A kiberbiztonság megteremtése és folyamatos magas szinten tartása elemi érdeke egy országnak. Mivel számos egyéb nagyon fontos tényező alapul a kibertér, vagy az abban zajló folyamatok biztonságán, így a terület alapvető módon felértékelődött az elmúlt egy-másfél évtizedben. A honvédelem és a katonai műveletek esetében ez szintén igaz – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kovács László dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Elektronikai Hadviselés Tanszék egyetemi tanára, aki A kiberbiztonság stratégiai megközelítése című értekezésével nyerte el az MTA doktora címet.
Fő kutatási területe a kiberhadviselést meghatározó nemzeti stratégiák összehasonlítása, és az időtálló nemzeti stratégia kidolgozása, amely lehetővé teszi, hogy a szélvészgyorsan fejlődő információtechnológia, a mesterséges intelligencia és a kvantum-számítástechnika korában is lépést tudjunk tartani a komputerrendszereket fenyegető ellenséges támadásokkal szemben.
Az egyik legfontosabb terület
Kovács László elmondta: kiberbiztonsággal a 2000-es évek elején kezdett el foglalkozni. Mint kifejtette, ezek a kutatások a civil rendszerek biztonságára, azok védelmére és támadhatóságára is kiterjedtek a 2000-es évek közepétől, akkortól, amikor az internet és az okostelefonok robbanásszerű elterjedése nagyban átalakította a mindennapjainkat. Mint mondta,
ma már a katonai kiberműveletek és a kiberbiztonság nagyon szoros kapcsolatot mutatnak, hiszen minden ország felismerte azt, hogy a kibertéri rendszereken keresztül kitett a kritikus, azaz a létfontosságú rendszereivel szemben.
Ezek a hálózatok, infokommunikációs rendszerek mindennapjaink szerves és elválaszthatatlan részei, de pont emiatt kiemelt fontosságú ezek védelme is. A dandártábornok hozzátette: a 2010-es évek második felére a hadviselés is alapjaiban változott meg, mert a fizikai térben zajló háborús konfliktusokkal párhuzamosan zajlanak a kiberműveletek is. Ezek célpontjai azonban sok esetben nem a katonai, hanem a civil, polgári rendszerek.
Napjaink biztonságának egyik legfontosabb területe a kiberbiztonság.
– Ennek megfelelően, amennyiben nemzeti biztonságról beszélünk, akkor a kiberbiztonság nemzeti szinten ugyanolyan fontos, mint a biztonság többi dimenziója, legyen szó gazdasági vagy akár katonai biztonságról. Ezek a biztonsági dimenziók ma egymással összefüggő, egymásra komoly hatást gyakorló területek. Ha nincs vagy nem megfelelő a kiberbiztonság, akkor az komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent az ország számára, de ugyanez igaz a gazdasági vagy pénzügyi rendszer biztonságára is. Ennek az az oka, hogy a társadalmi és gazdasági folyamataink jelentős része a kibertérben vagy azon keresztül, annak segítségével történik − fogalmazott.
A jó stratégia
Kovács László elmondta: ma már a katonai tevékenységek szerves részét képezik a kiberműveletek. Ezek elsősorban a szemben álló fél vezetésében, felderítésében, vagy éppen haditechnikai eszközeinek vezérlésében elengedhetetlenül fontos számítógépek, számítógép-hálózatok elleni tevékenységet, illetve a saját ilyen rendszerek maximális védelmét jelentik.
A jó kiberbiztonsági stratégia a nemzeti biztonsági stratégia céljait támogató, a gyorsan fejlődő technikai és technológiai környezet változásait, illetve az ezek jelentette kihívásokat kezelni képes olyan dokumentum, amely több egy egyszerű leírt szövegnél.
– Egy olyan jövőképet felvázoló, iránymutató elhatározás, amely képes összefogni és egy irányba vinni a végrehajtásban érdekelt szereplőket. Nyilvánvalóan egy ilyen stratégiát néhány évente felül kell vizsgálni, és ha szükséges, módosítani kell, például az új technikai kihívásokra adandó új válaszok beillesztése miatt − mondta. Hozzátette:
a stratégiának azokat az akciókat, vagy legalább azok kereteit is meg kell határoznia, amelyekkel a kibertérben megjelenő kihívások kezelhetők, akár nemzetközi térben is, hiszen a kibertér nem köthető országhatárokhoz.
Mint kifejtette, számos olyan társadalmi és nem utolsósorban technikai kihívással küzdenek a kibertérhez köthetően, amelyek csak valamilyen összehangolt stratégia, illetve összehangolt közös akciók mentén kezelhetők. És ezek közül csak egy a mesterséges intelligencia jelentette nagy kérdőjel.
A mesterséges intelligencia és a kvantum
– Kevesen sejthették, hogy a mesterséges intelligencia micsoda fejlődést ér el néhány év alatt, és hasonló folyamatra számíthatunk a közeljövőben a kvantumtechnológia és a kvantuminformatika terén is. A kvantum-számítástechnika minden bizonnyal világmegrázó hatásokkal fog járni. A kvantumtechnológián alapuló számítógépek egyre szélesebb körű használata a titkosítási eljárások jelentős átalakítását fogja kikényszeríteni – jelentette ki a dandártábornok. Kovács László úgy véli:
bármilyen rohamléptekkel fejlődnek is a mesterséges intelligenciára alapozott megoldások, szoftverek és applikációk, még csak a forradalom legelején járunk.
Nagyon bátornak kell lennie annak, aki előre tudja jelezni, hogy mit hoz ezen a területen a következő öt-tíz év. Az NKE rektorhelyettese szerint az ugyanakkor kétségtelen, hogy a mesterséges intelligencia jelentette előnyöket, de kihívásokat is bele kell kalkulálni már most a jövőre vonatkozó kiberbiztonsági stratégiákba. Ehhez szükség van az állami szereplők, valamint a terület kutatás-fejlesztésében élen járó akadémiai szféra és a kis-, közepes és nagyvállalatok nagyon szoros együttműködésére. – A biztonság közös ügyünk, így egy szereplő nem fog tudni hatékony választ adni sem stratégiai, sem operatív szinten ezekre a kihívásokra. Csak közös összefogás vezet eredményre – zárta gondolatait az MTA doktora.
