Tősér Ádám: Antall Józsefet ma már minden politikai oldal elismeri

Október 22-én 21 órától tűzi műsorára a Blokád című filmet a Duna Televízió, amely nemcsak a taxisblokád négy napjának krónikája, hanem a kulisszák mögötti küzdelmekbe, alkukba és a válságot kezelő, a demokráciáért küzdő miniszterelnök magánéletébe enged bepillantást. A 2022-ben bemutatott alkotás képviselte Magyarországot a 95. Oscar-versenyen a nemzetközi film kategóriában. Ez alkalomból megkerestük a mozi rendezőjét, Tősér Ádámot, aki a bemutató óta eltelt egy év alapján is értékeli a Blokádot.

2023. 10. 12. 20:30
Blokád
Blokád Fotó: Attila Szvacsek
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Korabeli rendőrségi járművek a Blokád című film forgatásán a belvárosi Alkotmány utcában (Forrás: MTI/ Szigetváry Zsolt)

A film jóval nagyobb ívet mutat meg, mint a taxisblokád napjai. Felidézi Antall József és Göncz Árpád barátságának kezdetét 1956-ban, és ennek a személyes kapcsolatnak a végét. Nem állítottuk be Göncz Árpádot sem jobb, sem rosszabb színben, mint amilyen volt. Filmes szempontból az volt a célunk, hogy felvázoljuk azt, hogy Göncz 1957-ben és 1990-ben egy más megküzdési stratégiát választott, mint Antall József. 

Két különböző ember volt, akiknek az élete összefonódott, de a taxisblokád idején végérvényesen szétvált. 

Ez történelmi tény. Persze tudtuk, hogy Göncz Árpádnak van egyfajta hazai kultusza, vannak, akik talán másképpen gondolnak rá.

Ennek a kultusznak az eredménye, hogy Göncz Árpád városközpont van, de Antall József városközpont nincs?
– Ez nem tudom, de személy szerint én alapvetően elhibázott ötletnek tartom azt az elképzelést, hogy valaha élt nagyjainkról kellene közterületeket elnevezni. A legtöbb esetben semmilyen kapcsolata nincs a hétköznapi embereknek azokkal, akikről elneveztek közterületeket, így én személy szerint nem hiányolom a terekről, az utcákról Antall József nevét. Mindez lehet, hogy azért van, mert az a generációm megtapasztalta az 1990-es évek közterület átnevezés huzavonáit, amelyek máig sem zárultak le. Talán kevésbé kötődünk ezekhez a dolgokhoz.

A rendszerváltoztatáskor csupán tízéves volt, mennyire jelentett előnyt rendezőként, hogy nem volt érintve a politikai átmenetben?
– Gyerekként is, de személyesen érintve voltam. Sok mindenre egész pontosan emlékszem, ezek az élményeim mélyen bennem élnek, sokkal inkább mint a későbbi időszakból valóak. 

A film elkészítésében előnyt jelentett az, hogy én még ismerhettem a szocializmust. 

Gazdagabb vagyok, hogy élhettem abban a világban, hogy láthattam, tapasztalhattam azt a rendszert. De azért is nagyon hálás vagyok, hogy csupán egy évtizedet kellett a szocialista Magyarországon élnem. Bízom benne, hogy a mostani televíziós premier során azok is megtekintik a Blokádot, akiknek eddig nem volt lehetősége erre.

Borítókép: Jelenet a Tősér Ádám rendezte Blokád című filmből (Fotó: Szvacsek Attila)

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.