– Az utóbbi években rendkívül elszaporodtak a kéretlen, megtévesztő üzenetek, informatikai visszaélések – emelte ki Répássy Róbert az online csalások elleni fellépés érdekében szükséges törvények és egyéb büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat parlamenti vitájában. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy mind az ügyek, mind sértettjeik száma, mind az elkövetési érték indokolttá teszi a kormányzati fellépést, ezeken belül pedig a terület újraszabályozását a hatékonyabb és jobban koordinált intézményi működés érdekében.
Felidézte, hogy tavaly év végén olyan kormányzati kezdeményezés indult, amely széles együttműködői kör bevonásával célozta a vonatkozó jogi környezet áttekintését, elsődleges célnak olyan jogszabály-módosítások bevezetését tekintve, amelyek már rövid távon eredményt ígérnek.
A törvényjavaslat legfontosabb elemei között említette, hogy változnak az ilyen ügyekben az első fokú eljárások illetékességi szabályai annak érdekében, hogy felesleges hatásköri, illetékességi vitákat előzzenek meg és egyenlőbben eloszthatóvá váljon az ügyteher.
Lényeges újdonságként említette, hogy a nyomozó hatóság önállóan is elvégezheti a pénzügyi tranzakciókban résztvevők azonosítását, valamint önkéntes adatszolgáltatásra hívhatja fel az érintett közösségimédia-szolgáltatókat, függetlenül attól, hogy azok magyarországi honosságúak-e.
Emellett központi elemként szólt a bűncselekménnyel megszerzett vagyon mielőbbi azonosítását, biztosítását és visszaadását célzó intézményrendszerről, amely a nyilvánvaló átfedés miatt a pénzmosás ellen bevetett eszközök alkalmazását terjeszti ki erre a területre.
Répássy Róbert a javaslat meghatározó elemeként szólt a büntetés-végrehajtást érintő módosításokról is, amelyek bevezetését az ország legmodernebbjének szánt csengeri börtön építése teszi szükségessé, hiszen arcképfelismerő rendszert építenek ki az intézmény területén tartózkodók nyomon követésére. Az államtitkár beszélt arról is, hogy a javaslat elfogadása esetén az európai bűnügyi együttműködésről szóló szabályok olyanképpen módosulnak, hogy megteremtik az ideiglenes átszállítás jogintézményét.
Borítókép: Országgyűlés (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
