Újfent nem tud megállapodni az ellenzék, valószínűleg köztársasági elnököt sem tudnak jelölni

A jelöléshez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének az ajánlására van szükség.

Forrás: MANDINER2024. 02. 15. 15:54
DOBREV Klára; GYURCSÁNY Ferenc
Budapest, 2023. március 15. Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) árnyékkormányának árnyék-miniszterelnöke, a párt EP-képviselõje és Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a párt budapesti nagygyûlésén, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján tartott megemlékezésén az Egyetem téren 2023. március 15-én. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egymás után bukkannak fel nevek az ellenzéki pártoktól, hogy kit is látnának szívesen az államfői székben. Az elmúlt napokban több párt is bedobott egy-egy lehetséges nevet, azonban egyelőre úgy tűnik, nem lesz közös ellenzéki jelölt, legalábbis a felröppenő nyilatkozatok erre engednek következtetni.

 

Az államfőjelöltek

Novák Katalin szombati lemondása után a Mi Hazánk már bejelentette a köztársaságielnök-jelöltjét: Csath Magdolna professzort, közgazdászt, egyetemi tanárt jelölik a posztra. Mint írják, „személyével egy pártok felett álló, életpályájával már bizonyított köztársasági elnöke lenne Magyarországnak”, ezért bíznak abban, hogy professzor asszony jelölését más pártok is támogatni fogják, az ő hatfős frakciójuk ugyanis kevés lesz a jelöléshez. A 80 éves Csath Szent-Györgyi Albert-díjas közgazdász, korábban a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozattal is kitüntették, a 2002-es országgyűlési választásokon a MIÉP jelöltje volt.

Ungár Péter, az LMP társelnöke egy Facebook-posztban nevezte meg a párt államfőjelöltjét. Ennek felütésében úgy fogalmazott: „Nem túlzás azt állítani, hogy válságos helyzetben van ma a magyar politika”. Ezt követően bejelentette, hogy pártja Hack Pétert ajánlja az Országgyűlés összes frakciójának figyelmébe, hogy „közös jelölésével a nemzet egységét megtestesítő, a jogállamot és az alkotmányos rendszert őrző köztársasági elnökünk legyen”.

A Párbeszéd – Zöldek nevű törpepárt Kaltenbach Jenő jogtudóst, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok volt országgyűlési biztosát indítaná, azonban a két zöldpártnak együtt sem lenne elegendő képviselője egy jelöléshez, lévén 5 és 6 fős frakcióik vannak.

A jelöléshez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének (azaz 40 képviselőnek) az ajánlására van szükség. Ez azt jelenti, hogy önállóan még a legnagyobb ellenzéki frakcióval rendelkező DK sem tudna saját jelöltet indítani. Legkevesebb négy ellenzéki frakciónak kellene összefognia, hogy összejöjjön a megfelelő számú ajánlás.

 

Legyen-e összefogás a balliberális pártok között?

Mint ismert: a Momentum, az MSZP, a DK és a Jobbik is alkotmányt módosítana, hogy közvetlenül lehessen megválasztani a köztársasági elnököt. A DK ezzel párhuzamosan aláírásgyűjtést indított a közvetlen köztársaságielnök-választás mellett.

Az ellenzéki összefogás ötletét először a Párbeszéd vetette fel közösségi oldalán, arra kérték ugyanis az ellenzéki pártokat, hogy indítsanak közös államfőjelöltet. „Itt az ideje, hogy a köztársaságpártiak, a demokratikus ellenzék pártjai közösen jelöljenek olyan új államfőt, aki nemcsak a nemzet egységét jeleníti meg, hanem példát mutat abból: a magyar emberek valóban egymásról gondoskodó, egymást segítő, szolidáris társadalomban akarnak élni” – fogalmaztak. A kezdeményezést az MSZP is támogatta. 

Túl gyengék a jelöléshez, inkább kivonulnak

A DK, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd vezetői hétfőn ültek le tárgyalni, ahol a Telex információi szerint végül eldőlt: 

nem állítanak közös ellenzéki köztársaságielnök-jelöltet.

A Momentum vezetése a hét elején döntött arról, hogy a párt nem vesz részt a köztársasági elnök jelölésének parlamenti folyamatában.

Gyurcsány Ferenc is nyilatkozott ennek kapcsán, ő az ATV-ben azt mondta, „semmilyen módon nem veszünk részt, illegitimnek tekintjük ezt a parlamentet államfőválasztás ügyében”.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke ezekre reagálva közleményében úgy fogalmazott: „Mivel ebben a rendszerben az ellenzék csak közösen tudna alternatív ellenjelöltet állítani, ezért az MSZP ezen pártok döntését tudomásul veszi.” Kunhalmi a Telex megkeresésére elmondta azt is, hogy

az MSZP sem vesz részt a jelölési folyamatban, ha nem lesz közös balliberális jelölt.

„A DK és a Momentum most eldobta azt a lehetőséget, hogy az ellenzéki jelölt egy parlamenti beszédben elmondhassa, az ellenzék milyen Magyarországban gondolkodik” – mondta a Telexnek.

A balliberális portál a Párbeszédet és a Jobbikot is megkereste az ügyben. Előbbiek azt reagálták, hogy a parlamenti jelölésben több párthoz hasonlóan nem vesznek részt, „az ugyanis a Fidesz rendszerében működik, az pedig, mint ahogy láttuk már kétszer: Novák Katalin és Schmitt Pál esetében, csúfosan megbukott”; míg utóbbiak szintén azt erősítették meg, hogy nem szeretnének „ebben a »mi őt jelöljük, ti őt jelölitek, ők őt jelölik« szemfényvesztő színjátékban részt venni”. 

Borítókép: Dobrev Klára, a DK árnyékkormányának árnyék-miniszterelnöke és férje, Gyurcsány Ferenc (Fotó:MTI/Balogh Zoltán)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.