Már 2019-ben sikeresen vizsgázott a Bajnai Analytica

Professzionális és precíz profilozással, az akkor már ismert, a tengeren túl és Európában is nagy kampányokban bevált közösségimédia-elemzési technikák alkalmazásával segítette a Bajnai Gordon nevével fémjelzett DatAdat-csoport észtországi cége Karácsony Gergely 2019-es főpolgármesterré választását. Összeállításunkban ismertetjük azokat a módszereket, amelyekkel választópolgárok tömegeiről szerezhettek egészen konkrét és részletes ismereteket, és ezzel hozzájárulhattak a baloldali jelölt győzelméhez Budapesten.

Bajnai Gordon és Karácsony Gergely MTI Fotó: Máthé Zoltán

A Karácsony Gergely 2019-es önkormányzati kampányának külföldi finanszírozása kapcsán nyilvánosságra került újabb információk, dokumentumok egyre világosabban kirajzolják mind a pénzmozgások, mind a kampány technikai támogatása mögött állók körét. Ez nem más, mint a volt baloldali miniszterelnök, Bajnai Gordon és korábbi kollégái, üzlettársai – az extitokminiszter, Ficsor Ádám, valamint az egykori kabinetfőnök, Szigetvári Viktor – nevével fémjelzett DatAdat-cégcsoport.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal hétfőn közzétett két dokumentumot, amelyek Bajnaiék 2019-es ajánlatát tartalmazták teljes körű informatikai és kampánytechnikai szolgáltatásokra. Ennek része volt egy úgynevezett „social data persona elemzés”, amelynek célja a Karácsony Gergely iránt még nem elkötelezett, de potenciális szavazók azonosítása és különböző szempontok szerinti kategorizálása, amelynek segítségével egy célzott kampányban meg lehet szólítani őket. Ennek az elemzésnek a részleteiről keddi cikkünkben már írtunk, ugyanakkor érdemes tovább vizsgálni, hogy mit is jelent a gyakorlatban az a módszertan, amit egyébként nem Bajnaiék találtak ki, hiszen hasonlót már a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány során nagy port kavart brit politikai tanácsadó cég, a Cambridge Analytica (CA) is sikeresen alkalmazott.

 

Cél a bizonytalan, potenciális szavazók azonosítása

De mielőtt rátérnénk a nemzetközi példákra, idézzük fel, milyen technikák alkalmazásával érték el 2019-ben a célt, Karácsony Gergely kampányának optimalizálását. Az erre szolgáló elemzésbe bevont 176 871 főt részben manuális úton, másrészt algoritmusokon és kulcsszavakon alapuló kereséssel választották ki, miután beazonosították a célközönségnek és az elemzési kérdéseknek megfelelő Facebook-aktivitásokat és -felületeket. A DatAdat azt is hangsúlyozta, hogy az elemzés alá vont felhasználók közül kizárták azokat, akik Karácsony Gergely felületein, illetve a kormánypárti és az „ultrajobboldali” médiumokon aktívak, valamint az érdeklődés alapján nem budapestieket. 

Ez azért fontos, mert ebből is már nyilvánvaló, hogy Bajnaiék már 2019-ben professzionális és precíz profilozással segítették Karácsony önkormányzati kampányát, az úgynevezett bizonytalan, még el nem kötelezett választópolgárok megszólítására koncentrálva. Ezeket a módszereket aztán a 2021-es előválasztási megméretés idején is a főpolgármester támogatására használták fel, majd a 2022-es országgyűlési választások előtt már a teljes baloldali összefogás kampányát szolgálta ki a DatAdat.

De a 2019-es elemzésre visszatérve feltűnő volt, hogy mennyire előítéletes kategorizálást alkalmaztak, amire a Szuverenitásvédelmi Hivatal is felhívta a figyelmet a múlt szerdán nyilvánosságra hozott jelentésében. Mint írták, a DatAdat által a Karácsony-kampány számára felkínált szolgáltatás az emberi méltóságot sértő, előítéletes kategorizálást alkalmazott a választók csoportosítása során és a számukra eljuttatandó üzenetek meghatározásánál.

Az egyes célcsoportok személyiségjegyeit olyan részletekbe menően ábrázolták, hogy például a baloldali kozmopolita 25–45 év közötti, magasabb státusú, magasan kvalifikált nőt jelent. A hagyományos baloldali karakterbe Bajnaiék szerint az ötven év feletti, átlagos státusú, közepesen vagy magasan kvalifikált férfiak és nők tartoznak.

A szociális nacionalista, Jobbik-közeli profil az elemzés alapján 25–45 év közötti, alacsony státusú, közepesen kvalifikált férfi. Ezeken túl az említett „szegmenseket” a médiafogyasztási szokásaik, az érdeklődési körük, illetve az aktivitásaik alapján is jellemezték.

Mindez egy kipróbált módszer része a hasonló területen működő külföldi cégeknél, amilyen a már említett Cambridge Analytica is. A DatAdathoz hasonló vállalatok által alkalmazott úgynevezett chatbotok a felhasználók által érzékelhetetlen módon végzik az adatgyűjtést, és egyebek mellett például egy kvíznek vagy más játékos feladványnak álcázzák azt. A kvízkérdésekre adott válaszokból – és más interakciókból – képesek feltérképezni a Facebook-felhasználók politikai preferenciáit, és a meggyőzhető bizonytalan szavazókat is kiszűrhetik.

 

Valós idejű profilozás

Az is előfordulhat, hogy a chatbotok ismerősnek jelölnek más felhasználókat, hogy ily módon gyűjtsék be a nem nyilvános adataikat. Megvizsgálják, mit kedvelnek és mit nem, az így összegyűjtött információt pedig politikai profilozásra használják fel. Minél több az adat, a fejlett algoritmusok annál pontosabban tudják meghatározni, kinél milyen politikai üzenet megy át, mivel lehet őt megszólítani, választásra buzdítani vagy éppen távol tartani a szavazástól. Ezt megkönnyíti, hogy valós időben is lehetséges elemezni és profilozni a felhasználókat a facebookos aktivitásuk alapján. Ennek a módszernek az alapját a magyarországi sajtóban is rendszeresen emlegetett Michal Kosinski, az adatalapú pszichológia egyik legismertebb alakja dolgozta ki a 2010-es évek elején.

 

Többet tudhatnak rólunk, mint a saját szüleink vagy élettársunk

E modell szerint alig hetven lájk elemzése szükséges ahhoz, hogy az adott felhasználó viselkedését jobban kiismerjék, mint az illető közeli barátja, százötven lájknál már annyit tudnak az adott személy viselkedéséről, mint a saját szülei, háromszáz kedvelés felett pedig már többet, mint az illető élettársa. A kinyert adatok elemzésével olyan profil készíthető a felhasználóról, amelynek alapján könnyen kideríthető, hogy az illető milyen bőrszínű, milyen szexuális irányultságú, illetve hogy milyen a politikai szimpátiája.

Az ilyen elemzések hatékonyságára a Cambridge Analytica botránya világított rá. A CA részletes profilt készített a felhasználókról, valamint több kategóriába sorolta a választókat, és az így célzott, személyre szabott reklámokkal, valamint mesterséges intelligencia segítségével összeállított üzenetekkel befolyásolni tudták a brexitszavazást és az amerikai elnökválasztást.

Számos szakértő meggyőződése, hogy az Egyesült Királyság ennek a módszernek köszönhette, hogy a szavazók többsége az EU-ból történő kilépésre szavazott, illetve azt is, hogy Donald Trump le tudta győzni Hillary Clintont. Emlékezetes, mindkét esetben az esélytelenebbnek tartott forgatókönyv valósult meg, a történtek után a közvélemény-kutató cégek szakértői egyszerűen széttárták a kezüket.

A Cambridge Analytica botránya után Európában jelentősen szigorítottak az adatvédelmi szabályokon. Ezeket Bajnai és a hozzá köthető DatAdat könnyedén megkerülhette, mivel a csoport egyes cégei Észtországban vannak bejegyezve, ahol a többi balti államhoz hasonlóan lényegesen lazábban kezelik az adatvédelmi szabályok betartatását. Amint azt korábbi, keddi cikkünkben már említettük, az ajánlat szerint a Karácsonyék 2019-es kampányának támogatásáról szóló szerződést Szigetváriék észtországi cége, a Datadat OÜ jegyezte, és a számlákat is ez a vállalkozás állította ki.

Borítókép: Bajnai Gordon és Karácsony Gergely (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)