Költségvetési csalás a gyanú
A botrány nemcsak a magyar sajtó, hanem a hatóság figyelmét is felkeltette, olyannyira, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az első információk felbukkanása után nem sokkal költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozást indított.
A nyilvánosságra került adatokból ugyanis egyre inkább arra lehetett következtetni, hogy a céghálózat tagjai működésüket összehangolva, szisztematikus módon pályáztak uniós pénzekre és nyertek el gyanús körülmények között, összesen 4,8 milliárd forintot. A felvetődött gyanú szerint a módszer lényege az volt, hogy a kiemelten hátrányos helyzetű kistérségekben, Pest, illetve Nógrád megyében azonos címen fióktelepet hoztak létre, így az uniós projektekhez kapcsolódóan jelentős összegű állami támogatást is le tudtak hívni.
Utóbbit igazolja, hogy korábbi értesüléseink szerint a NAV szakemberei áttekintették a nagyjából féltucat vállalkozásból álló hálózat elmúlt években benyújtott uniós pályázatait. A nyomozók megállapították, hogy a vállalkozások valóban összehangoltan pályázhattak uniós és hazai pénzekre. Több esetben azonos volt a cégek székhelye, fióktelepe, ügyvezetője, de nemegyszer egyezés mutatkozott a beszállító személyében és a projekt megvalósításának helyszínében is.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!