Szinte már elviselhetetlen ágyipoloska-invázióra panaszkodnak az Oltalom Karitatív Egyesület által gondozott hajléktalanok.
Erről a problémáról lapunk három évvel ezelőtt is beszámolt, akkor egy neve elhallgatását kérő korábbi dolgozó osztotta meg tapasztalatait.
A férfi lapunknak elmondta: volt olyan ellátott, aki az éjszaka közepén sírva fordult az ott dolgozó szociális munkáshoz, hogy elviselhetetlenül csípik az élősködők. Empátia és segítőkészség helyett durván a válasz annyi volt:
Ha nem tetszik, lehet szállodába menni!
Mindezt egy nincstelen, fedél nélküli embernek. Három év elteltével szinte pontosan ugyan erről számoltak be a Hírnyolc helyi lapnak az ott élő gondozottak. Sándor egy éve hajléktalan. Egy lakást „bukott el”, most a Dankó utcai szállón lakik, bár, mint mondta, még a honvédségnél is ezerszer jobban érezte magát.
– Volt olyan, hogy a poloskacsípések miatt fekélyesek lettek az emberek lábai. Van rovarirtás, bár azt nem nevezném annak. Emeletes ágyak vannak, de én például tüdőgyulladást kaptam, mert körülbelül négy hónapig nem volt szabad ágy; a hideg kövön, egy polifoamon kellett aludni és egy kabáttal takarózni. Ezután kórházban voltam tíz hónapot – emlékezett vissza Sándor. Egy másik hajléktalan, Virág a szálló előtt üldögélt, állítása szerint egy félreértés miatt tették ki.
– Fogtak és kiraktak az utcára. Van egy-két szocmunkás, aki úgy bánik velünk, úgy beszél velünk, mint a kutyával. Most is mondom neki, honnét vegyek pénzt szállásra? Azt mondja, hát menjen, kolduljon, aztán vegyen ki magának egyet – mondta Virág.
A legtöbben a tetvekre és a poloskákra panaszkodnak. Az egyik lakó részletesen mesélt erről, de azt kérte, maradjon névtelen, mert fél a retorzióktól. Mint mondta: poloskák sajnos vannak. Minden második csütörtökön van poloskairtás.
– Mind mondjuk, akik itt vagyunk, hogy egyáltalán nem használ. Nézze meg a kezem! Az ember lefújja magát, hogy ne jöjjön rá a poloska, de állandóan ezt nem csinálhatja – mutatta a kezét a gondozott. A poloska mellett még problémás az is, hogy olykor hideg vízben fürdenek az emberek.
Az állami normatívát megkapják, ám sokan így is az utcát választják
A Magyar Nemzet is többször beszámolt arról, hogy Józsefvárosban megsokszorozódott a hajléktalanok száma. Pikó András polgármester a kampányban megoldást ígért, ám az elmúlt években még jobban emérgesedett a helyzet a kerületben. Tavaszól késő őszig a VIII. kerület közterei megtelnek utcán élő emberekkel, miközben Iványi Gábor inézménye felveszi a hajléktalanellátásért járó állami normatívát.
„A hajléktalanintézményekre vonatkozó előírásokat kőkemény szigorral kell betartatni, nagy részüket pedig be kell zárni” – közölte korábban a józsefvárosi Fidesz. A kerületben egy tucat hajléktalanellátó működik, ám a helyzetet képtelenek kezelni. A nagyobbik kormánypárt helyi szervezete közösségi oldalán arról ír, hogy hajléktalankrízis alakult ki a VIII. kerületben.
A Fidesz szerint ennek egyik fő oka, hogy a kerület baloldali polgármesteréhez, Pikó Andráshoz köthető civil szetvezetek inkább tűnnek érdekeltnek a hajléktalanprobléma fenntartásában, mint tartós megoldásában.
„A hajléktalanbiznisz álszent figurái átvették a hatalmat a józsefvárosi városházán, Pikó úgy táncol, ahogy Iványi és a hajléktalanserege fütyül” – tette közzé véleményét közösségi oldalán a józsefvárosi Fidesz.
„Egy valóban felelős, a helyiekért tenni akaró és elhivatott konzervatív városvezetés egyetlen fillérrel sem támogatná tovább Iványi Gábor (Oltalom Karitatív Egyesület) hajléktalanbizniszét és a többi álcivil szervezetet. Józsefváros közigazgatási területén belül azonnal be kellene tiltani az ételosztást, közterület-használati engedélyt erre a célra nem szabad kiadni, a kerület túlterhelt, túl sokat szenvedtek már a helyi polgárok” – osztotta meg véleményét a józsefvárosi Fidesz.
Szerintük ha a kerületnek felelős vezetése lenne, a kerületben működő valamennyi hajléktalanszálló működését szigorú ellenőrzés alá vonná.
„Az állami milliárdok mellé a balliberális városvezetés további több tízmilliót ad teljesen indokolatlanul a hajléktalanipar működtetésére, ennek azonban nincs eredménye. Az intézmények nem látják el a feladatukat, csupán idehordják a hajléktalanokat, de a szakmailag indokolt feladataikat nem végzik el, ez közönséges csalás. A hajléktalanipar képviselői egyre csak gazdagodnak – közben még adót is csalnak –, a balliberális politikusok pedig „extra” szavazatok ezreit kapják a kerületbe bejelentett hajléktalanok révén. Csak mi, józsefvárosiak veszítünk” – zárta sorait a józsefvárosi Fidesz.
Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár tavaly októberben nyílt levélben úgy fogalmazott: Iványi Gábor ma már nyíltan és büszkén használja túszul a legkiszolgáltatottabbakat személyes harcához. „Visszataszító és aljas dolog a rászorulókra és a kiszolgáltatott emberekre hivatkozva kötelezettséget nem teljesíteni” – írta az államtitkár, hangsúlyozva, hogy
Iványiék összesen 8,6 milliárd forintot kaptak 2010 óta, pedig Budapesten a hajléktalanellátás férőhelyeinek mindössze 5 százalékát tartják fenn.
Hova lett a pénz?
A Dankó utcai hajléktalanszálló összeforrt a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség intézményével, amelynek szintén Iványi az elnöke. Február végén a Békés Vármegyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt kezdeményezte a letartóztatását annak a több egyházi intézményért felelős gazdasági vezetőnek, aki hat és fél milliárd forintot meghaladó közterhet mulasztott el bevallani és megfizetni. A Békés vármegyei hírportál információi szerint Iványi Gábor egyháza, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség gazdasági vezetőjéről van szó. Az ügyészség közölte: a megalapozott gyanú szerint a férfi az egyik egyház szociális és oktatási, nevelési tevékenységet folytató intézményeinél gazdasági vezetőként dolgozott. A férfi az adóbevallások benyújtásáért felelős személyként a 2015 februárjától 2022 januárjáig terjedő időszakban az illetékes adóhatóságoknál a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kötelezettségek vonatkozásában valótlan tartalmú bevallásokat nyújtott be. Az intézmények munkavállalói részére megállapított bruttó munkabérből a kifizetéskor a személyijövedelemadó-előleget és a járulékokat levonták, azonban a férfi a havi bevallási és befizetési kötelezettségeinek nem, illetve nem teljeskörűen tett eleget. A férfi a gazdasági vezetése alatt álló intézményekre vonatkozóan a valótlan tartalmú bevallások benyújtásával összesen közel 14 milliárd forint bruttó munkabér után mulasztotta el a közterheket bevallani és befizetni az adóhatóságnak, és ezzel 6,5 milliárd forint összegben okozott vagyoni hátrányt az állami költségvetésnek. A cselekmény büntetési tétele öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.
Borítókép: Iványi Gábor (Fotó: Szigetváry Zsolt)
