A hídpénzbotrány, azaz a Lánchíd körüli botrány nem az első gyanús ügy Budapesten a dollárbaloldal körül. Városház-gate, guruló dollárok, parkolási ügyek – olvasható az Origo összeállításában.
Az elmúlt napokban ismét a Lánchíd kétes felújítása került a középpontba, miután kiderült, nagy valószínűséggel nem a véletlen műve, hogy a korábbi tenderhez mérten ötmilliárd forinttal nőtt a projekt költsége. Az újabb baloldali botrányban felmerült Vig Mór neve is, aki annak a Vig Dávidnak a testvére, aki több szálon kapcsolódik a magyar baloldalhoz és a Soros-hálózathoz.
Mint kiderült, két év alatt a Lánchíd kivitelezését végző A–Híd Zrt. 1,4 milliárd forintot utalt az exjogász cégének, a Sunstrike Hungary Kft.-nek.
Ez azonban nem az első korrupciógyanús eset a fővárosban, mióta Karácsonyék átvették a Városháza vezetését.
Városház-gate és parkolási botrány
A 2022-es év egyik legnagyobb botránya a 2021 végén kiderült Városház-eladási ügy volt. Egy Anonymus-maszkos alak juttatott el videókat több szerkesztőségnek, amelyben
arról beszélt, hogy Karácsony Gergelyék eladnák a budapesti Városházát.
Ebben a videóban már hangfelvételeket is megosztott, amelyekben újabb és újabb információk és nevek bukkantak fel, és egy elképesztő ingatlankorrupciós hálózat kezdett körvonalazódni, milliós kenőpénzekkel és milliárdos haszonnal.
A nyilvánosságra került információk szerint a Városházát Karácsonyék negyvenmilliárd forintért akarták dobra verni. A főpolgármester az értesüléseket kezdetben igyekezett cáfolni, azonban több bizonyító erejű dokumentum került nyilvánosságra, újabb és újabb videók láttak napvilágot, amelyekben a budapesti Városházán működő jutalékos rendszer részleteire is fény derült.
De szintén 2022-ben látott napvilágot az is, hogy
2016-ig nyúlnak vissza a zuglói parkolási botrány szálai.
Már javában Karácsony Gergely vezette a kerületet, amikor a XIV. kerület a fizető parkolás bevezetése mellett döntött. Mindez azért került ismét a közvélemény elé, mert az év elején derült ki, hogy a szocialista politikusokra terhelő vallomást tevő Fuzik Zsolt annak a SiS Parking Kft.-nek az irányítója, amely a C–Ware konzorcium tagja is.
Ezek a cégek játszottak központi szerepet a zuglói parkolási botrányban. Fuzik a BKV-val szerződött SYS IT Services Kft. számlagyárának ügyében folytatott nyomozás egyik gyanúsítottja, aki a Magyar Nemzet birtokába került nyomozati iratok alapján azt állította, hogy 2017 és 2019 között vallomása szerint minimum 250 millió forintot, a profit felét adta át Tóth Csaba szocialista országgyűlési képviselőnek és Horváth Csaba fővárosi MSZP-s politikusnak.
Mint kiderült, Fuzik azonban más szocialista politikusokat is megnevezett, így az országgyűlési képviselő Molnár Zsoltot, akinek állítása szerint negyvenmillió forint kenőpénzt adott át, valamint az egykori környezetvédelmi miniszter Baja Ferencet, aki pedig harmincmillió forintot kért tőle a BKV Zrt. informatikai rendszereinek üzemeltetésére kiírt közbeszerzés kapcsán.
Guruló dollárok
Az elmúlt harminc év legsúlyosabb kampányfinanszírozási botránya robbant ki, amikor tavaly augusztusban Márki-Zay Péter, az ellenzék bukott miniszterelnök-jelöltje elszólta magát, vagy tudatosan tett említést arról, hogy az általa alapított MMM még júniusban, tehát jóval az országgyűlési választások után is több száz milliós támogatást kapott az Egyesült Államokból.
Mint a baloldal korábbi közös miniszterelnök-jelöltje fogalmazott, ennek a segítségével tudták kifizetni „a kampány utolsó számláit”. Szavaiból kiderült, hogy a júniusi támogatás egy összegben érkezett az Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól, amelytől egyébként korábban is kaptak már „három-négy nagyobb tételt”.
Az Action for Democracy egy, az Egyesült Államokban 2022 elején alapított NGO, elnök-igazgatója pedig nem más, mint Karácsony Gergely akkori városdiplomáciai tanácsadója, Korányi Dávid, aki korábban Bajnai Gordon miniszterelnöki főtanácsadója is volt.
Tavaly november 17-én látott napvilágot az a részjelentés, ami bizonyította, hogy nagyságrendileg hárommilliárd forintot kaphatott a baloldal az Egyesült Államokból. Azonban idén január 25-én világossá vált, hogy még ennél is nagyobb összeg érkezett a máig ismeretlen végső támogatói körtől.
Tavaly júniusban aztán újabb elemekkel bővült a botrány: a Nemzeti Információs Központ nyilvánosságra hozta a baloldal külföldi kampányfinanszírozásának vizsgálatáról szóló összefoglaló jelentését, amelyben az is szerepelt, hogy több mint 506 millió forint érkezett a Karácsony Gergely által alapított 99 Mozgalom Egyesület számlájára, döntően euróban és angol fontban.
A dátumból az is kiderül, hogy a befizetések bőven az előválasztási és az országgyűlési kampány után is folytatódtak, így kérdés, hogy valójában kiktől érkeztek és kikhez kerültek a beérkezett százmilliók.
Karácsony Gergely a botrány kirobbanása után különböző magyarázatokkal állt elő, előbb megpróbálta elviccelni a dolgot, aztán saját magának többször ellentmondva összevissza beszélt, de az még mindig nem derült ki, hogy honnan lett a több százmilliós támogatás.
Az Origó szerint ráadásul azóta az is kiderült, hogy összefügghet a Lánchíd-botrány és a guruló dollárok ügye, ugyanis a Vig Mór nevéhez köthető cégtemetőben süllyesztették el a guruló dollárok néven elhíresült botrányban fontos szerepet játszó DatAdat-cégháló egyik alegységét, a Dessewffy Tibor által vezetett Datalyze Research Kft.-t.
Lánchíd-botrány 
