Módosult a Magyar élelmiszerkönyv előírása a mézről, így ezentúl a címkén fel kell tüntetni azon származási országot vagy országokat, ahol a mézet begyűjtötték – tudatta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Mint jelezték, a különböző országokból származó mézek keverésekor a felhasznált mézek tömege szerinti csökkenő sorrendben kell feltüntetni a származási országokat a „mézkeverék” kifejezéssel együtt.
Példaként említették, hogy a „Magyarországról és Kínából származó mézkeverék” az eddigiekben helyettesíthető volt az EU-országokból vagy EU-n kívüli országokból származó mézkeverék szöveggel.
A rendelettel megállapított rendelkezéseknek nem megfelelő, azonban a módosítás hatálybalépésének napját megelőző napon hatályos előírásoknak megfelelő termékek a hatálybalépés napjától számított hatodik hónap utolsó napjáig forgalomba hozhatók, és a minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomban tarthatók.
Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, Nagy István agrárminiszter az elmúlt években számos alkalommal sürgette a mézről szóló uniós irányelv felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a mézkeverékek származásának jelölése során pontosabb információt kelljen biztosítani a fogyasztók számára. A mézről szóló uniós irányelv értelmében a mézkeverékeken jelenleg elegendő feltüntetni azt, hogy uniós és/vagy harmadik országból származó mézek alkotják a terméket. Magyarország, több tagállammal karöltve, már számos alkalommal szorgalmazta a gyakorlat megváltoztatását, mondván, az ilyen felületes információ megtévesztő lehet a főként európai, illetve magyar mézet tartalmazó keveréket kereső fogyasztók számára.
