Mindent lehet enni az ünnepek alatt, de csak mértékkel

Kényeztethetjük magunkat a finom falatokkal az ünnepek alatt, de ügyeljünk a mértékre, ami szinte mindig kevesebb az általunk elképzeltnél – mondta lapunknak Simonyi Gábor, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság főtitkára. A főorvos rámutatott: a szülők felelőssége a gyerekek növekvő mértékű elhízása, amelyhez a gyorsételekből hirtelen és jelentős mennyiségben bevitt kalóriák is hozzájárulnak. A főtitkár kitért arra is, hogy lehet sikeresen fogyókúrázni, de ehhez valódi szakemberek segítsége és egy jó adag önfegyelem szükséges.

20231207 Budapest Dr. Simonyi Gábor a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság f?titkára Fotó: Havran Zoltán HZ Magyar Nemzet MN Fotó: Havran Zoltán

– Egész évben sokan az ünnepekre várnak, hogy finom falatokkal kényeztessék magukat és a vendégeket, mert a karácsony egy igazi családi ünnepnek számít – mondta Simonyi Gábor főorvos, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (Momot) főtitkára. Mint hangsúlyozta, ilyenkor mindent lehet enni, csak mértékkel, bár a mérték jóval kevesebb annál, mint amit a legtöbben elgondolnak. – Meg lehet enni a finom töltött káposztát, egy kevés csülköt, a halászlevet, a húslevest vagy a bejglit, mértékkel fogyasztva nem lesz probléma. Egy háziasszony sem szeretne a család és a vendégek előtt leégni azzal, hogy nincsen terülj-terülj asztalkám, ez az egyik oka annak, hogy ilyen sokat eszünk ünnepek alatt – vélekedett.

Simonyi Gábor: mértékkel lehet mindent enni, de máshol van a mérték, mint ahogy a legtöbben vélik (Fotó: Havran Zoltán)

A magyar a negyedik legelhízottabb nemzet 

A Momot főtitkára ismertette: a legutóbbi felmérés szerint Magyarország a negyedik legelhízottabb nemzet Európában Nagy-Britannia, Málta és a dobogóra felkerült Horvátország mögött, ám ez nem azt jelenti, hogy a magyar nemzet lefogyott volna, hanem a többiek híztak fölénk. A hazai felmérések azt mutatják, hogy az elmúlt húsz-harminc évben a felnőttkori elhízás gyakorisága több mint megduplázódott. 

A felnőtt népesség 34 százaléka elhízott, ugyanennyi a túlsúlyos, tehát a normál súlyúak vannak kisebbségben

 – mutatott rá.

A gyermekkori elhízás okai

Simonyi Gábor sajnálatosan figyelemre méltónak nevezte a gyermekkori elhízás gyakoriságának az évenkénti 4,2 százalékos növekedését. Ezt a megdöbbentő adatot Elhízástudományi Világszövetség (WOF) tette nemrég közzé. 

– Az elhízott gyermekek többnyire felnőttként is kövérek lesznek. 

Amikor általános iskolába jártam, egy harmincfős létszámú osztályban egy gyerek volt elhízott, most ez az arány öt-tíz közöttire romlott, tehát óriási a növekedés – magyarázta a főtitkár.

Ennek okai közé sorolható az, hogy könnyen elérhetővé váltak a gyorsételek, amelyekkel gyorsan sok-sok kalóriát tudunk a szervezetbe vinni. Ilyenek például a reklámokban látható, éhséget gyorsan csillapító csokoládék, amelyek mintegy háromszáz kalóriányi energiát tartalmaznak, és legnagyobb részük cukorból, illetve nagy energiadenzitású magvakból áll. Emellett a főorvos szerint a gyermekkori elhízás kialakulásában nem kerülhető meg a szülők felelőssége. – Sok családban arra nevelik a gyerekeket, hogy ne hagyjanak a tányéron semmit, még akkor sem, ha a csemete esetleg már nem szeretne többet enni, mert jóllakott. Van egy olyan sajátosan magyar kényszer, hogy akkor szép az étkezés, ha mindent megettünk, annak ellenére, hogy az utolsó tíz falatot már nem biztos, hogy kívánja a gyerek. Az adag mértéke is nagyon fontos: a gyorsételekben egy adagban a kalóriamennyiség szinte megduplázódott az elmúlt évtizedekben – mondta.

Simonyi Gábor kiemelte: a gyerekkori elhízás gyakoriságának megállítására nagyon előremutató kezdeményezés volt a mindennapos testnevelés bevezetése, illetve az iskolai büfék kínálatának korlátozása. Azt viszont tudni kell, hogy 

önmagában a mozgással nem lehet jelentős súlyveszteséget elérni, hanem csak a felesleges kalóriák nem bevitele vezethet igazi fogyáshoz.

 

Miért fulladnak kudarcba a fogyókúrás módszerek?

A csodaszerek és a különféle felületeken reklámozott fogyókúrák már a rendszerváltás óta azt sugallják, hogy nem kell diétázni és mégis le lehet fogyni, melyhez különböző celebeket is megnyernek, akik nem feltétlenül a reklámozott módszerrel fogytak le. 

Az emberek könnyen, gyorsan és erőfeszítés nélkül akarnak lefogyni. 

Sokan hisznek ebben, ezt a hitet pedig nehéz megingatni a sorozatos kudarcok ellenére is. Ezek a módszerek mind beválthatatlan és hamis ígéretek, melyekkel egy piaci igényt elégítenek ki, nem kevés pénzért – állította a főorvos.

 

A sikertelen fogyókúrák hízlalnak legjobban

Tapasztalatai szerint hosszú távon a sikertelen fogyókúrákkal lehet a legjobban meghízni a jojóeffektus miatt, ami egy ördögi kör. – Sok olyan beteggel találkozunk, aki már mindent kipróbált és csak egyre kövérebb lett. 

Ha felismerik, hogy valódi szakemberhez kell fordulni, akkor tud segíteni a Bedros J. Róbert professzor által alapított Momot és az Országos Obezitológiai Centrum, amely a DBC Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban működik. Itt található a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának Obezitológiai Tanszéke is, amelyet szintén Bedros professzor vezet, és úttörőnek számít nemcsak hazánkban, hanem nemzetközi viszonylatban is. 

A Momot kezdeményezésére már sok éve obezitológiai licencvizsgát tehetnek a szakorvosok, és létrejött egy szakemberhálózat is, amelyhez bátran fordulhatnak az elhízottak az ország minden szegletéből – ismertette Simonyi Gábor.

 

Van megoldás

Úgy fogalmazott: például az Országos Obezitológiai Centrumban orvosilag igazolt ellátást kapnak szakszerű dietetikus-tanácsadással, testösszetétel-méréssel és szükség szerint olyan gyógyszerekkel, amelyek elősegítik a testsúlycsökkentést. Hosszú távon a testsúly megtartása igényli a legnagyobb erőfeszítést, mivel a szervezetnek nagyjából két-három év kell, amíg megszokja, hogy a lecsökkentett súlya lesz a normális. 

Sokan amiatt híznak vissza, mert a súlyvesztés után nem viszik végig az életmódváltásukat, és ismét többet esznek a kelleténél 

– fejtette ki a főorvos.

Hozzátette, 

a fogyás során az éhségérzet fokozódik, mert olyan hormonok termelődnek a szervezetben, amelyek arra serkentik az embereket, hogy egyenek többet. 

Ennek hátterében az áll, hogy a telítettség érzést elősegítő hormonok szintje csökken, míg az éhségért felelősek termelése megnő, tehát megbillen a kényes egyensúly. A belső hormonális változásokat nagyon nehéz kontrollálni, de a szokások átalakítása sem egyszerű viszonylag rövid idő alatt. Ezek ellenére hosszú távon mégis elérhető a siker – fejezte ki optimizmusát a főtitkár.

Mint tudatta, ha bemegy hozzájuk egy páciens, akkor felmérik az elhízással kapcsolatos kórtörténetét, hányszor próbált fogyni, mennyi volt a legnagyobb fogyás, mekkora volt a maximális súlya, milyen módszereket próbált, illetve milyen kísérő betegségei vannak. 

A túlsúly és az elhízás a kettes típusú cukorbetegség legfontosabb kockázati tényezői, illetve az esetleges magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri, valamint a mozgásszervi betegségek megállapítása is elengedhetetlen. 

Végeznek egy profi testösszetétel-analízist, amellyel megállapítják többek között a testzsírszázalékot, a víztartalmat, a hasi zsírtartalmat. Laborvizsgálattal megnézik, hogy az elhízásnak nincs-e valamilyen hormonális alapja, esetleg nem áll-e fenn pajzsmirigy-alulműködés, bár ez keveseknél mondható az elhízás okának.

Simonyi Gábor úgy fogalmazott: 

sokan azt gondolják, hogy nem tehetnek az elhízásukról, és sokszor tőlük független külső okra hivatkoznak, hormonális, netán genetikai eltérésekre.

 Az elhízásnak nincs egy génre visszavezethető oka, bár léteznek gyermekkori elhízást okozó genetikai betegségek, de ilyen a felnőttkorban már nem derülhet ki – szögezte le. 

Az elhízottak többsége még saját magának sem vallja be, hogy bizony nap mint nap megeszi azt a kalóriamennyiséget, ami egy 140 kilós testet fenntart, ehhez pedig már négy-hatezer kalória kell. 

Főleg a nők között sok a „csipegető” zugevő, akik látványosan nem esznek a családi étkezéseknél a diétázásra hivatkozva, de valahogy a sok-sok kalóriát mégis bejuttatják a szervezetbe – mondta.

Néhány üdítőital kivételével a diétásnak tekintett élelmiszerek is tele vannak kalóriával, sőt sokszor többet tartalmaznak, mint a nem diétás jellegű árucikkek. – Az emberek nagy része azt hiszi, hogy ezekből ehet, amennyit akar, ideértve például a százszázalékos gyümölcsleveket, melyekből egy literben nagyjából ötszáz kilokalória van. 

A gyümölcsök többségében sok a kalória, bár vannak alacsony kalóriatartalmúak is, mint például a földi eper, ezért inkább a zöldségfogyasztás fokozása felé kell terelni a diétázókat 

– tanácsolta a Momot főtitkára.

Borítókép:  Simonyi Gábor főorvos, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság főtitkára (Fotó: Havran Zoltán)