Uniós retorziókat helyezett kilátásba a dollárbaloldal, ha életbe lép a szuverenitásvédelmi törvény

Az ellenzék támadja a jogszabályt, ami pont az ő kétes pénzforrásaik miatt került napirendre.

Budapest, 2023. május 3. Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetõje felszólal a Büntetõ Törvénykönyv módosításáról szóló vitában az Országgyûlés plenáris ülésén 2023. május 3-án. MTI/Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás

Négy ellenzéki párt egy „valódi” szuverenitásvédelmi törvényjavaslatot terjeszt be az Országgyűlésnek, mivel szerintük az ország szuverenitását a kormánytól kell megvédeni, mert kiszolgáltatja Magyarországot az orosz és kínai érdekeknek – jelentette be a Demokratikus Koalíció (DK), a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd. Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője azt mondta: a törvényjavaslat nem fogja javítani Magyarország biztonságát, függetlenségét és szuverenitását. Magyarország biztonságára a kínai és orosz befolyás jelent veszélyt – tette hozzá.

Szabó Tímea „olcsó cirkuszi kísérletnek” nevezte a szuverenitásvédelmi törvényt, és azt mondta, ez a kérdés megér egy ennél sokkal komolyabb előterjesztést. 

A DK, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd a jövő héten be fog nyújtani a parlamentnek egy valódi szuverenitásvédelmi javaslatcsomagot,

amely valóban növeli Magyarország biztonságát, és kísérletet tesz arra, hogy megállítsa az ország kiárusítását a külföldi érdekeknek – jelentette ki.

Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke szerint a szuverenitásvédelmi törvény előzménye a lex CEU vagy a Stop Soros, illetve a civiltörvény. Ezek miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, ha a mostani törvényjavaslatot elfogadják, egész biztos, hogy ugyanilyen eljárás indul – vélekedett. Szerinte 

az előterjesztés egy újabb ok lesz arra, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós forrásokat.

Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese „propagandahatóságnak” nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, ami szerinte a Fidesszel egyet nem értők fenyegetésén kívül semmi másra nem jó.

Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese azzal érvelt, hogy a magyar nép népszavazáson döntött úgy, hogy csatlakozik az EU-hoz és a NATO-hoz, azaz megosztja a szuverenitását ezekkel a közösségekkel.

Mikor a szuverenitásvédelmi törvény a parlament elé került, Kocsis Máté emlékeztetett: mindenki előtt ismert, hogy 2022-ben külföldről akarták befolyásolni a parlamenti választásokat Magyarországon.

A baloldali politikusok a törvényeket kijátszva külföldi szervezetektől pénzt fogadtak el, és abból akartak hatalomra kerülni. Ezzel kockára tették hazánk szuverenitását, de ennek a jelenlegi szabályok miatt nem lehetett komolyabb következménye. Azért, hogy ez ne fordulhasson elő még egyszer, szuverenitásvédelmi törvényt alkottunk

– fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője. Hozzátette: az új törvény becsukja a kiskaput a választási trükközés előtt, és következménye lesz annak, ha valaki külföldi pénzt használ fel a kampányban, akár három évig terjedő szabadságvesztést is kaphat.

Kocsis Máté azt is hangsúlyozta, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal egy független állami szerv, amely vizsgálja majd a külföldről jövő befolyásolási kísérleteket, és azokat a nyilvánosság elé tárja.

A baloldali civil szervezetek szerint el fog bukni a törvény

A szuverenitásvédelminek nevezett törvénycsomag valójában a hatalmi önkényt szolgálja, hogy minden kritikus hangot elhallgattassanak – állapította meg közös közleményében az Amnesty International Magyarország, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Transparency International Magyarország és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Értékelésük szerint ez nem újdonság, de az eszközök erre egyre durvábbak.

Alkotmányosan indokolhatónak tekintik, hogy a választásokon induló jelöltek átlátható forrásokból gazdálkodjanak, ám a javaslat szövege „szándékosan pontatlan és tele van tágan értelmezhető parttalan fogalmakkal. Emiatt az új hatóság bármilyen közéleti megnyilvánulásra ráhúzhatja, hogy külföldi érdekeket szolgál és ezért veszélyezteti Magyarország szuverenitását” – írták elemzésükben, amely szerint a törvénycsomag alkalmas arra, hogy

elriassza azokat a bátor polgárokat a közéleti részvételtől, akik a közösségük érdekében dolgoznak.

A közleményt jegyző civil szervezetek úgy ítélik meg, hogy „ez a törvényjavaslat sincs összhangban az alkotmányos, nemzetközi és európai uniós kötelezettségekkel, ezért el fog bukni”.

Borítókép: Szabó Tímea (Fotó: MTI/Kovács Tamás)