Idén már 1020 alkalommal hívták a tűzoltókat szén-monoxid miatt, 186-an szenvedtek mérgezést, tízen pedig életüket vesztették. A fűtési szezonban megemelkedik a szén-monoxid-mérgezések száma, az esetek hatvan százaléka ilyenkor történik – sorolta Mukics Dániel, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság sajtóreferense a Magyar Nemzetnek. A tűzoltó emlékeztet, a szén-monoxid egy színtelen, szagtalan gáz, emberi érzékszervekkel nem lehet érzékelni, sőt még az állatok sem képesek kiszagolni.
Nagyon mérgező, ha a szoba levegőjének csupán egy százalékát eléri a koncentrációja, már egy percen belül halált okoz.
A szén-monoxid-mérgezés tüneteit ráadásul könnyen összetéveszthetjük más betegség tüneteivel: émelygés, fejfájás, szédülés, hányinger. Aki ezt érzi magán, nem gyanakszik egyből szén-monoxidra.
Az életünkbe kerülhet a lakásfelújítás
A tűzoltó őrnagy szerint még mindig sokan azt gondolják, hogy csak a gázüzemű fűtőeszközöknél alakulhat ki szén-monoxid-veszély, és kizárólag a kémények hibájára vezetik vissza a mérgezéseket. Kifejti, a szén-monoxid ott keletkezik, ahol nyílt láng ég és nem megfelelő a szellőzés. Amíg a régebbi fa nyílászárók légrésein be tudott áramolni a friss levegő a szobába, addig az új, jól szigetelő ajtók és ablakok nem teszik ezt lehetővé.
Egy köbméter gáz elégetéséhez tíz köbméter levegő szükséges, ezért a levegő utánpótlása nélkülözhetetlen. Számos háztartásban az okozza a problémát, hogy a fűtési költségek csökkentése érdekében új nyílászárókat szereltek be, amelyek viszont nem engednek be levegőt.
– Ha beltérben nyílt láng ég, ez lehet egy kandalló, cserépkályha, vaskályha, PB-palackról működő szieszta kályha, gázkazán, fali vízmelegítő, vagy gáztűzhely is, az szoba levegőjét használja el. Ha pedig nincs megfelelő mennyiségű oxigén-utánpótlás, tökéletlen égés alakul ki, aminek a mellékterméke a kis koncentrációban is halálos szén-monoxid – hívta fel a figyelmet.
Fontos tudni, hogy a szén-monoxid létrejöttét elősegítheti minden olyan épületgépészeti megoldás is, ami megváltoztatja az otthonunkban a levegő áramlását. Ilyen lehet a konyhai páraelszívó is.
– Azok a berendezések, amelyek a benti levegőt a szabadba szívják, működésükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy a szoba levegőjét használó fűtő- vagy vízmelegítő eszközök ne kapjanak megfelelő mennyiségű levegőt az égéshez. Ez fokozza a szén-monoxid-mérgezés lehetőségét. Kivezetéses páraelszívót és nyílt lánggal működő berendezést soha nem szabad egyszerre használni! – figyelmeztetett Mukics Dániel, majd hozzáteszi, ha elérhető a fűtőeszközünk, vízmelegítőnk égéstere, látni a lángot, akkor gondoskodnunk kell az állandó és automatikus szellőzésről. Nem elég néha kinyitni az ablakot.
Tévhit az is, hogy csak gázkazánoknál keletkezhet szén-monoxid. A fával, szénnel fűtők ugyanúgy veszélyben vannak, ha nem elegendő a levegő-utánpótlása a fűtőeszköznek.
Miért a tűzoltókat riasztják a szén-monoxidos esetekhez?
– Ha valahol megszólal a szén-monoxid-érzékelő, a 112-es központból a katasztrófavédelemhez érkezik a riasztás, tűzoltókat fognak a helyszínre riasztani, hiszen nekik vannak olyan légzőkészülékeik, amelyek a külső levegőtől függetlenek. Zárt rendszerű, sűrített levegős légzőkészülékkel akár mérgező gázzal teli helyiségben is tudnak dolgozni. A tűzoltóknak van szén-monoxid-mérő készülékük is, ezzel ellenőrizni tudják, hogy az adott helyen van-e mérgező szén-monoxid. Megesik, hogy a mentőszolgálat munkatársai mennek ki egy rosszul lévő emberhez, és jelez a náluk lévő szén-monoxid-mérő. Ilyenkor a mentők azonnal értesítik a tűzoltókat is – tájékoztat Mukics Dániel.
Sokba kerülhet, ha spórolunk
Bár évről évre egyre több riasztás érkezik szén-monoxidos esetekről, a tűzoltók örülnek ennek, mert azt jelenti, egyre többen szereznek be érzékelőt otthonukba. A boltok kínálatában szereplő érzékelőket a katasztrófavédelem rendszeresen ellenőrzi. A szervezet weboldalán megtaláljuk azoknak a termékeknek a listáját, amelyek megfelelő biztonságot nyújtanak, és azokat is, amelyek nem működnek jól. Fontos ugyanakkor az is, hogy az érzékelőt jó helyre telepítsük. A legjobb, ha a nyílt égésterű eszköztől másfél méterre és fejmagasságba tesszük, a saroktól tíz-húsz centi távolságba. A hálószobába viszont a fekvő helyzet magasságába érdemes tenni.
