Ahogy azt a Magyar Nemzet is megírta, tavaly októberben ketten is megdöntötték az addigra már ugyan nem világrekordnak számító, de töretlenül legendás magaslatokban emlegetett Kádár-bika agancssúlyát – hozzátéve, hogy ez csak egy a számtalan szempont közül, amelyeket értékeléskor néznek a bírák.
Egy magyar vendégvadász 5,25 kilós, egy svájci pedig 6,35 kilós trófeájú vadat lőtt
– árulta el Gőbölös Péter, a Tolna vármegyei Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. vezérigazgatója.
Nem reklámozták, de Kádár élt-halt a vadászatért
Kádár János az amnesztia évében, 1963-ban, egy politikai bizottsági határozat nyomán alapíttatta meg az Egyetértés Vadásztársaságot, amely a pártvezetők zártkörű vadászklubjaként szolgált a kommunista elit számára. A vadásztársaság életre hívásával gyakorlatilag a háború előtti társasági életet támasztotta föl, amely ekkor már a nyilvánosság teljes kizárásával zajlott.
Nyugodtan kijelenthető, hogy Kádár János élt-halt a vadászatért. Egy korábbi cikkben a Blikk azt írta, a főtitkár ismerői szerint megfontolt, talán túlságosan is visszafogott, de kitűnő vadász volt, aki nem gyűjtött trófeákat, és állítólag sosem törekedett arra, hogy nagyot lőjön – mégis 1972-ben sikerül egy olyan tökéletes dámszarvast elejtenie, hogy a vadászkörökben még több mint fél évszázaddal később is példaszámba megy.
Tollner György, a Budavidéki Erdőgazdaság egykori igazgatója így dicsérte az egykori pártfőtitkárt:
„Mindig örültünk, ha a vadászatokon Kádár elvtárs megjelent, mert akkor az egy rendezett, számunkra könnyen átlátható, nem szélsőséges és nem kirívó vadászat volt. Úgyhogy mi mindig drukkoltunk, hogy legyen ott”
A legendás Kádár-bika
Tolna Vármegye mindig is híres volt vadbőségéről, így nem meglepő, hogy a múlt évszázad alatt is rengeteg világrekord származott Gyulaj térségből első osztályú szarvasállománya miatt. Az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején sem volt ez másképp, ebben az időszakban sorra dőltek a rekordok: „A korszak első újabb rekordtrófea-kiválósága Fehér Lajos akkori miniszterelnök-helyettes által került puskavégre. Az első Fehér (’65)-bika az újvidéki (Novi-Sad) nemzetközi vadászati kiállításon elnyerte a világrekord minősítést, maga mögé utasítva számos kiváló trófeát a rangsorban. A hivatalos végeredmény 212, 12 CIC pont volt, a trófea súlya pedig szintén 4,30 kg” – olvasható a Gyulaj vadásztársaságának oldalán. Az újabb rekorderekre nem kellett sokat várni, 1969-ben, majd 1971-ben is Gyulajon lőtt dámszarvasokkal dőltek a rekordok, majd megérkezett Kádár János.
A főtitkár legendás dámbikájára így emlékszik vissza a gyulaji történelem: 1972-ben maga Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt egykori főtitkára ejthette el Gyulaj addigi legjobb trófeáját viselő dámszarvasát.
A dámlapátot az olaszországi Torinóban bírálta el a nemzetközi bírálóbizottság, és 220,31 CIC- pontra értékelte 1973-ban, így pár év elteltével a Gyulaj Vadgazdaság újabb világrekordot mutatott be.
A Kádár-bika a maga egészen különleges terpesztésével és csipkézettségével egészen 1992-ig, közel 20 évig őrizte vezető helyét a nemzetközi CIC világranglistán, melyet addig egyetlen más bika sem tudott produkálni. Az agancs tömege 4,42 kg volt – szerepel a társaság oldalán.
és Vadászati Zrt.)
Anekdoták születtek a vadászó Kádárról
Egy híres-hírhedt humoros történet is megörökítette Kádár János szenvedélyét. Az anekdota úgy tartja, Kádár vendégül látta a Szovjetunió első emberét, Leonyid Brezsnyevet. A magyar főtitkár közös vadászatra hívta a szovjet vezetőt, és mikor megkérdezte tőle, milyen állatot szeretne lőni, Brezsnyev gondolkodás nélkül rávágta:
Medvét!
Bár Magyarországon addigra már régen nem éltek medvék, Brezsnyev ezt nem tudta, Kádár János pedig a világért sem szeretett volna csalódást okozni „főnökének” . Így nem volt más hátra, a Magyar Szocialista Munkáspárt minden követ megmozgatott, hogy medvét kerítsen Brezsnyevnek.
Végül kerítettek egy kiöregedett cirkuszi egyedet, amelyet odatereltek a magasles közelébe. Brezsnyev célzott és lőtt, ám nem bánt túl ügyesen a fegyverrel, éppen csak megsebezte az állatot, amely rémületében menekülőre fogta.
A medve a füves terület szélére érve meglátta a letámasztott bicikliket, feltört benne a cirkuszi ösztön, felugrott az egyikre, és azzal menekült meg a vadászok elől
– zárul a történet, amely szerint Brezsnyev köpni-nyelni nem tudott meglepettségében.
Íme az anekdota a Tömény történelem műsorában, Anger Zsolt előadásában:
