Miközben a hazai baloldal meghatározó politikusai már legszívesebben letagadnák a korábbi háborúpárti nyilatkozataikat és békepártinak nevezik magukat, a nemzetközi támogatóik újabb bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus eszkalációjában érdekeltek.
Ezúttal a Bennfentes nevű portál írt arról, hogy Kaja Kallas, Észtország miniszterelnöke – aki az Ukrajnának nyújtott korlátlan fegyveres támogatás egyik legvehemensebb szószólója – a napokban felszólalt a Lennart Meri-konferencián Tallinban. A balti állam kormányfője azt fejtegette, hogy szerinte a félelem tartja vissza a „szabad világot” Ukrajna támogatásától.
Az országoknak különböző félelmeik vannak, legyen az nukleáris félelem, az eszkalációtól való félelem, a migrációtól való félelem. Nem szabad a félelem csapdájába esnünk, mert Putyin ezt akarja. Azt akarja, hogy féljünk, és félelemből ne támogassuk Ukrajnát
– magyarázta Kallas.
Sőt, a háborús pszichózis fokozásaként felvetette Oroszország vereségének és szétesésének lehetőségét is, ami szerinte nem lenne rossz dolog, mert a nagyhatalomból sokkal kisebb ország válna.
Mindezt ráadásul azon a konferencián vázolta az észt miniszterelnök, amelyet az észt kormányzati szervek és a NATO mellett a magyarországi baloldal 2022-es külföldi finanszírozási botrányában is érintett National Endowement for Democracy (NED) – amely lényegében a CIA hivatalossá tett megjelenése külföldön –, az USA kormánya, valamint a Soros György-féle Open Society Foundations szponzorált. Ebből is látható, hogy a felsorolt szervezetek célja a nyugati országok beléptetése a háborúba.
Azt is tudjuk, hogy Magyar Péternek, a baloldal új reménységének európai parlamenti választásokra állított listáján hemzsegnek a Soros-hálózathoz különböző szálakon kötődő jelöltek.
A Tisza Párt alelnöke mégis minden egyes utcai fórumán hangsúlyozza, hogy Magyarországon egyetlen politikai erő sem háborúpárti.
Ezt a kijelentést erősen kétségbe vonja az említett észtországi konferencia üzenete és az esemény szponzori köre, hiszen ezek a szervezetek részben azonosak a hazai baloldal finanszírozóival.
A baloldal finanszírozói eszkalálnák a háborút
A szerdán megjelent cikkünkben már felidéztük, hogy a magyarországi baloldal az ukrajnai háború kezdetétől kardcsörtető álláspontot képvisel, ami nem véletlen, hiszen a 2022-es választási kampányukat mintegy négymilliárd forintnak megfelelő dollárral támogatták, elsősorban az Egyesült Államokból.
A törvénysértés gyanúját felvető külföldi finanszírozás ténye nyilvánvalóan arra enged következtetni, hogy ezért valamilyen megrendelést kellett vagy kell ma is teljesítenie a dollárbaloldalnak.
Közben szerdán a Szuverenitásvédelmi Hivatal is nyilvánosságra hozta a baloldal külföldi finanszírozásáról szóló jelentését, amelyben többek között megállapította: a vizsgált, ma is aktív nemzetközi hálózat a saját céljai érdekében avatkozott be a 2022-es választásokba. Az is bebizonyosodott, hogy céljuk az orosz–ukrán háború eszkalációja, amely egyértelműen ellentétben áll hazánk érdekeivel.
Ezek után érdemes ismét visszaidézni néhányat a legvehemensebb háborúpárti nyilatkozatokból, amelyeket a baloldal vezető politikusai tettek az elmúlt több mint két évben.
Fegyverszállítást követelt Tordai Bence
Egy tavaly februárban rendezett nyilvános vitán Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára idézte Tordai Bencének egy 2022. áprilisi nyilatkozatát, amely szerint
itt lenne a legfőbb ideje, hogy Magyarország megkezdje a direkt fegyverszállításokat. Erre a Párbeszéd társelnöke helyeselt, és megjegyezte, azért gondolja így ma is, hogy »ne kelljen szégyenkezni«.
Majd a további szópárbajban újra kijelentette Tordai, hogy fegyvereket kellene szállítanunk Ukrajnának, ahogy „mindenki" teszi.
Elítélték a békepárti nyilatkozatot
A fegyverszállítások mellett állt ki a Momentum több politikusa is tavaly. Bedő Dávid parlamenti képviselő az ATV-ben kijelentette, hogy többek között a fegyverszállítások elutasítása miatt nem szavazza meg a pártja a Fidesz–KDNP békepárti parlamenti határozati javaslatát. Szerinte csak akkor lesz béke, ha az oroszok kivonulnak Ukrajnából, addig pedig gőzerővel támogatni kell az ukránokat minden eszközzel. A baloldal háborúpárti álláspontját megerősítve feltette a költői kérdést: „hogyan lehet az oroszok ellen harcolni, hogyha nincsen megfelelő felszerelésük és fegyvereik az ukránoknak?”
Az ugyancsak momentumos Tompos Márton a Klubrádióban nonszensznek nevezte, hogy a kormánypártok azonnali tűzszünetet követelnek, majd egy hosszú zavaros monológban azt állította, hogy ezzel „kitennék Ukrajna lakosságának egy jelentős részét, illetve területének húsz százalékát az orosz hadsereg kénye-kedvének”.
Továbbá undorítónak és visszautasítandónak nevezte, hogy miközben a miniszterelnök békepártiként kampányol és kiáll Ukrajna szuverenitása mellett, nem akar fegyvert szállítani a szomszéd országnak. „Mi pedig abban hiszünk, hogy Ukrajnának igenis meg kell védenie önmagát, nekünk meg támogatni kell ebben. És nem fogunk egy ilyen kamu békepárti nyilatkozatot tenni” – fogalmazott Tompos.
A Momentum NATO-fegyverekkel segítene Ukrajnának
Emlékezetes, hogy már 2022 elején is ugyanez a vehemens háborúpártiság volt jellemző a baloldalra. Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke egy publicisztikában azt írta, hogy „a szövetségeseinkhez hasonlóan – fegyvereket és humanitárius segítséget kell felajánlani az ukrán kormány számára, hogy ezzel is hozzájáruljunk a kárpátaljai magyar kisebbségek védelméhez”.
Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője és Berg Dániel – a szintén momentumos EP-képviselő Cseh Katalin férje – a háború kirobbanása után néhány nappal katonai segítségnyújtást sürgetett Ukrajnának.
Donáth erről egy Facebook-bejegyzésben írt. „Az ukrán elnök és pártja csatlakozik európai pártcsaládunkhoz. Ukrajna európai ország, és Putyin bűnös háborúja támadás az egész európai közösség ellen. A mai napon pártcsaládunk, az ALDE pártvezetői rendkívüli ülést tartottak az ukrán helyzetről, és – a momentumos ALDE-alelnök, Berg Dániel támogatásával – azonnali hatállyal elfogadtuk Volodimir Zelenszkij pártjának, A Nép Szolgájának csatlakozási kérelmét pártcsaládunkba. Közösen elfogadott határozatban erősebb szankciókat, több katonai és humanitárius segítséget sürgetünk Ukrajnának. Békét!”
Maga Cseh Katalin is hasonló álláspontot képviselt a közösségi oldalán közzétett élő bejelentkezésben tavaly március elsején. Utalva Fekete-Győr már idézett írására az uniós képviselő asszony azt mondta: „Nem lenne egy rossz gondolat, hogy a háborút amúgy fegyverekkel vívják, és mostanra Orbán Viktor annyira egyedül maradt ennek az ellenzésével, hogy szerintem nagyjából így az egész Európai Unióból alig van olyan ország, amelyik ezt mondja, nem? És ebben a régióban biztos nincs. Szóval az egyértelmű, hogy a NATO-nak segítenie kell Ukrajnának abban, hogy megkapják azokat a fegyvereket, amelyekkel meg tudják vívni ezt a háborút.”
