018 óta a számuk megnégyszereződött. A magyar felsőoktatás nemzetközi hallgatókat vonzó képessége kiemelkedő, hiszen már
negyvenkétezer külföldi diák tanul hazánkban.
A felsőoktatás sikereiből egyre többen kívánnak részesülni, így az elmúlt évtized legsikeresebb felvételi időszakának köszönhetően 94 785-en nyertek felvételt felsőoktatási intézménybe.
Kiemelkedő felvételi eredmények születtek a műszaki, mérnök-, informatika-, akár az agrár- vagy pedagógusképzés területén is. Jelentősen több diákot vettek fel a vidéki egyetemek, és nőtt a hátrányos helyzetű régiókból felvettek száma is. Továbbra is
tíz diákból nyolc állami ösztöndíjas formában kezdi meg tanulmányait, melyhez a kormány átlagosan hatmillió forint befektetéssel járul hozzá.
A kormány célja, hogy 2030-ra legyen legalább egy olyan magyar egyetem, amely a világ legjobb száz, és legyen legalább három, amely az Európai Unió legjobb száz egyeteme között szerepel.
Ezt a versenyképességi fordulatot Brüsszel támadja azzal, hogy diszkriminatív módon korlátozza a modellváltott egyetemek részvételét a nemzetközi csereprogramokban, kutatásokban.
A nemzet, a magyar gazdaság érdekében
a kormány elkötelezett az egyetemfejlesztések véghezvitelében, ezért az ehhez szükséges működési, fejlesztési forrásokat biztosítja, és megerősíti a nemzetköziesítési programokat annak érdekében, hogy még több magyar diák és oktató vehessen részt rangos egyetemeken nemzetközi csereprogramokban és kutatásokban.
Mindemellett egyre vonzóbbá teszi nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi diákok számára is az egyetemeket, ezzel is erősítve a magyar gazdaság fejlődését.
Borítókép: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem épülete (Fotó: MTVA/Jászai Csaba)
