A fegyház a szabadságvesztés legszigorúbb végrehajtási módja: a fegyházbüntetésre ítélt fogvatartottak mindennapjai állandó irányítás és ellenőrzés alatt állnak. Mindemellett a legszigorúbb végrehajtási fokozatban is számos lehetőség van biztosítva, hogy idejüket hasznosan tölthessék és szabadulásukat követően nagyobb eséllyel térjenek vissza a társadalomba.
Tankönyv, kegytárgy és fénykép
Mint arról lapunk is beszámolt, a Nap TV egykori tulajdonosát nemrégiben hét év fegyházbüntetésre ítélték a Fenyő-gyilkosság ügyében: az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék szerint bár Portik Tamás ötlete volt Fenyő János kivégzése, Gyárfás beleegyezett ebbe.
Az ítélet nem jogerős, ám amennyiben másodfokon jogerőre emelkedik, Gyárfás legkorábban büntetése négyötödének letöltése után szabadulhat majd, vagyis mintegy öt és fél évet mindenképpen le kellene ülnie.
A Magyar Úszószövetség egykori elnöke egyébként – az ügy súlyossága ellenére – szabadlábon, saját otthonában várhatja meg az ítéletét, és mindössze heti egy alkalommal kell jelentkeznie a kijelölt rendőrségen.
A hamarosan 75. életévét betöltő Gyárfás már bőven nyolcvan felett jár majd, mire elhagyhatja a fegyházat – amennyiben a másodfokú bíróság is fegyházbüntetésre ítéli. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint nem szükséges bőröndbe pakolnia majd, a zárkájában ugyanis csak néhány dolgot tarthat magánál, ilyen a tankönyv, a kegytárgy és a családi fénykép.
A családi fotók nézegetése, a múltidézés és az olvasgatás mellett Gyárfás részt vehet majd a különféle reintegrációs programokon is, hogy segítsék „a társadalomba történő visszailleszkedését”.
– Ennek a célnak az elérése érdekében nagy hangsúlyt helyezünk az elítéltek oktatására, önbecsülésük és felelősségérzetük fenntartására, fejlesztésére, illetve a társadalmi hasznosság tudatának kialakítására. Az elítéltek számára emellett elérhetőek a rehabilitációs és pszichológiai támogatások, amelyek segíthetik őket a bűnözés elkerülésében és a társadalomba való sikeres visszailleszkedésben – sorolta Makula György, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának kommunikációs vezetője, aki lapunknak általánosságban beszélt a reintegrációs programokról. A parancsnok hozzátette, az időskorú elítéltekre kiemelt figyelmet fordítanak.
Speciális igények
Tájékoztatása szerint Magyarországon az időskorú fogvatartottak száma nem nevezhető magasnak, sem a külföldi számokhoz, sem a teljes népesség kormegoszlásához viszonyítva. – Az elmúlt öt évben a hazai börtönpopuláció nagyjából tíz százalékát tették ki a 65 év felettiek, ami 1500-1600 főt jelent. A 65 év feletti elítéltek elkövetett bűncselekményei között nincs olyan, ami felülreprezentált lenne, töltik büntetésüket vagyon elleni, de életellenes bűncselekmény miatt is – ismertette a parancsnok.
Hazánk börtöneiben működik az úgynevezett időskorú fogvatartottak részlege, ahol a bv. munkatársai kiemelten kezelik a 65 éven felüliek „speciális igényeit”.
– A 60-65 éves életkor elérését követően testi és szellemi jellegű változások vehetik kezdetüket vagy intenzitásuk felerősödhet. Maga a börtönbe kerülés is magasabb szintű traumaként jelentkezik az időskorú elítéltek esetében, azonban az elhelyezési körülményekhez való alkalmazkodás, a megszokott környezet elvesztése, a különböző életkorra jellemző megbetegedések jelentik a kezelés legfőbb területeit. Az idősekkel való foglalkozás elsősorban rendkívüli türelmet és nagyfokú toleranciát igényel – vélekedett Makula György, kiemelve, hogy a bv. intézetekben kiemelt fontosságú az időskorú személyekkel kapcsolatos eljárási sémák kidolgozása: az egészségügyi ellátás az intézeten belül 24 órás szolgálatot jelent, tehát a medicinális háttér teljes körű.
Ami pedig a munkavégzést illeti, a parancsnok elmondta, annak típusát az elítélt végrehajtási fokozata, egészségi állapota, szakmai tapasztalata, illetve biztonsági csoportja befolyásolja, az intézet és gazdasági társaságainak lehetőségeinek függvényében. – Az idősebb fogvatartottaknak a magyar börtönökben általában az egészségi állapotuknak megfelelő könnyebb munkákat vagy tevékenységeket biztosítanak. A börtönök igyekeznek olyan munkát biztosítani az idősebb fogvatartottaknak, amely nemcsak elfoglaltságot nyújt számukra, hanem segíti társadalmi reintegrációjukat és a börtönben töltött idő hasznos eltöltését is – emelte ki.
Más az üzenete itt a megtérésnek
A reintegráció egyik kiemelt részét képezi a fegyházakban is a hitélet biztosítása, amit börtönlelkészek bevonásával segítenek. A Magyar Nemzetnek korábban egy börtönlelkész úgy fogalmazott, ezekre az alkalmakra nagy szükség van, mert az önmagában még kevés a „gyógyuláshoz”, hogy valaki bevallja bűnösségét vagy elfogadja az ítéletét.
– Egyértelműen kell a jogi megtorlás, de nem ez az, ami használ. Itt egyetlenegy dolog van hatással az emberekre: a szeretet – fogalmazott Vári Krisztina, aki szerint sosem lehet tudni, hogy az istentiszteleten kiből mit vált ki egy-egy mondat.
A lelkésznő meglátása szerint nem mindig a vallásgyakorlás a lényeg, hanem az, hogy a felszínre jöjjön minden, ami eddig talán sosem fogalmazódott meg bennük, a kegyelem vagy a megtérés kifejezés ugyanis itt teljesen más üzenettel bír.
– Nem azért vagyok itt, hogy teológusokat neveljek vagy szentekről szóló történeteket olvasgassak és megmagyarázzam a csodákat, hanem azért, hogy a hitet behozzam az életükbe – mondta a lelkipásztor.
