A gyorshajtás nem játék, akár az életünkbe is kerülhet

Két közlekedési rendőröket képző egyetemi oltató egy publikációban számolt be az M3-as autópályán szerzett tapasztalataikról. A szakemberek azt mérték, hogy mennyien előzik meg őket 130 km/órás tempónál. Az eredmény még őket is meglepte.

Szigetszentmiklós, 2021. november 29. Gépjármûvek közlekednek az M0-s autóút (a köznyelvben gyakran budapesti körgyûrû), a Budapestet körbevevõ gyorsforgalmi út déli szektorában. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Faludi Imre

A tapasztalataik

A két oktató azt hangsúlyozta, hogy ez nem reprezentatív felmérés, de a tapasztaltakat mindenképpen publikálni akarták, mert szerintük erősen gondolatébresztő.

A 210 kilométeres távot 1 óra 45 perc alatt tették meg, ami alatt végig igyekeztek a megengedett maximális sebességgel haladni tempomattal, azonban többször ki kellet ezt kapcsolniuk, mivel bár jellemzően 90-nel, 100-zal haladó járműveket szerettek volna előzni, ezt alkalmanként nem tudták megtenni szabályosan a belső sávban az ő 130-as tempójuknál gyorsabban haladók miatt. 

Vagyis a szabályos járművet akadályozta sok-sok szabálytalan

– hangsúlyozták.

Ezenfelül pár alkalommal szándékosan kapcsolták ki a tempomatot, ugyanis megmérték az autópályán haladó tehergépkocsik sebességét. 

Természetesen nem kényelmi szempontból használtuk a tempomatot, hanem azért, hogy a szabályos, esetünkben a megengedett legnagyobb sebességgel történő haladást egyenletesen biztosítani tudjuk, így meg tudtuk figyelni, hogy mely járművek haladnak nálunk gyorsabban. Vagyis a megengedett legnagyobb sebességnél nagyobb sebességgel

– fejtette ki Felföldi Péter.

Az út során 272 járművel találkoztak. Íme, az érdekesebb számok és a legfontosabb állításaik:

– 82 alkalommal előzték meg őket úgy, hogy közben a megengedett legnagyobb sebességgel haladtak,

– Öt alkalommal olyan jármű (vagy utánfutós járműszerelvény) előzte meg őket a 130-as tempójuknál, amelyek a KRESZ szerint maximum 80 km/órával mehettek volna,

– közben ők 114 olyan járművet előztek meg, amely maximum 80-nal haladhatott volna.

Feltűnő volt számukra, hogy amikor elhaladtak ezen járművek mellett a megengedett 130 km/órával, jellemzően nem volt meg az 50 km/órás sebességkülönbség. Ezért amikor tudták, felvették a tehergépkocsik, járműszerelvények haladási tempóját, és 

95-ös, 100-as sebességeket mértek.

A tapasztalataik alapján megállapították, a járművek döntő többsége nem tartotta be a számára előírt, megengedett 80 km/órás sebességet. 

Normává lett a szabályszegés, sokan abban a sebességtartományban haladnak 140 és 150 között, ahol tudják, még nem büntetik meg őket. Közben nemritkán konfliktusforrás, ha szabályosan előzni akarnál.

– közölte Mészáros Gábor.

Felföldi Péter szerint az őket megelőző 82 jármű közel fele jelentős sebességkülönbséggel ment el mellettük. Az derült ki számukra, hogy annak ellenére, hogy az autópályás közlekedésnek kellene a lehető legbiztonságosabbnak lenni, ez azonban nem így van.

Adatok és statisztikák

Azért probléma a megengedettnél magasabb átlagtempó az autópályán, mivel igazolt alapvetés a közlekedésbiztonsággal foglalkozók között az összefüggés a sebességhatárok változása és a halálos balesetek között. A témával Magyarországon foglalkozó szakértő, Holló Péter professzor ezt úgy fejezte ki, hogy

amennyiben az átlagsebesség 10 százalékkal növekedik, a közlekedési belesetekben meghaltak száma 46 százalékkal lesz magasabb.

A két szakértő grafikont is készített a KSH és az ORFK adatsorai alapján.

Fotó: Mészáros Gábor–Felföldi Péter: Autópályán biztonságosan? című publicisztikája

A gyorsforgalmi utakon a halálos balesetek száma 2014-ig csökkent, 2015-től azonban drasztikusan növekedett, a legrosszabb év 2018 volt. Ekkor az ország összes úthosszának 0,7 százalékát kitevő gyorsforgalmi útszakaszon történt a halálos balesetek 9,7 százaléka. Még tovább szűkítve is csúnya a kép: ha csak az országos közúthosszhoz viszonyítjuk, akkor az ennek a 4,7 százalékát kitevő gyorsforgalmi útszakaszon történt a halálos balesetek 9,7 százaléka – írják.

A két oktató szerint ezek az arányok feltűnően magasak, ahhoz képest, hogy az autópályáknak kellene a legbiztonságosabbnak lenniük. 

Mivel rengeteg kockázati tényező alapvetően ki van zárva ebből a környezetből. 

Nincsenek gyalogosok, szembejövő forgalom, kereszteződések és lámpák sincsenek, viszont itt a legnagyobb az járművek együttes és átlagos sebessége és  úgy tűnik, a sebességjelző táblák számadata és a valóság között is itt lehet a legnagyobb a különbség.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTVA/Faludi Imre)