Bese Gergő: Hibás volt a népszámlálási kérdőív összeállítása

Van kétmillió katolikus Magyarországon, akik a világ nyomása, a kultúránkat ért támadások ellenére is vállalták az egyházhoz tartozásukat – jelentette ki Bese Gergő a népszámlálásról, hangsúlyozva, hogy a katolikus egyház értékei úgy viszonyulnak a modern világhoz, mintha teljes gázzal haladnánk a forgalommal szemben az autópályán. A fiatal pap egy lapinterjúban ugyanakkor azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte hibás volt a népszámlálási kérdőív összeállítása.

2022.09.01. Budapest Bese Gergő atya Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

„Figyelembe kell venni, hogy a katolikus egyház értékei úgy viszonyulnak a modern világhoz, mintha teljes gázzal haladnánk a forgalommal szemben az autópályán” – jelentette ki Bese Gergő atya a Demokrata hetilapnak adott interjúban azzal kapcsolatban, hogy a népszámlálás adatai szerint egymillióval kevesebben vallották magukat katolikusnak, mint egy évtizede. „2010 óta erőteljes gazdasági növekedést élt meg az ország, a szélesedő középosztály pedig a nyugati mintákat követi, pontosabban fogalmazva a Nyugaton zajló társadalmi folyamatok Magyarországot sem hagyják érintetlenül. A szekularizáció ugyanis nem állítható meg a határnál” – fejtette ki a fiatal pap.

Népszámlálás és hitvallás

Szerinte ugyanakkor a kérdőív összeállítása is hibás volt.

Arra kötelező volt válaszolni, hogy hány WC van a házban, ellenben a felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdést ki lehetett hagyni. A nem eléggé elkötelezetteknek ez azt jelentette, hogy nem kell a kérdéssel foglalkozni. Egy ilyen felmérés akkor adna közel pontos képet, ha minden kérdésre kötelező lenne válaszolni

– mutatott rá, kiemelve ugyanakkor, hogy így is büszkének lehet lenni az egyházra. „Van kétmillió katolikus Magyarországon, akik a világ nyomása, a kultúránkat ért támadások ellenére is vállalták az egyházhoz tartozásukat” – jelentette ki Bese Gergő, aki szerint gyógyulási folyamat közepén vagyunk.

„Tegyük fel magunknak a kérdést, hogy jobb lett-e a magyar oktatásügy azzal, hogy az ötvenes években az iskolák kétharmadát működtető egyháziakat üldözte az állam, teherautóra pakolták és Recskre vitték a papokat. Jobbak lettek-e a gimnáziumaink, az általános iskoláink, hogy a nővéreket és az atyákat elhurcolták vagy kirúgták? Jobb lett a magyar egészségügy, hogy a betegápoló nővéreket szétkergették és börtönbe zárták?” – sorolta az atya, hangsúlyozva, hogy

az egyházüldözés évtizedei alatt sérült struktúrákat nem lehet négy ciklus alatt rendbe tenni.

„Gondoljunk bele, hogy csak 2013-ban volt elég bátorsága vagy ereje a kormányzatnak arra, hogy az állami iskolákba bevezesse a hit- és erkölcstan oktatását. Heti egyszer, 45 percben a hitedről szabadon beszélhetsz az iskolában, ez hihetetlen nagy lépés volt” – hangsúlyozta Bese Gergő, hozzátéve, hogy éppen ezért a népszámlálás számai jórészt a 2010-es fordulat előtti állapotokat tükrözik vissza.

Soha nem látott távolság a generációk között

Mint fogalmazott, a papság nem tud keresztény társadalmat építeni, ahhoz szükség van a hívek aktív közreműködésére is. Mivel a papok egyre kevesebben vannak, a világiakra egyre nagyobb szerep hárul a közösségek formálásában. „Nagy kérdés, hogy mi lesz a fiataljainkkal. Mert egyre nehezebb a közönyösséget áttörni. Sajnos az a fiatal, aki négy-öt órát ül a telefonnal a kezében, azt nem érdekli az íjászat, a néptánc, nem lesz belőle cserkész. Ez még akkor is így van, ha egyébként vallásos neveltetést kapott” – fejtette ki Bese Gergő, aki arra is kitért a beszélgetésben, hogy soha nem látott távolság alakult ki a generációk között.

A magyar családmodelltől rettenetesen idegen az, ami az elmúlt 70 évben létrejött. Régen a fiú feleségül vette a leányt, hazavitte a feleségét, és három generáció élt együtt, a családban pedig a nagyszülők szava volt a döntő. Egymástól tudtak tanulni, és volt egy rendje az életnek. A nagymama nevelte a gyereket, tanította imádkozni. Jött a kommunizmus, és mindent szétzilált

– magyarázta Bese Gergő.

Az atya szerint fontos lenne, hogy a pék, a hentes, az újságíró egyaránt vallja meg a hitét. „Egy pékségben nyugodtan ki lehet tenni a keresztet, egy autószalonban ki lehet helyezni Szent Kristóf szobrát. Ezek a jelképek azt fejezik ki, akik valójában vagyunk” – magyarázta.

Tóth Gabi őszinte hite

Bese Gergő Tóth Gabival kapcsolatban is kifejtette a véleményét. „Az volt a baj, hogy a botrány kirobbanása előtt közvetlenül is hangoztatta a keresztény, családvédő meggyőződését, miközben már benne járhatott a bűnben. Neki kellett volna levonnia a megfelelő következtetéseket” – mondta.

Sajnos alkalmat adott az egyház ellenségeinek arra, hogy botlását felhasználva érvénytelenítsék mindazt, amiben hisz. Pedig ahhoz senkinek nincs joga, hogy kétségbe vonja Tóth Gabi őszinte hitét

– tette hozzá Bese Gergő.

Borítókép: Bese Gergő atya (Fotó: Kurucz Árpád)