Az Európai Bizottság tagadja, de migránsgettókat hoznának létre

Az Európai Bizottság szóvivője, Eric Mamer teljességgel valótlannak nevezte a szuverenitásunk védelméről szóló nemzeti konzultáció kérdéseiben megfogalmazott állításokat. Érdemes sorra venni, hogy mi is a helyzet az egyes témák terén. Sorozatunkat a konzultáció migrációt érintő kérdésével folytatjuk.

2023. 11. 24. 5:40
null
Spielfeld, 2015. október 26. Migránsok az ausztriai Spielfeld és a szlovén Sentilj közötti határátkelõhely osztrák oldalán 2015. október 26-án. MTI Fotó: Varga György Fotó: Varga György
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Teljességgel valótlanok a magyar nemzeti konzultáció kérdéseiben megfogalmazott állítások, Ursula von der Leyen elnököt pedig nem foglalkoztatta túlzottan, hogy szerepel a plakáton” – közölte az Euronews kérdésére az Európai Bizottság szóvivője, Eric Mamer. A konzultáció tizenegy kérdése közül az egyik migrációs témával foglalkozik

A kérdőív negyedik kérdése szerint „Brüsszel Magyarországon is migránsgettókat akar létrehozni. Ön mit gondol erről?”. A két válaszlehetőség: „Nem szabad engedni, hogy migránsgettók jöjjenek létre hazánkban”, illetve a másik szerint „El kell fogadni a brüsszeli migrációs terveket”. 

Mint ismert, 2023 október elején az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Spanyolország tájékoztatása szerint a 27 tagállam nagykövetei megállapodtak az új migrációs paktum részét képező vészhelyzeti rendelkezésekről. Valójában Magyarország és Lengyelország a rendelkezés ellen szavazott, míg Ausztria, Csehország és Szlovákia tartózkodott a szavazáson. 

Jelenleg úgy néz ki, hogy a paktumot jövő áprilisig áterőltetheti az uniós gépezet. 

Az új rendelkezések értelmében, amennyiben egy tagállam esetében migrációs krízishelyzet állna elő, az érintett tagállam szolidaritási hozzájárulást kérhetne a többi tagállamtól, amely három formában valósulhat meg.  

– A menedékkérők és a nemzetközi védelemben részesültek relokációja, azaz áthelyezése az érintett tagállamból a felajánlást tevő államokba.  

– Az érintett tagállamban benyújtott menedékkérelmekhez kapcsolódó menekültügyi eljárás lefolytatása. 

– Pénzügyi támogatás vagy alternatív szolidaritási lehetőségek. A szolidaritási hozzájárulási felajánlásokat a tanács hagyja jóvá. 

Köztudott, hogy a magyar választók immár több választáson és 2016 októberében egy népszavazáson is nemet mondtak a brüsszeli kötelező betelepítési tervekre. 3 362 224 állampolgár utasította el a referendumon a kvótajavaslatot, az érvényesen szavazók több mint 98 százaléka nemmel voksolt. A rendszerváltás óta egyetlen politikai erő sem kapott ilyen sok szavazatot a választásokon. 

Ilyen előzmények után nem véletlen, hogy Orbán Viktor 2023. október 13-án a közrádióban arról beszélt: 

Ma olyan szabályokat alkotnak Brüsszelben, amelyekben bennünket is arra akarnak kényszeríteni, ez a következő hónapok nagy csatája lesz, hogy azokat az embereket, azokat a migránsokat, akik Magyarország déli határainál erőszakosan lépnek fel, agresszívek, fegyvert használnak a magyar határőrök ellen, ezeket az embereket mi engedjük be Magyarország területére. Tehát ők azt akarják, hogy mi is osztozzunk abban a biztonsági kockázatban, amelyektől ők szenvednek a korábbi években meghozott rossz döntéseik miatt.

A miniszterelnök szerint „az unió úgy döntött, hogy szétosztja az illegálisan Európába érkező menekülteket. Nekünk is kellene fogadni jó néhány ezret. Nekünk is föl kellene építeni – az unió mostani döntése szerint – egy körülbelül tízezer fő méretű menekülttábort, egy migránsgettót, és ott kellene tartanunk a migránsokat egy ideig, utána pedig ki kellene engednünk őket. Tehát egy rossz dolgot akarnak ránk erőltetni.”  

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a napokban arról beszélt, hogy „hiába tiltakoztunk, pár héttel ezelőtt elfogadtak egy új migrációs csomagot. Ennek nemcsak a kötelező elosztás a lényege, hanem az is, hogy felülírnák a magyar menekültügyi szabályokat” – fogalmazott az államtitkár. 

A rendelet szerint be kellene engedni a bevándorlókat, azelőtt, mielőtt megszületik a döntés a menekültkérelmükről. 

„Ha ezt elfogadnák, akkor újra kellene nyitni a táborokat, például Debrecenben” – folytatta Dömötör Csaba. Felvázolta, hogy a napokban brüsszeli biztosok egész nyíltan beszéltek arról, hogy a lehető legtöbb bevándorlót kell Európába hozni, mert az fogja megoldani a munkaerőpiaci gondokat. 

Borítókép: Migránsok az ausztriai Spielfeld és a szlovén Sentilj közötti határátkelőhely osztrák oldalán 2015. október 26-án. (Fotó: MTI Fotó: Varga György)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.