Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Soros Györgynek és az internacionalistáknak már akkor is mániája volt a gyenge kormányok létrehozatala, hogy azok ki legyenek szolgáltatva a tőkeerős globalistáknak, nekik.
Nem véletlen, hogy az álfilantróp, jobboldal- és nemzetgyűlölő milliárdos a magyar államadósságot is fel akarta volna vásárolni, ami után elvesztettük volna a szuverenitásunkat. Antall József és kormánya nem ült fel a szirénhangoknak, és határozottan elutasította az ajánlatot.
Ezzel természetesen magára haragította a spekulánst, aki amúgy is rossz szemmel nézte a konzervatív oldal térnyerését Magyarországon.
További szembetűnő párhuzam a mával, hogy akkor is azt mondták sokan: ez a kormány úgyis megbukik, és mindent meg is tettek az ügy érdekében.
Hogy ez nem sikerült, és Antall József, majd halála után utóda, Boross Péter végigvitték a ciklust a belső puccsok és külföldi buktatási kísérletek ellenére, hatalmas eredmény volt.
Már eleve irdatlan, több mint húszmilliárd dolláros adóssággal vehette át a kormányrudat, aztán október végén jött a taxisblokádként emlegetett puccskísérlet. A szovjetek leállították az üzemanyag-szállításokat,
ezért drasztikusan fel kellett emelni a benzin árát. Október 25-én este megindult a taxisok országos tiltakozó megmozdulása, majd a fuvarosok napokig blokád alá vették az egész országot.
Az SZDSZ nyíltabban, az MSZP valamivel burkoltabban támogatta a törvénysértő akciót.
A válság lezárására Antall József súlyos operációja után, kórházi betegágya mellől adott tévéinterjút, megszólítva az egész társadalmat. Ez az úgynevezett pizsamás interjú azért volt nagy hatású, mert
rájöttek az emberek, hogy van egy olyan miniszterelnökük, akire még akkor is lehet számítani, és tudja, mit kell tenni, amikor mindenki más beteget jelentene.
Sokan elfelejtkeznek róla, hogy
1991 nyaráig még itt voltak a megszálló szovjet csapatok,
ami korántsem holmi protokolláris jelenlét volt. A szovjetek azzal fenyegetőztek, hogy nem vonulnak ki, ha nem kapnak pénzt az úgymond itt hagyott javakért, valójában agyonszennyezett romokért. Horn Gyula későbbi MSZP-s miniszterelnök is szorgalmazta, hogy csak fizessünk nekik.
Antall nagy sikere volt, hogy egyetlen fillért nem adtunk, mégis elhagyta hazánkat az utolsó szovjet katona 1991. június 19-én.
Amikor a nyugati baloldalon ma nem képességek, hanem politikaiaktivista-érdemek alapján választanak ki vezetőket,
különösen szokatlanul hathat, hogy Antall József tudása, felkészültsége révén lett nemzetközileg elismert politikus.
Már 1989-ben kitűnt az Ellenzéki Kerekasztal, majd az MSZMP-vel és szatellitszervezeteivel folytatott Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon, ahol a viták megnyerésében jeleskedett. Nem volt kérdés, hogy Antall a legalkalmasabb személy az MDF elnöki posztjára, majd a miniszterelnök-jelöltségre.
Ő tett javaslatot 1990. június 7-én a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének moszkvai ülésén a katonai paktum megszüntetésére, amelyre nagy meglepetésre Mihail Gorbacsov is rábólintott.
Főként magyar kezdeményezésre írták alá a KGST tagállamai a szervezet megszűnését 1991. június 28-án is. Szeptember végén Antall József a kelet-európai vezetők közül elsőként tett látogatást a NATO brüsszeli főhadiszállásán, ahol Manfred Wörner főtitkárral tárgyalt a közvetlen diplomáciai kapcsolat felvételéről. Ez vezetett ahhoz a folyamathoz, amelynek nyomán a 90-es évek végére teljes jogú tagjai lettünk a NATO-nak. Szintén nagy eredmény volt, hogy 1991. december 16-án Brüsszelben a térségből elsők között írták alá Magyarország társulási szerződését az Európai Közösséggel, ami mai teljes jogú uniós tagságunkhoz vezetett.
Máig tartó kihatása van annak továbbá, hogy 1991. február közepén Budapesten és Visegrádon a magyar kormány, illetve Antall József kezdeményezésére magyar–lengyel–csehszlovák csúcstalálkozót tartottak, amellyel útjára indult kezdetben a V3-, majd Szlovákia önállósulásával a V4-összefogás.
Antall Józsefnek is sokkal nagyobb volt a nemzetközi tekintélye tehetsége, munkássága révén, mint amit az ország mérete indokolt. Olyan erős fundamentumot tudott teremteni, amelyre a következő konzervatív kormányok építkezhettek.
Előre látott egy sor későbbi fejleményt. Az Európai Demokrata Unió (EDU) és a Nemzetközi Demokrata Unió (IDU), az Európa és a világ konzervatív, kereszténydemokrata pártjait tömörítő két szervezet budapesti konferenciáján
1993. szeptember elején kijelentette: senki előtt nem lehet kétséges, hogy a jobb- és baloldali szélsőségek egymást támogatják. Arról is beszélt, hogy a világ modernizációja bolsevista-szocialista modelljének kudarca után a valamiféle radikális, baloldali-liberális modell éppúgy kudarcra van ítélve.
A jövőbe látott.
Borítókép: Antall József és Helmut Kohl német kancellár (Fotó: MTI)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A 2004-es narancsos forradalom, majd kiterjedtebb formájában a 2013-14-es Majdan téri forradalom a nyugati szoft power tipikus és sikeres alkalmazása.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!