Eredménytelen ellenzéki színjáték az uniós pénzekkel

Gyurcsányék azért lobbiztak az Európai Unióban, hogy ellehetetlenítsék hazánk támogatását.

Budapest, 2023. október 22. Varju László alelnök, Gyurcsány Ferenc pártelnök és felesége, Dobrev Klára európai parlamenti képviselõ (b-j) a Demokratikus Koalíció (DK) budapesti születésnapi rendezvényén 2023. október 22-én. A DK 2010-ben alakult az MSZP egyik platformjaként, önálló párttá alakulását Gyurcsány Ferenc a tömörülés egyéves ünnepi összejövetelén jelentette be, 2011. október 22-én. MTI/Hegedüs Róbert Fotó: Hegedüs Róbert

Megtörtént a már régóta várt döntés az Európai Bizottság részéről. Elfogadták a folyósítását a Magyarországnak járó pénzek egy részének. A döntés értelmében a kohéziós alapból szabadul fel tízmilliárd euró, amit a magyar igazságügyi rendszerrel kapcsolatos aggályok miatt tartottak vissza.

Ezzel az is kiderült, hogy megfelelőnek tartják az Országgyűlés által májusban elfogadott igazságügyi reformcsomagot, illetve hogy a magyarországi ellenzék nem tudta tovább gáncsolni a pénzek kifizetését.

Brüsszelben a magyarországi ellenzéki pártok ugyanis régóta próbálják hátráltatni a Magyarországnak járó uniós pénzeket. Visszatérő eleme politikájuknak, hogy a magyar jogállamiság állítólagos problémájára és egyéb mondvacsinált indokokra hivatkozva igyekeznek szabotálni az előirányzott uniós támogatások kifizetését. Ezt először még szemérmesen tették azonban az elmúlt időszakban már nyíltan is vállalták.

Gyurcsány Ferenc egy közösségimédia-oldalon így fogalmazott: 

Szembemegyünk Orbán kormányával. Ahol és ahogy tudunk, nyomást gyakorlunk rá. Igen, dolgoztunk azért, hogy az Európai Unió olyan feltételeket támasszon, amelyek lebontják, de legalábbis meggyengítik Orbán korrupt, önkényre épülő világát. 

A DK elnöke a Spirit FM adásában is elismerte: pártja azon dolgozik Brüsszelben, hogy hazánk ne jusson hozzá a jogosan járó uniós forrásokhoz. 

Mi ezen nagyon sokat dolgoztunk. Nem kell hazudni, mi voltunk ott! Ez a dolgunk! De nemcsak Brüsszelben támadjuk az Orbánt, hanem itthon is

– ismerte el Gyurcsány Ferenc.

A DK mellett a Momentum is élen járt a magyar érdekek hátráltatásában,

amellett, hogy minden, Magyarországot elítélő határozatot automatikusan megszavaznak. Donáth Anna arra akarta rávenni az Európai Bizottságot, hogy vegyék bele a magyar kormánnyal szemben támasztott feltételek közé a pedagógus-státustörvény visszavonását, ötvenszázalékos azonnali pedagógusbér-emelést és a magyar oktatás átfogó reformját. Tehát pont azt akarta feltételévé tenni a kifizetésnek amire a kormány a támogatásból költ majd.

Cseh Katalin pedig azt akarta, hogy a kormányt megkerülve akár senki által nem megválasztott politikai szervezetek is pályázhassanak az uniós támogatásokért. Sikerként értékelte, hogy a pályázó önkormányzatok és „civil” szervezetek közvetlen összeköttetésben állnak az Európai Bizottsággal, 

ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ott is a magyar kormány ellen lobbizhatnak.

Cseh Katalin később sem pihent, még a nemzeti ünnepeinken sem, október ­23-án például közös sajtótájékoztatót tartott a Magyarországot olykor napi tíz–húsz bejegyzésben kritizáló Daniel Freund, a szocialista holland Thijs Reuten és a néppárti Petri Sarvamaa társaságában, ahol arról győzködték a brüsszeli döntéshozókat, ne adják oda a minket illető pénzt. Cseh Katalin akkor úgy fogalmazott, a bizottságnak nem szabad engedni a zsarolónak, 

vagyis lényegé­ben amellett állt ki, hogy Magyarország ne kapja meg a neki jogosan járó uniós forrásokat.

Cseh Katalin a folyósítási döntés után közzétett egy bejegyzést a közösségi média oldalán. A bejegyzésben azt írta, hogy „Ezt a kohéziós támogatást a többi tagállam már rég megkapta”. 

Felmerül a kérdés, ha ennyire fontos volt számára ez a pénz, akkor miért dolgozott ellene?

 A momentumos politikus azt is kijelentette, hogy ezzel a munkájuk még nem ért véget, mivel szerintük Magyarország még mindig messze nem jogállam. Hozzátette: azon dolgoznak továbbra is, hogy még több uniós forrás érkezhessen az országba a kormányt megkerülve, közvetlenül az uniótól.

A baloldali pártok ellentmondanak a magyar kormánynak abban is, hogy 

teljes vállszélességgel kiállnak Ukrajna uniós csatlakozása mellett, bár az nem szolgálja sem hazánk, sem a régió érdekeit.

 A Momentum szerint morális kötelezettség Ukrajna csatlakozásának a támogatása. A DK bagatellizálja a csatlakozással járó katasztrofális következményeket.

Borítókép: Varju László, Gyurcsány Ferenc és felesége, Dobrev Klára (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)