Nagy változásokon eshet majd át Magyarország alaptörvénye

Több területen is jelenős lépések várhatók a kormánytól.

– Az alaptörvény módosításának legfőbb célja világossá tenni, hogy Magyarországon a pedofiloknak nincs kegyelem – jelentette ki az igazságügyi miniszter az alaptörvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáján kedden. Tuzson Bence emlékeztetett: februárban komoly politikai vita alakult ki az elnöki kegyelem jogköréről, amikor egy olyan elnöki döntésre derült fény, amely súlyos hiba volt.

A tárcavezető nyilvánvalónak nevezte, hogy ez a súlyos hiba nem ismétlődhet meg, ezért is kezdeményezte Orbán Viktor miniszterelnök az alaptörvény módosítását.

„Ez a javaslat lehetetlenné teszi, hogy a jövőben kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén az elkövető kegyelmet kapjon”

– mondta Tuzson Bence. Hangsúlyozta: a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeknél egyébként is a lehető legnagyobb szigorral kell eljárni.

Az alaptörvény módosításának legfőbb célja világossá tenni, hogy Magyarországon a pedofiloknak nincs kegyelem –  jelentette ki az igazságügyi miniszter. Tuzson Bence beszámolt arról is, hogy a Fidesz és a KDNP frakciója módosító javaslatot nyújtott be, amelynek egy része arra vonatkozik, hogy egyedi kegyelmi ügyekben a köztársasági elnök döntéséhez ne kelljen az igazságügyi miniszter ellenjegyzése.

A miniszter felidézte a miniszteri ellenjegyzés intézményét, amely 1848-ban került a magyar joggyakorlatba, majd 1946-ban és 1989-ben is ezt a gyakorlatot vették át. Azonban a köztársasági elnök önálló döntéseket csak kivételes esetekben hoz, amikor ellensúlyozó szerepére, a társadalmi igazságosság helyreállítására van szükség. Ebből a szempontból is értelmetlen a miniszteri ellenjegyzés fenntartása – mondta egyetértését kifejezve.

Nem lesz többé közös hitel

Tuzson Bence közölte: Magyarország szuverenitásának megvédése az egyik legfontosabb feladat. Bár óriási nyomás nehezedik az országra, azonban a kormány elkötelezett célja, hogy Magyarország kimaradjon a szomszédunkban zajló háborúból. Európa nagy részén azonban másképp gondolkodnak, „háborús pszichózis van”, amelynek következménye, hogy Európa gazdaságilag is hanyatlik, és ezek a hatások Magyarországon is érezhetők.

Az igazságügyi miniszter szerint Brüsszelnek kialakult egy gyakorlata, hogy a gondok megoldására az EU közös hitelt vesz fel. Megfontolandónak nevezte, hogy ezt a gyakorlatot kövessék-e, főleg olyan esetben, amikor a közös hitelfelvételből származó, és jogosan járó pénzt nem adják oda az országnak, mégis van visszafizetési kötelezettség. Tuzson Bence úgy fogalmazott, 

egyértelmű üzenetet kell küldeni: a közös hitelfelvétel többé nem járható út Magyarországnak.

Ezért támogatja a Fidesz–KDNP módosító javaslatát, amely szerint Magyarország az EU-nak olyan hitel felvételéhez és az ahhoz kapcsolódó garanciavállaláshoz, amely Magyarországnak fizetési kötelezettséget keletkeztet, csakis az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott, egyedi határozatban adott felhatalmazáson keresztül, a kormány egyedi döntése alapján járulhat hozzá.

Ez garantálja, hogy hosszú távon, akár a gyermekeinket vagy az unokáinkat is érintő Európai Unión keresztül vállalt kötelezettségeket csak az Országgyűlés alkotmányozó hatalmánál is erősebb felhatalmazással fogadhassanak el – tette hozzá. Tuzson Bence leszögezte: 

első és legfontosabb Magyarország békéje és biztonságának szavatolása.

Szerinte ugyanakkor a háborús helyzet miatt gyors reagálásra van szükség, ezért támogatják a Fidesz és a KDNP módosító javaslatát arról, hogy a Magyar Honvédség katonai műveletekben való részvétele, állomásozása vagy más, határátlépésssel járó csapatmozgása engedélyezésének alapvető szabályait sarkalatos törvényben kell meghatározni. Ezzel egységesen a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvénybe kell a műveleti szerepvállalás szabályait is beiktatni.

Szintén sarkalatos törvényben kell meghatározni az idegen csapatok Magyarország területén való állomásozása, katonai művelet végrehajtása vagy csapatmozgása engedélyezéseinek szabályait. Az igazságügyi miniszter szerint az alaptörvény tizenharmadik módosítása egyrészt lezárja a gyermekek védelmében kialakult politikai vitát, másrészt biztosítja Magyarország szuverenitását, békéjét, biztonságát, és garantálja a jövőt a magyarok számára.

Borítókép: Tuzson Bence (Forrás: Igazságügyi Minisztérium)