Így lehet óvodapedagógusból fizikatanár

Csak megfelelő szakmai végzettséggel, tudással és iskolai tapasztalattal lehet jelentkezni a rövid ciklusú tanári képzésekre – mondta lapunknak Pajtókné Tari Ilona, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektora, az Országos Köznevelési Tanács tagja. A rektor hangsúlyozta: a képzés azt a célt szolgálja, hogy a pedagógusokat még szélesebb körű tudással vértezzék fel, így pótolva a természettudományos tárgyakban vagy a matematikában tapasztalható tanárhiányt. Kitért arra is, hogy kezd kialakulni egy trend, miszerint a tanárképzés iránt érdeklődő hallgatók száma növekedésnek indult.

Fotó: Szanto Gyorgy

– A technikumok az óvodapedagógusok munkáját segítő óvodai nevelő képzést folytathatnak. A technikumi képzésnek fontos munkaerőpiaci relevanciája van, biztosan nem célja kiváltani a felsőoktatást, alapvetően pályaorientációs szerepet tölt be. A tanulók választott szakmájuk sajátosságaiba betekintést nyerve, felkészülten léphetnek be az egyetemi képzésbe. Az új változásokhoz köthető továbbá, hogy az óvodapedagógusok akár két év alatt is szerezhetnek tanítói szakképzettséget. Ebben az esetben híd épül az óvodapedagógus és a tanító szakok között, ahol bizonyos tananyagoknak közös alapja van. A hallgatók nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy lehetőség van az óvodapedagógus szakon végzettek alapozó tantárgyainak beszámítására a tanítóképzésben, amely tantárgyak egyébként ott is az alapozó szakasz részei. Ezzel tehát arra ösztönözzük a végzett óvodapedagógusokat, hogy tanulmányaik részleges beszámításával szerezzék meg a tanítói végzettséget is.

– Miként viszonyultak ehhez a leginkább érintettek, vagyis a szülők és a gyerekek?

– Köztudott, hogy az óvoda-iskola átmeneti szakaszt egyaránt nehezen élik meg a gyerekek és a szülők is. Ezért előnyt jelenthet a gyerekeknek és a szülőknek is, ha egy pedagógusnak megvan mindkét végzettsége. Az óvodapedagógus végzettségűeket érintő kétéves tanítóképzés elvégzése viszont nem jogosít fel az ötödik-hatodik osztályban tanításra. Ezért

lehetőséget biztosítunk nekik egy további két féléves kiegészítő program elvégzésére, amelyben különböző szakterületek közül választhatnak, például természettudományt vagy a matematikát,

és így még szélesebb körű ismeretekkel léphetnek a pedagóguspályára.

– Mivel nyugtatná meg azokat a kritikusokat, akik a rövid ciklusú tanárképzést butítottnak nevezik?

– Azokon a szakokon, ahol országosan is nagyobb az igény az állás mielőbbi betöltésére, jogszabályon alapuló rövid ciklusú képzést kínálunk. Mielőtt bárki azt gondolná, hogy rövidebb idő alatt nem lehet felkészíteni a tanárjelöltet a későbbi munkájára, hangsúlyoznom kell, hogy

erre a képzésre azok jelentkezhetnek, akiknek pedagógusvégzettsége, iskolai tapasztalata vagy megfelelő szakmai tudása és végzettsége van.

Ők tehát olyan pedagógusok, akik újabb tanári szakképzettséget szeretnének megszerezni, a képzésük pedig szakterületi és szakmódszertani ismereteket tartalmaz. Ezek mennyisége közel azonos az osztatlan tanár szak adott, szakmai ismereteinek tartalmával. Bár a képzés ideje rövidebb, az abban részt vevő diplomás tanár elsajátítja azokat a szakmai ismereteket és készségeket, amelyek az osztatlan, ötéves, 300 kredites tanárképzés egy szakra vonatkozó részéhez kellenek. Ezenkívül a tanárképzés rendszerében a bolognai rendszer bevezetésével először indított, megújult osztott tanárképzés is elérhető. Ha valakinek már van egy bizonyos szakterületen szerzett alap- vagy mesterdiplomája, neki lehetővé tesszük a megszerzett szaktárgyi tudására épülő tanárképzéshez csatlakozást. Ezeknek a diákoknak leginkább a tanári felkészítés, ezen belül a pedagógiai és pszichológiai ismeretek, tanítási módszertan és iskolai tanítási gyakorlatok kurzusait kell teljesíteniük.

– Országos tendencia, hogy a szükségesnél kisebb létszámban jelentkeznek a tanári pályára, és a képzés ideje alatt is sokan lemorzsolódnak. Hogyan értékeli ezt?

– Az idei felvételi időszaknak még nem látjuk a számait. A múlt évi felvételi létszámokkal elégedettek vagyunk, hiszen egyetemünkön az azt megelőző évhez képest 47 százalékkal több hallgató kezdhette meg a tanulmányait a pedagógusképzésben. A lemorzsolódás a tanárképzésben az intézményünkben az országos átlagnál alacsonyabb. A gyakorlatorientált, duális jellegű képzésünk célja, hogy a hallgatóinkat a lehető legjobban felkészítsük a tanári pályára, megerősítsük bennük a tanítás iránti elköteleződést, és felvértezzük őket mindarra, amivel majd az iskolai élet során szembesülhetnek.

A képzésünk legnagyobb előnye, hogy a tanulás nemcsak az előadótermekben zajlik, hanem a hallgatóink valódi iskolai környezetben is kipróbálhatják magukat.

Ez persze nem mindig egyszerű, de segítséget kapnak hozzá az egyetemi szakmódszertan-oktatóktól, a gyakorló iskolai szakvezetőktől, valamint a partneriskolai mentortanároktól. Azon dolgozunk, hogy a gyakorló iskola, a partnerintézmények és az egyetem, mint képzőhely, még szorosabban együttműködjön, a lehető legjobb, gyakorlatközpontú és magas színvonalú képzést nyújtva a hallgatóinknak.

– Az elmúlt évben az egyetemek eltörölhették a korábbi felvételi minimumpontszámokat. Ennek tükrében hogyan tudják biztosítani a tanárképzés színvonalát?

– A képzéseink minőségének fenntartásáért és a lemorzsolódás megelőzésért a tavalyi felvételi eljárásban egyetemünk megtartotta annak lehetőségét, hogy meghatározza a minimális pontszámot, ami alatt senkit nem vettünk fel alap- vagy osztatlan képzésre. A tanárképzésünk színvonalának biztosításában kulcsfontosságú szerepet tölt be az egyetem Pedagógusképző Központja (PKK). A PKK biztosítja a pedagógusképzés szakmai, szervezeti és tudományos feladatainak összehangolását, továbbá az elméleti és a gyakorlati képzés szervezését. A központ feladata a 21. század kihívásaira megfelelően reagáló pedagógus-, valamint szakirányú továbbképzések megszervezése is, jelenleg a digitális kompetenciák fejlesztését és a Z generáció oktatását segítő képzéseinket fejlesztjük.

– A saját tanárképzésem alatt azt tapasztaltam, hogy a gyakorlat helyett sajnos az elméletre helyezték a hangsúlyt. Mennyire működik ez másként az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen?

– Egyetemünk a pedagógusképzés teljes palettáját kínálja a hallgatóinak. Oktatóink nap mint nap látják a problémákat és a kihívásokat a köznevelésben, miközben megoldásokat keresnek rájuk, és a jövő pedagógusait az ekkor szerzett tapasztalatok alapján készítik fel. Aktívan, a gyakorlatban tesznek azért, hogy az oktatás minőségibb legyen. A doktori iskolánk olyan kutatótanárokat képez, akik a magas szintű oktatás és kutatás révén hozzájárulnak a köznevelés minőségének javításához. Túlzás nélkül mondom, hogy mindenkinek lehetőséget adunk a szakmai kiteljesedésre. Tanáraink képesek lesznek arra, hogy innovatív módszereket alkalmazva, kritikai gondolkodást fejlesztve tanítsanak, miközben a folyamatos szakmai fejlődés útján járnak. Reményeink szerint ezáltal

nemcsak a tanárutánpótlásra kínálunk tartós megoldást, hanem a tanári szakma értékét és vonzerejét is növeljük.

Borítókép: Pajtókné Tari Ilona, az Országos Köznevelési Tanács tagja (Fotó: Eszterházy Károly Katolikus Egyetem)