Sok a visszatérő tárgyi tévedés a magyarországi médiaszabadságról szóló nemzetközi jelentésekben, nem ismertetnek releváns tényeket, és a módszertanuk is megkérdőjelezhető – mondta Nyakas Levente, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatudományi Intézetének vezetője. Mint hangsúlyozta, a tévedések legtöbbször az NMHH és a Médiatanács hatáskörével és jogalkalmazásával kapcsolatba állnak fenn.
Nem mindenhol vizsgálódhat az NMHH
Az egyik súlyos és visszatérő tárgyi tévedés szerint az NMHH megbírságolhatja az egyes médiaszolgáltatókat, ha megsértik a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. Ilyen, egyébként kérelemre induló eljárásban bírság nem szabható ki, legfeljebb közlemény közzétételére kötelezhető a médiaszolgáltató.
Szintén visszatérő elem a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvánnyal (KESMA) kapcsolatban, hogy a szervezet létrejöttét a Médiatanács megakadályozhatta volna. Ez azért nem igaz, mert egy kormányrendelet közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a tranzakciót, így még a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) sem volt joga vizsgálni – világított rá az intézetvezető.
A törvény zárta ki a Klubrádiót
Nyakas Levente kijelentette: a jelentések készítői tényként kezelik azt a másik állandóan visszatérő elemet, hogy a Médiatanács politikai indíttatásból nem hosszabbította meg a Klubrádió földfelszíni sugárzási engedélyét. A valóság ezzel szemben az, hogy
nem a médiahatóság, hanem a törvény zárta ki az engedély meghosszabbításának lehetőségét a rádióállomás ismétlődő jogsértése miatt, amivel a hatóság nem helyezkedhet szembe.
Ezen felül a jelentéstevők arról is megfeledkeztek, hogy egy hosszadalmas jogi procedúra végén még a Kúria is megállapította a Médiatanács eljárásának jogszerűségét. Egyébként a Klubrádiónak volt lehetősége részt venni egy sugárzási engedélyre kiírt pályázaton, ami végül eredménytelenül zárult. Ezt a döntést is jogszerűnek találta a Kúria – idézte fel az intézetvezető.
Azt is állították a nemzetközi jelentéskészítők, hogy a médiumok engedélyét az NMHH büntetésként vagy szankcióként visszavonhatja jogsértés esetén, az NMHH-nak azonban nincs ilyen jogköre – egyértelműsítette Nyakas Levente. Emellett rendre felbukkan a jelentésekben az is, hogy akár közel egymillió dollárnyi bírság kiszabható a különböző médiumokra, ami megint nem igaz.
A legnagyobb mértékű bírság jelenleg kétszázmillió forint,
ami hozzávetőleg hétszázezer dollár, és csak a jelentős piaci erejű médiaszolgáltatók esetében alkalmazható. Egyébként eddig a Médiatanács gyakorlatában 23 millió forint volt a legnagyobb bírság – sorolta a tényeket az intézetvezető. Hozzátette, a jelzett tévedések nem fordulnának elő, ha az országjelentések készítői törekednének a releváns tények ismertetésére, illetve a körülmények teljes körű bemutatására.