A kommandóst néha nem kíséri el a szerencse

Hiába minden protokoll, hiába az ezerórányi gyakorlás, van, amikor kivédhetetlen egy sérülés, védhetetlen az élet elleni támadás. Kommandósnak lenni egyáltalán nem veszélytelen.

Az esztergomi robbantó támadása kivédhetetlen volt, értékelték szakemberek a Magyar Nemzet kérdésére. Egy kommandósnak mindenre fel kell készülnie, ám mindig benne van, hogy nem ér haza épségben.

J. Lászlóról tudták, hogy rendkívül agresszív, tudták, hogy hivatalos személy elleni erőszak miatt eljárás is folyik ellene szűkebb hazájában, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, mint ahogy azt is, szóban és írásban már több rendőrtisztet, ügyészt és bírót fenyegetett meg életveszélyesen. 

A kommandós gyilkosa, J. László körözési fotója (Forrás: internet)

Ám mivel sorozatosan nem jelent meg vádlottként a tárgyalásain, az eljáró bíró elővezetését rendelte el. Erre került volna sor szeptember 20-án. A járőr otthon találta az Esztergom külterületén, a ritkán lakott Búbánat-völgyben lévő, téglából és fából épült házában, ami egykor nyaraló lehetett. J. László azonban nem volt hajlandó a rendőrökkel menni, hanem éktelen üvöltés közepette bezárkózott a házba. Azt hajtogatta, ha nem mennek el, baj lesz, de nem mondta, hogy mire készült. 

Riasztották a Terrorelhárítási Központ (TEK) egyik beavatkozó egységét. A páncélos járművel (PSZH=páncélozott szállító harcjármű) érkező kommandósok 14 óra 20 perckor körbezárták a házat. Ekkor el is kezdték a próbálkozást, hogy meggyőzzék a zavart elméjű férfit arról, hogy  jöjjön ki, és adja meg magát. A túsztárgyaló négy és fél óráig tartotta szóval az egyre agresszívabb J. Lászlót, aki a terasznál közelebb soha nem jött, ott is a bútorok védelmébe húzódott.

Mint azt Hajdu János altábornagy, a TEK főigazgatója tegnap délutáni sajtótájékoztatóján többször is hangsúlyozta: a férfi egyetlen szóval sem fenyegetőzött robbantással, az agresszivitása verbális maradt. A kommandósok parancsa pedig az volt, hogy lehetőleg épségben hozzák ki a házból, kifejezetten óvni kellett a célszemély életét.

Amikor a túsztárgyalók már nem tudták tovább szóval tartani, és az is egyértelművé vált, hogy meggyőzni sem fogják, 18 óra 40 perckor kiadták a parancsot a behatolásra, ami 18 óra 43 perckor indult.

A következő tíz másodpercben lezajlott minden.

A protokollnak megfelelően a kommandósok a PSZH védelmében benyomták a kaput, az udvaron át a beavatkozó egység első két embere (szakszóval R1 és R2) benyomta az ajtót, J. László odabent flexszel belevágott az odakészített gázpalackba és a detonáció elsöpört mindenkit és mindent. A két első kommandós egyike még a kórházba szállítása előtt elmondta parancsnokainak, látták, ahogy a célszemély flexszel belevág a gázpalackba. A behatoláskor közvetlenül előtte haladó 

Kónya Gábor Lajos törzszászlós, a TEK Műveleti Igazgatóság műveleti tiszthelyettese azonnal meghalt.

Az egység valamennyi tagja 8-10 métert repült a detonáció következtében. Csonttöréseket, valamint néhányan égési sérüléseket szenvedtek. Három tűzoltó szintén csonttöréseket szenvedett, ők már elhagyhatták a kórházat.

Hajdu János és az ügyben érintett ügyész értékelése szerint a kommandósok a protokoll szerint jártak el. A tábornok kijelentette: több ezerszer sikeresen hajtották végre az előírásokat és fékeztek meg ön- és közveszélyes vagy éppen fegyveres embereket.

A szakértők kiemelték, a történtek rámutatnak arra, hogy hiába a pontosan begyakorolt eljárás, az ismétlő gyakorlatok, az ismeretek pontos és szakszerű végrehajtása, ha a szerencse nincs velük, a legrosszabb is megtörténhet.

Mint azt a 33 éve Pusztaszabolcson történt kommandósakció bizonyítja…

 

Meglőtték a kommandósokat

– Sikeres és egyben tragikus akciót hajtottak végre a Fejér Megyei Rendőrkapitányság és a Komondor Kommandó munkatársai 1990. november 28-án Pusztaszabolcson. Elfogtak egy veszélyes bűnözőt, aki fegyvert használt, s két kommandós súlyosan megsebesült – írták a korabeli lapok.

A 38 éves Balonyi István akkor két éve szabadult tízéves börtönbüntetéséből, melyből nyolc és fél évet letöltött. Betörésért és rablásért ült.

Már 1989. július 20-án visszaesett, betört egy pusztaszabolcsi lakásba, ahonnan 150-160 ezer forintnyi értékben vitt el műszaki cikkeket. A Fejér Megyei Rendőrkapitányság nyomozói szinte azonnal Balonyit kezdték keresni, ráillett a módszer, így elfogatóparancsot, országos körözést adtak ki ellene, sikertelenül. Szeptemberben Balonyi Csókakőn tört be egy házba, s egy távcsöves golyós vadászpuskát, egy 16-os dupla csöves vadászfegyvert és a hozzá tartozó lőszereket vitt el. Egy útkereszteződésben aztán rátámadt egy tatabányai magántaxisra, aki súlyosan megsérült a lövésektől. A taxis személyleírása alapján Balonyira ismertek a nyomozók. 

A különösen veszélyes, fegyveres banditát végül az édesapja pusztaszabolcsi házában találták meg. November 27-ről 28-ára virradó éjjel rajtaütött a Komondor Kommandó a házon.  

A Kommondor Kommandó négy tagja egy korabeli, dokumentumértékű fotón (Forrás: Arcanum)

Hajnali fél háromkor egy pillanat alatt robbant be a házba két kommandós, Pethő József törzsőrmester és Palcsó László őrmester. Utánuk a többiek. Balonyi két lövést adott le golyós vadászfegyveréből a másik szobából. Pethő József súlyos, életveszélyes sérülést szenvedett, szétroncsolódott a válla, Palcsó László pedig súlyos alhasi lövést kapott. Társaik elfogták Balonyi Istvánt. A két meglőtt kommandós túlélte. 

A vizsgálat megállapította, minden a protokoll szerint zajlott, a rendszeresített felszereléssel, pontosabban a golyóálló mellényekkel volt gond. Mindkét lövés a mellény szélétől egy centire találta el a kommandósokat. Az eset után új, jobban takaró golyóálló mellényeket rendszeresítettek a kommandósoknál.

Az esztergomi robbantás ügyében a nyomozó ügyészek még folytatják a vizsgálatot. A TEK a megállapítások tükrében ismételten felül fogja vizsgálni a protokollt, ha szükséges. Mindenesetre a gyakorlatok során rendre kitérnek majd a történtek ismertetésére.

Borítókép: TEK-es egy PSZH előtt (Fotó: Teknős Miklós)