Összefüggés lehet a főváros több pontján eldobált szöges virslis esetek között

Letöltendő szabadságvesztés járhat a csalétkek kihelyezéséért is – mondta el Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztos a Magyar Nemzetnek a XVIII. kerületben történt esetek kapcsán. Éppen egy éve annak, hogy egy csoport rendszeresen csavarokat rejt el virslikben, húsdarabokban, és szétdobálja azokat, főleg a kerület közkedvelt, kirándulóbarát erdős részein. Az állatvédők szerint összefüggés lehet a főváros több pontján elkövetett hasonló esetekkel, Kőbányán, Józsefvárosban és a Margitszigeten is sérültek meg kutyák szöges, csavaros virslidaraboktól. Az elkövetők után még nyomoz a rendőrség.

2023. 10. 14. 16:57
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Két évvel ezelőtt szigorítottuk a Büntető törvénykönyvet, a módosítások 2022. január elsején léptek hatályba. A módosítás arról is szólt, hogy most már a csalétek kihelyezésére irányuló előkészület is jogszabályokba ütközik, és szabadságvesztés járhat érte – emelte ki lapunknak Ovádi Péter, az állatvédelemért felelős kormánybiztos, aki bízik abban, hogy a módosított jogszabályok elrettentő példaként szolgálnak, és visszaszorítják a fővárosban elterjedt kegyetlen módszert, amellyel kutyáknak komoly sérüléseket okoznak. A kormánybiztos arra is felhívta a figyelmet, hogy a kutyás és nem kutyás társadalomnak egyaránt felelőssége van abban, hogy a békés együttélés megvalósuljon.

Ovádi Péter kormánybiztos és Dódity Gabriella fővárosi képviselő örömét fejezte ki a hatóságok és a civilek példás együttműködése kapcsán Fotó: Molnár András

– A kutyatartóknak be kell tartaniuk a szabályokat, hangsúlyozom, csak kutyafuttatóban lehet elengedni a kutyákat, az erdőben és a közterületen kizárólag pórázon vezethetjük őket, ami állatvédelmi okokat is szolgál. A pórázon tartott kutyánál a gazdi fel tudja mérni, hogy van-e kihelyezett csalétek vagy bármi olyan tényező, ami a kutyára veszélyes lehet, és időben korrigálni tudja. A szabadon lévő kutyát nem tudja kontrollálni a tulajdonos, bármit felehet, vagy éppen összetűzésbe kerülhet más kutyákkal – hívta fel a figyelmet Ovádi Péter, aki arra is rámutatott: Magyarország állatszerető nemzet, hárommillió kutyatartó van az országban, ezért a felelős kutyatartás szabályainak a betartása mellett szükség van a nem kutyás társadalom empatikus hozzáállására is. Ovádi a fővárosi csalétekbotrányról úgy fogalmazott: nem gondolja, hogy elharapózott konfliktusról van szó, inkább néhány személy, kisebb csoport jogszabályba ütköző sorozatos tevékenységéről beszélünk. A kormánybiztos örömét fejezte ki, hogy az önkormányzatok felismerték a kutyafuttatók fontosságát, ahol a kutyák póráz nélkül lemozoghatják magukat, és egyre több kutyaürülék-tároló szemetest is kihelyeznek a településeken, fővárosi kerületekben.

Rendőrségi kutyákat is bevetettek a csalétkek felkutatására Fotó: Molnár András 

A kormánybiztos lapunknak elmondta: külön köszönet illeti Vida Ágnest, a 18. kerületi felelős kutyabarátok egyesületének az elnökét, aki továbbította nekik a sorozatos csalétek-kihelyezések hírét. Mint mondta: közösen lehet sikereket elérni az állatvédelem területén. Vida Ágnes lapunknak arról beszélt, hogy eddig negyven olyan kutyáról van tudomásuk, akik a Péterhalmi erdőben szenvedtek el csalétkek által okozott komoly sérüléseket. A gazdájuknak több százezer forintos állatorvosi számlákat okozva. A húscafatokba helyezett csavarok főleg kis és középtestű kutyáknak okoz komoly sérüléseket. Van olyan kutya, amely életének megmentése nyolcszázezer forintba került. A civil állatvédő elmondta: sorozatban történik csalétek-kihelyezés, főleg hosszú hétvégék előtt, amikor kirándulók lepik el az erdőt, Budapest több pontjáról érkeznek kutyások a szabadidős programjukra.

Lovasrendőrök is járőröznek a Péterhalmi erdőben Fotó: Molnár András 

– A figyelemfelkeltő sajtótájékoztató után is szórtak szét csalétkeket, holott lovasrendőrök pásztázzák az erdőt, közkedvelt útvonalakat járnak végig. Több gazdi keresőkutyává képeztette ki a kutyáját, hogy minél előbb megtaláljuk az elszórt csalétkeket, rendszeresen szedjük össze azokat, és tájékoztatjuk a lakosságot, hogy mely pontokon kell óvatosnak lenniük – hívta fel a figyelmet Vida Ágnes. Az állatvédő azt is kihangsúlyozta: amikor megjelenik az erdőben a csalétek, utána a kerület több pontjáról is számolnak be kutyatulajdonosok. Sőt, összefüggés lehet a többi budapesti helyszínnel is, mint a Margitszigeten történt esettel vagy éppen a Józsefváros terein és Kőbánya parkjaiban elszórt szöges virslikkel, húscafatokkal.

Dódity Gabriella fővárosi képviselő a Magyar Nemzetnek elmondta: külön köszönet jár az erdőjáró lovasrendőröknek, abban bízik, jelenlétük visszatartó erővel bír majd. Az állatvédelemmel kiemelten foglalkozó politikus kiemelte: Budapesten az állatvédelem teljesen más problémákkal néz szembe, mint vidéken. Példaként említette, hogy míg Kelet-Magyarországon a kóbor kutyák vagy éppen az állattartási körülmények okoznak bajt, Budapesten a kutyák csalétekkel való etetése a súlyos probléma.

– A mostani Péterhalmi erdőben megvalósuló akció kapcsán egy jó példát láthatunk, a kormány, a civilek, a Pilisi Parkerdő és a készenléti rendőrség lovas járőrei karöltve küzdenek a kutyák csalétekkel való etetése ellen – mondta el lapunknak Dódity Gabriella.

Borítókép: Rendőrségi akció a Péterhalmi erdőben (Fotó: Molnár András) 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.