A legnagyobb probléma az, hogy egy viszonylag kicsi egybefüggő földrajzi területről beszélünk, amin jelenleg négy kezelő osztozik – mondta el lapunknak a gellérthegyi lakók érdekvédelmi egyesületének vezetője, Szabadházy András.
A terület jó része fővárosi tulajdonban van, illetve nem szabad elfelejteni a kormányzatot, amely most újítja fel a Citadellát. A legnagyobb probléma jelenleg az a Gellért-hegyen, hogy túl sokan birtokolják a területet, ahogy pedig mondani szokás, közös lónak mindig túros a háta. Mi azt látjuk, hogy ez a négy hatalom érdemben nem kommunikál egymással
– mondta el Szabadházy, majd elárulta, hogy véleményük szerint jelenleg nincs egységes Gellért-hegyre vonatkozó koncepció, stratégia, ezért különböző, szabályrendszerek, érdekek mutatkoznak meg mindenhol.
A területen a civil szervezet vezetője szerint a legnagyobb beruházásokat, felújításokat az elmúlt években a kormányzat hajtotta végre a Citadella és környezete folyamatban lévő felújításával, és a Corvinus Mányoki úti campusának felépítésével, miközben a főváros befejezte a rózsakert kivitelezését.
Mi nem látjuk a Gellért-hegyre vonatkozó egységes koncepciót, a területtel kapcsolatos hosszú távú célokat. Az egy dolog, hogy nagyon szép lesz az elkészült Citadella, de továbbra is hatalmas kérdés, hogy hogyan jutnak majd el oda a turisták, és a napi 100–150 turista busz. A Gellért-hegyi utak, erdei sétányok, korlátok mindeközben katasztrofális állapotban vannak, az elmúlt negyven-ötven évben senki sem tett érdemi lépéseket a felújításuk érdekében
– emelte ki Szabadházy András, aki hozzátette, hogy miközben a lakott területeken jó a közvilágítás, addig a Gellért-hegy parkos területein sajnálatos módon a kandeláberek döntő többsége nem működik.
Szintén a Gellért-hegy állapotával kapcsolatban lapunk megkérdezte Szabó Lászlót, a kormánypártok kerületi frakcióvezetőjét, aki elmondta, sajnos jelenleg gazdátlanok a hegyen lévő parkos területek.
A politikus szerint a terület állapotára nagyon jó példa, hogy a parkok nincsenek kivilágítva, naplemente után a gyalogos sétányokon is sötétség van.
A közvilágítás hiánya azok után lesz nagy probléma, hogy ha befejeződik és megnyitja a kapuit a XXI. századi körülményeknek megfelelően felújított Citadella, ami Budapest egyik legvonzóbb látványossága lesz. A becslések szerint százas nagyságrendű napi buszforgalom lesz a sánc és a Szirtes út környékén. Az itt lakók főleg a gyalogosforgalom élénkítésében látnák ennek a kiváltási lehetőségét. Viszont amíg a sétányok ilyen kivilágítatlanok, szemetesek és kritikus állapotban vannak, addig esélytelen, hogy a gyalogos megközelítést válasszák a turisták
– mondta el Szabó László, majd kiemelte, a Gellért-hegy problémáját az oldaná meg, hogyha egy kézben lenne ezeknek a területeknek a kezelése, ami ugye a fővárosi, fővárosi közigazgatási és egyéb jelenlegi szabályok miatt nem lehetséges, vagy nem feltétlenül kivitelezhető.
Karácsony miatt maradnak a buszok
A főváros eláll a Gellért-hegyi sikló megépítéséről szóló megállapodástól – döntött a Fővárosi Közgyűlés baloldali többsége még több mint egy évtizedes tervezés, egyeztetés után 2022-ben. A baloldali többség döntése miatt akár egy évtizedet is csúszhat a hegyoldali felvonó építése, ugyanis Karácsony Gergely főpolgármester arról beszélt: a sikló tovább terhelné a Gellért-hegyet és szerinte nem váltaná ki a turistabuszokat. A döntés előtt néhány nappal a főpolgármester helyettese csak a megváltozott jogi környezetet és beruházás csúszását kifogásolta, nem kérdőjelezte meg a projekt szükségességét. Úgy tűnik: a valós indokot a főpolgármester elutasító, úgynevezett zöldpolitikájában és magánízlésében kell keresni.
