Ez lehet Pankotai Lili és a baloldal legnagyobb hazugsága

A baloldal régi mantrája, hogy Magyarországon másfél millióan élnek mélyszegénységben. Lapunk utána nézett az adatoknak a Központi Statisztikai Hivatal segítségével és kiderült, hogy az ellenzéki politikusok és aktivisták csak egy kicsit tévedtek, és alig több mint 1500 százalékkal becsülték túl a mélyszegénységben élők számát.

20230519 budapest diaktuntetes felvonulas a kossuth tertol az oktogonig havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

Mi a mélyszegénység?

Elöljáróban érdemes tisztázni mi is az a mélyszegénység, hányan vannak ebben az állapotban Magyarországon és hogyan változott a számuk az utóbbi időben. Ebben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai segítenek eligazodni. A Magyar Nemzet kérdésére a KSH leszögezte, hogy azokat sorolják a mélyszegények közé, akik mindhárom szegénységi dimenzióban – vagyis a relatív jövedelmi szegénységben; a súlyos anyagi deprivációban és a nagyon alacsony munkaintenzitásban – egyszerre érintettek.

A relatív jövedelmi szegénység kategóriába az olyan háztartásban élőket sorolják, ahol  a nettó jövedelem nem éri el a medián jövedelem 60 százalékát. Ez 2023-ben azt jelenti, hogy azok az egy háztartásban élők számítanak ide, akiknek nettó jövedelme nem éri el a 186 840 forintot – ami a nettó medián átlagjövedelem hatvan százaléka.

A súlyos anyagi deprivációban érintettek azok, akiknek az életkörülményeit rontja a pénz hiánya és a KSH által meghatározott kilenc probléma közül négyben érintve vannak. A KSH szerint ezek: a hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralék; lakás megfelelő fűtésének hiánya; váratlan kiadások fedezetének hiánya; kétnaponta hús, hal, vagy azzal egyenértékű tápanyag fogyasztásának hiánya; évi egyhetes, nem otthon töltött üdülés hiánya; anyagi okból nem rendelkezik személygépkocsival; anyagi okból nem rendelkezik mosógéppel; anyagi okból nem rendelkezik színes televízióval; és anyagi okból nem rendelkezik telefonnal.

A harmadik kategória a nagyon alacsony munkaintenzitás. A KSH azokat sorolja ebbe a kategóriába, akik olyan háztartásban élnek, ahol a 18–59 éves háztartástagok a lehetséges munkaidő kevesebb mint húsz százalékát töltik munkával.

A három kategória közös metszetében vannak a mélyszegénység által sújtottak.

Ha a 2010 és 2020 közötti időszakot vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy 2010 és 2012 között nőtt a mélyszegénységben érintettek száma. Másfél millió főről ekkor sem beszélhetünk, csak nagyjából harmadennyi emberről. Érdemes kiemelni, a kabinet ebben az időszakban tette rendbe az országot a gyurcsányi káosz után.

Ami azonban 2012 után látszik az adatokban, az csattanós válasz nemcsak Pankotai Lilinek, hanem azoknak a liberális újságíróknak is, akik minden kétharmados fideszes választási győzelem után ellátogatnak a legszegényebb falvakba, hogy megtudakolják: az ott élők miért szavaztak a Fideszre? Lehet, hogy részben ezért:

 

A szegénységből igenis ki lehet törni 

Az adatok egyértelműek: 2012 és 2020 között, mindössze nyolc év alatt a mélyszegénységben élők száma az ötödére esett vissza. 2022-re már valamelyest romlottak az adatok a járvány, a háború és a szankciós infláció miatt: a KSH szerint a mélyszegénységben érintettek száma 141 ezer főre emelkedett.

Érdemes azt is kiemelni, hogy a deprivált családok java része nemcsak a mélyszegénységből tört ki sikeresen, a fogyasztását is jelentősen növelte.

Az alábbi ábra a tartós fogyasztási cikkek arányának növekedését mutatja meg.

 

A folyamatok egyértelműek: kis híján a háztartások harmadába került mosogatógép 2020-ra, míg tíz évvel korábban még csak minden tizedikben volt ilyen eszköz. A magyarok java része lecserélte régi tévéjét: a háztartások háromnegyedébe került LED-, LCD- vagy plazmatévé 2020-ra, miközben egy évtizeddel ezelőtt még csak minden tizedikben volt ilyen eszköz.

A digitális fényképezőgépekből és az asztali számítógépekből ugyan kevesebb volt, ám ez annak is köszönhető, hogy ezeket az eszközöket felváltotta a telefon és a hordozható laptop és táblagépek. A folyamat jól látszik az ábrákon: a hordozható számítógépek száma tíz év alatt kis híján három és félszeresére emelkedett.

Komoly ugrás tapasztalható a saját tulajdonú személygépkocsik esetében: 2010-ben még csak százból negyvenöt ember rendelkezett saját autóval. 2020-ra már százból hatvanan voltak tulajdonosok.

Ez tehát a valóság, nem pedig a Pankotai Lili és társai által „ismertetett” számok.

Borítókép: Pankotai Lili aktivista az idén májusi budapesti diáktüntetésen (Fotó: Havran Zoltán)