A DK a hatalom kizárólagos megszerzésére törekszik a baloldalon

A nyugati és a hazai baloldali – önmagukat szocdemnek nevező – erőkben az a közös, hogy a nemzeti függetlenség nekik nem érték, kizárólag az egyén szabadsága határozza meg a politikai cselekvéseiket – fogalmazott lapunknak Tóth Erik. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint emiatt sokkal fogékonyabbak a genderideológia támogatására, a nemzeti keretek felszámolására, a szupranacionális szerveződések propagálására, mint jobboldali vetélytársaik.

Fotó: Havran Zoltán

„Új kormány kell, szociáldemokrata kormány kell, Dobrev Klára kormánya kell” – hangoztatta Gyurcsány Ferenc hét eleji parlamenti felszólalásában, dacára annak, hogy a Demokratikus Koalíció mindig is liberális irányultságú párt volt. Dobrev Klára pedig pénteki programbemutatóján következetesen szociáldemokrata irányváltásról beszélt. Arról, hogy hol találkozik Gyurcsány Ferenc, a DK és a szociáldemokrácia, hogy milyen stratégia állhat az új, szociáldemokrata szlogen mögött, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóját kérdeztük.

Tóth Erik szerint szavak szintjén Gyurcsány Ferenc valóban hajlamos a modern szociáldemokrácia szótárából válogatni,

de politikai programja és a 2010 előtti kormányzása is azt mutatja, hogy a vér nem válik vízzé: inkább a szocialista, mintsem a demokrata irány áll hozzá közelebb, ezért a DK elnökének és a szociáldemokráciának távolról sincs közös metszéspontja.

– A volt kormányfő ahhoz mindig is értett, hogy miként terelje el valódi céljáról a figyelmet. Ráadásul mindezt végtelen populizmussal teszi: a „fizessenek a gazdagok”, az „álmodtunk egy jobb világot” szlogenek jól hangzó kifejezések, de önmagukban értelmezhetetlenek. Az pedig, hogy Gyurcsány Ferenc aggódik a szabadság hiánya miatt, sokak számára bicskanyitogató lehet, ő volt ugyanis az a miniszterelnök, aki 2006–2009 között mindent megtett azért, hogy Magyarország szuverenitása, így a döntési szabadsága a legnagyobb mértékben csökkenjen – fogalmazott Tóth Erik, emlékeztetve

 az IMF-hitelfelvételre, az elköteleződésre a multik javára, az adókivetésekre és a magyar emberek mindennapi életének megnehezítésére mint Gyurcsány kormányzásának eredményeire.

Mitől szociáldemokrata?

Arra a felvetésre, hogy a DK programjának elemei valóban nevezhetőek-e szociáldemokratának, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója úgy reagált: a szociáldemokraták szakzsargon szerinti közös vonása az a 21. században, hogy a korábbi baloldali hagyományoktól részlegesen eltávolodva nem forradalmi, hanem demokratikus keretek között szeretnék a társadalmi szolidaritást és egyenlőséget elérni. – Az elméletben jól hangzó közös pontok azonban a gyakorlatban mindig a szélsőségek irányába tolják a magukat szociáldemokratának valló pártokat. Mi a közös a nyugati és a hazai baloldali, önmagukat szocdemnek nevező erőkben? Például az, hogy a nemzeti függetlenség nekik nem érték, kizárólag az egyén szabadsága határozza meg a politikai cselekvéseiket.

Emiatt sokkal fogékonyabbak a genderideológia támogatására, a nemzeti keretek felszámolására, a szupranacionális szerveződések propagálására, mint jobboldali vetélytársaik

 – sorolta Tóth Erik, aki szerint a DK ilyen értelemben egészen biztosan szociáldemokrata jellemzőkkel bír.

Hangsúlyozta azt is, a DK egy baloldali gyűjtőpárttá szeretne fejlődni, ezt a feladatot tűzte ki Gyurcsány Ferenc 2014-ben a szervezetnek, és a megvalósításához a politikai ellenfelei szívélyesen asszisztálnak is. – Az MSZP feltett kézzel vár arra, hogy a DK szép lassan minden szavazóját és politikusát elcsábítsa, de a többi, a DK-nál kisebb ellenzéki párt sem volt képes maga alá gyűrni Gyurcsányékat. Pedig korábban az LMP, a Momentum és kiváltképp a Jobbik mind azt állították magukról, hogy olyan pártok, amelyek soha nem fognak a DK-val közös koalícióra lépni és nem fogják Gyurcsány Ferencéket segíteni hatalmi ambícióik elérésében. Ehhez képest ennek az ellenkezője történik.

 A DK totális szemléletű párt, egyeduralkodóvá, a hatalom kizárólagos birtokosává kíván válni a baloldalon. Ez nem szociáldemokrácia, hanem a totalitárius baloldaliság egyenes következménye

– mutatott rá az elemző.

Az Európai Egyesült Államok pártján

Kitért arra is, hogy a DK önmeghatározása szerint is egy progresszív, liberális elfogultságú párt. Ezért sem meglepő, hogy a fő 21. századi törésvonalak esetében mindig a konzervatív állásponttal helyezkednek szembe. – Szélsőséges gondolkodásmódjuk miatt a végletekig támogatják a migrációt, de az Európai Egyesült Államokat is: miként programjukban írják, „az Európai Egyesült Államok létrehozásának pártján állunk” – emelte ki Tóth Erik.

Az elemző rámutatott, az elsődleges oka annak, hogy Gyurcsány Ferenc most szociáldemokrata pártnak állítja be a DK-t, az, hogy így próbálja a DK néppárti jellegét erősíteni és az utolsó szöget beverni a szocilisták koporsójába.

Gyurcsány Ferenc eltökélt szándéka az, hogy egykori politikai alma materét, a kommunista utódpártot leszalámizza. A jövő évi EP-választáson ezért indul a DK önállóan, mert ott megerősítést nyerhet, hogy ők a legfajsúlyosabb ellenzéki erő, ami ebben a mezőnyben nem feltétlenül nevezhető kiemelkedő sikernek

– mondta.

Arra a kérdésre, hogy mennyi szavazót vonzhat ez az irány, Tóth Erik azt mondta: a szociáldemokrácia Magyarországon nem tekinthető tömegtámogatottságú ideológiának. – Ugyan több baloldali politikus beszélt korábban arról, hogy létre akarnak hozni egy önálló pártot a német SPD mintájára, de ez érthető okokból mindig elmaradt.

A DK ezt a látszólagos, meglátásom szerint inkább a körúti értelmiségen belül létező hiátust akarja pótolni.

A szociáldemokrata szólamokat azonban felülírják sokak szemében a DK vezetőjének előmenetelével kapcsolatos tapasztalatok, sőt a DK aktuálpolitikai szerepvállalása is, azt ugyanis nem szabad elfelejteni, hogy az orosz–ukrán háború kapcsán a konfliktus kiszélesítése, és nem a béke pártján állnak – fogalmazott Tóth Erik.

Borítókép: Dobrev Klára a DK programjának bemutatóján (Fotó: Havran Zoltán)