Egyre csak nő a skarlátos betegek száma, november utolsó hetében 262 új fertőzöttet regisztráltak. A Nemzeti Népegészségügyi Központ adataiból kiderül, hogy október óta egyre többen kapják el a súlyosan fertőző betegséget: október elején 78-an, majd fokozatosan, hétről hétre nőtt a betegségben érintettek száma. November végére már több százan kapták meg a diagnózist, ezzel összesen 7672-an estek át a skarláton idén.
Mint arról a Magyar Nemzet beszámolt, több év szünet után idén januárban robbant be ismét a betegség, áprilisban már több ezren kapták meg a diagnózist, amely kitartott egészen nyár elejéig. Az esetszám még a gyerekorvosokat is meglepte, elmondásuk szerint
sosem volt ennyi betegük, mint idén.
A lapunknak korábban nyilatkozó gyermekorvos, Füzi Zsolt szerint a kór terjedése függ a „fogadó” szervezetétől, immunrendszerétől, tehát azok a kicsik veszélyeztetettek leginkább, akik korábban gyakran átestek akut légúti vírusos megbetegedésen, gyomor- vagy bélrendszeri bakteriális fertőzésen. A szakember szerint a tavalyi évben bőven kijutott a fertőzésekből,
a Covid, az influenza és az RSV-vírus sem kímélte a legkisebbeket, a hányás-hasmenéses vírusokról nem is beszélve.
Ezek a tényezők mind hozzájárulnak ahhoz, hogy január óta megsokszorozódott a skarláttal fertőzöttek száma.
Jobb félni, mint megijedni
A skarlát néhány évtizede még gyakran súlyos lefolyású betegségként jelentkezett, amit sokszor komoly szövődmények és úgynevezett utóbetegségek kísértek, napjainkban szelídebb kórként jelenik meg. A szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, bár a betegség enyhébb kimenetelű, ma is komolyan kell venni, hiszen olyan súlyos szövődményei lehetnek, mint a gennyes középfülgyulladás, a vesegyulladás, a reumás ízületi megbetegedés, a szívizomgyulladás, illetve a szepszis.
Nem a skarlát gyengült az elmúlt évtizedekben, hanem a gyermekorvosok felkészültsége, a betegség korai észlelése és kezelése teszi lehetővé, hogy a kórt időben megállítsuk
– fogalmazott Füzi Zsolt, aki arra is emlékeztetett, Magyarországon a betegség lefolyása azért ilyen enyhe, mert a gyermekorvosok nagyon felkészültek, és korán, a fertőzést követő második-harmadik napon felfedezik. – Ez segít, hogy időben elkezdődhessen a kezelés, és elkerüljük a súlyos szövődményeket – mondta, kiemelve, hogy tavaly év végén az Egyesült Királyságban arról szóltak a hírek, hogy csaknem százan, közülük huszonegy gyermek vesztette életét skarlátban. – Angliában nincs olyan kiterjedt házi gyermekorvosi rendszer, mint mondjuk hazánkban, egy vagy két hétre rá adnak időpontot szakrendelésre, a szülők pedig nem tudják, mivel állnak szemben, ami egy ilyen betegség esetén nagyon veszélyes, antibiotikumos kezelés hiányában súlyos kimenetele lehet – összegezte.
