Újabb részletek derültek ki a Szerbiának eladott harcjárművekről

Amikor egy ilyen mértékű haderőfejlesztés megindul, mint amit most a Honvédelmi Minisztérium végbe visz, még a relatív modern eszközök eladása is megtörténik − mondta a Magyar Nemzetnek Somkuti Bálint, az MCC Geopolitikai Műhely elemzője, akit a Szerbiának eladott harckocsikról kérdeztünk. A biztonságpolitikai szakértő kifejtette min múlik, hogy egy ország elad-e haditechnikai eszközt egy másiknak.

Fotó: MTI Fotó/Koszticsák Szilárd

Korábban a honvédség is rendelkezett páncélozott és lánctalpas gyalogsági szállító harcjárművekkel, ám a szocialista kormányzat a pótlásukról való gondolkodás nélkül kivonta őket az állományból, majd ócskavas áron értékesítette őket. Ezen eszközök pótlása égetően fontos volt. A pótlásig az összes magyar egység kénytelen volt a most Szerbiának eladott, kerekes kivitelű, vékonyabb páncéllal ellátott járművekkel dolgozni − mondta a Magyar Nemzetnek Somkuti Bálint, az MCC Geopolitikai Műhely elemzője, akit a Szerbiának eladott harckocsikról kérdeztünk.

BTR-80 kerekes páncélos szállító harcjármű a Magyar Honvédség Bakony Harckiképző Központjában 2022. szeptember 1-jén, hasonlót adtunk el most a szerbeknek (Fotó: Vasvári Tamás / MTI)

Mint beszámoltunk róla: Szerbia 26 BTR–80A páncélozott gyalogsági harcjárművet vásárolt Magyarországtól. A Magyar Honvédség az Oroszországgal való közös államadósság kiegyenlítéseként kapott még 1996 és 1999 között 555 BTR–80 páncélozott harci járművet. A flotta egy részét 2006 és 2010 között felújították, a többség azonban használhatatlanná vált.

Illik a szerb haderő korszerűsítésébe

A biztonságpolitikai szakértő elmondta: a haditechnikai eszközöknek van elavulási idejük. Vannak lehetőségek és lépések arra, hogy ezt az időt kitolják, ám amikor egy ilyen mértékű haderőfejlesztés megindul, mint amit most a honvédség végbe visz, még a relatív modern eszközök eladása is megtörténik. Szükség nincs rájuk, a feladatukat másik, modernebb eszköz veszi át. Az elemző elárulta: a BTR–80A a hidegháborús korszak járműve. 

A Magyar Honvédség még Németországban gyártott első Hiúzai egy haditechnikai kiállításon (Fotó: Lakatos Péter)

Azzal hogy egyre több modern Lynx (Hiúz) áll a honvédség rendszerébe, lehetővé válik a harcjárművek lecserélése. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter cikkünk megjelenése után közleményt adott ki, amelyben kifejtette: Szerbia Magyarország fontos szomszédja és stratégiai partnere, s ezt hűen tükrözi a sokrétű, számos területre − így a haditechnikára − kiterjedő kétoldalú védelmi és katonai együttműködés is. Somkuti Bálint ennek kapcsán kifejtette: Szerbia az 1999-es NATO-val való konfliktus miatt rendkívül mostoha helyzetben van haditechnikai szempontból. 

Egy ilyen relatív jó állapotban levő, de a magyar honvédség számára már kevésbé használható eszköz illik a szerb haderő korszerűsítésébe. Két állam közötti szerződés alapján, a szabályok betartásával adjuk át a felszereléseket Szerbiának.

Adhat el Magyarország fegyvereket Ukrajnának?

Mint fogalmazott, Magyarország és Szerbia között megtörtént az a fajta történelmi megbékélés, amely már régóta váratott magára. Ennek keretében egyre szorosabbra fűződik a két állam kapcsolata, ennek része a mostani üzlet is. 

Haditechnikai eszközöket csak közeli szövetségeseknek szokott eladni egy-egy ország. Ez politikai szándék kérdése

− tette hozzá. A szakértő szerint figyelembe kell venni, hogy Szerbia a terhelt történelmi múltunk ellenére kifejezetten pozitívan áll Magyarországhoz, míg Ukrajna esetében a kevésbé problémás történelmi múlt ellenére a jelenlegi vezetés kifejezetten ellenségesen áll Magyarországhoz. „Nem tartom elképzelhetőnek, hogy drasztikus változás történne a magyar álláspontban az Ukrajnának küldött fegyverek, haditechnikai eszközök szempontjából” − válaszolta lapunk kérdésére.

Borítókép: BTR-80 kerekes páncélos szállító harcjármű (Fotó: MTI Fotó/Koszticsák Szilárd)