Még egy dolog, melyben az uniós rangsor élén áll Magyarország

A házasságkötések száma 2015 óta az európai átlag felett van.

Míg Európában stagnál a házasságkötések aránya, addig Magyarországon 2014 óta folyamatosan növekszik – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványnak a házasság hete alkalmából közzétett összeállításából. Mint írták, a 2022. évi népszámlálás adatai alapján megállapítható, hogy Magyarországon – az európai trendekkel összhangban – a házasságban élők aránya csökkent, míg a nőtlenek és a hajadonok száma emelkedett az elmúlt évtizedben.
– A folyamat nem csupán a házasságkötések abszolút értékben vett változására utal, hanem a komplexebb társadalmi folyamatokra, amelyben az idősödő európai társadalom és a változó életmód is szerepet játszik – mutatott rá az alapítvány.
Az elemzésből kiderül, 

a házasságkötések száma Magyarországon 2014 óta fokozatosan emelkedik, 2015 óta az európai átlag felett van, 2018-tól pedig első az uniós rangsorban.

– Majd újabb ugrás következett be a házasságkötések számában, amelyben a családpolitikai támogatási rendszer is fontos szerepet játszik. A célzott kormányzati politika ismételten népszerűvé tette a házasság intézményét, szemben a nyugat-európai tendenciákkal, ahol az elmagányosodás a jellemző – fűzték hozzá.

Házasságkötések alakulása

Kitértek arra is, hogy 

Magyarországon a házasulandók életkora nem tolódott ki olyan mértékben, mint az európai uniós átlag. 

– Az Eurostat adatai alapján a magyar nők az uniós átlagnál hamarabb, 29,7 évesen kötötték első házasságukat, míg az unióban ezt az értéket 31,2 évre lehet becsülni – fogalmazott az alapítvány, hozzátéve, ebben a tényezőben történelmi okok is szerepet játszhatnak,

a 19. századi demográfiai mutatók alapján megállapított úgynevezett Szentpétervár–Trieszt vonaltól keletre fekvő országokban fiatalabban, attól nyugatra pedig idősebb korban házasodtak az európaiak.

Az elemzés szerint az Európai Unióban 2021-ben átlagosan 2,2 évvel idősebben mentek férjhez a nők, mint egy évtizeddel korábban. – Magyarországon ez az emelkedés mérsékeltebb volt, 1,4 év. Azok közül az uniós országok közül, amelyek vonatkozásában rendelkezésre áll statisztika, Magyarországon tolódott ki legkevésbé a nők első házasságkötésének időpontja – fogalmazott az alapítvány.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)