Interjú a magyar űrhajósokkal: újra megtolnák a hazai űripar szekerét

Az űripar nem erőforrás- vagy anyag-, hanem tudásigényes iparág. Nagyon sok okos mérnökünk és orvosunk van, akik ebben az iparágban helyt tudnak állni. Ugyanez a helyzet az olimpiával és az élsportolóinkkal. Nagyon tehetséges sportolóink vannak, akik nagyon kitartók, még akkor is, ha nem minden feltétel adott a felkészüléshez. Kitartással, sok munkával sokszor meg tudjuk előzni azokat is, akik a világ technológiai élvonalában vannak – fejtette ki Kapu Tibor, a Hunor Magyar Űrhajós Program kiválasztott kutatóűrhajósa, aki a tartalékos űrhajóssal, Cserényi Gyulával páros interjút adott lapunknak. A két asztronauta arról beszélt, a magyar űrprogram jelentősége nemcsak abban áll, hogy több mint negyven év után ismét magyar utazhat a világűrbe, hanem az ott elvégzett kísérletek, illetve a hazai űripar továbbfejlesztése is fontos.

Kapu Tibor (balra) és Cserényi Gyula. Forrás: Hunor

Eleinte nagyon ambivalens érzés volt, hogy kutatóűrhajósnak választottak. Egyrészt hatalmas megtiszteltetés, másrészt viszont a jelölttársaimmal több mint egy éven át küzdöttünk azért a célért, amelyet ők most nem érhettek el. A döntést követően kicsit furcsa volt a hangulatom, aztán még aznap este elmentem Nyíregyházára a családomhoz, hogy személyesen közöljem a hírt. Attól a perctől már hatalmas volt a boldogság – emelte ki lapunknak Kapu Tibor, a Hunor-program kiválasztott kutatóűrhajósa.

Cserényi Gyula, a tartalékos kutatóűrhajós a kiválasztási folyamattal kapcsolatban arról beszélt, hogy miután megtudta az eredményt, érzett egy kis szomorúságot, hiszen második lett, de mindezt felülmúlta a sikerélmény, illetve a büszkeség.

Kint megvártam a többieket, mert abban egyeztünk meg, hogy megvárjuk egymást az eredményhirdetés után. Kapu Tibor jött ki másodikként, majd elmondta, hogy ő lett az űrhajós. Őszintén tudtam örülni a sikerének, nagyon boldog voltam, hogy vele dolgozhatom tovább

 – emelte ki Cserényi Gyula.

Családi büszkeség

A döntés a két űrhajós családtagjainak érzelmeit is alaposan felkavarta, Kapu Tibor elmondása szerint a szüleiben megfelelő arányban keveredik a büszkeség és a féltés. 

Az anyai féltés kicsit nagyobb hangsúllyal jelentkezik, mint a büszkeség, édesapám pedig nyilván inkább büszkébb, hiszen iszonyatosan menőnek tartja, hogy az ő fia az, aki feljuthat az űrállomásra

 – emelte ki Kapu Tibor, majd hozzátette, az elmúlt 14 hónap nemcsak nekik, hanem a családjuknak is rendkívül megterhelő volt.

Cserényi Gyula családjában sem volt másként, a tartalékos kutatóűrhajós szerint az elmúlt több mint egy év nekik is megterhelő volt, ugyanis időközben megszületett a második gyermeke, így ők is számos kihívással szembesültek.

Kapu Tibor és Cserényi Gyula. Fotó: Hunor

Évekig tartó kiképzés

A kiképzési folyamatról és az ott tapasztaltakról azt mondták, nem találkoztak olyan nehézséggel, ami miatt bármikor feladták volna, sokkal inkább élvezetesnek tartották a sok tanulást, a kemény edzést és a sokszor megterhelő, különleges kiképzési elemeket.

A legnehezebb pillanat talán az volt, amikor találkoztunk a többi jelölttel 2022 márciusában, és azt láttuk, hogy rengeteg elképesztően kompetens ember jelentkezett a pozícióra

 – tette hozzá Kapu Tibor. Majd kiemelte: amikor már csak a négy kiválasztott űrhajósjelölt maradt a programban, rájött, hogy nem a csapattársaival, hanem saját magával van versenyben. 

Alapjában véve az általánosabb kiképzési elemeink az elméleti tudás megszerzéséről szóltak, erre épült a sok edzés, a repülés és az izolációs gyakorlat is, amelyek mind nagyon intenzívek és embert próbálók voltak

 – emelte ki Cserényi Gyula. Majd hozzátette, a kiképzés minden fázisának egyaránt megvoltak a maga igazán nagy kihívásai, nehézségei és szépségei.

A két űrhajós képzése hamarosan az Egyesült Államokban folytatódik, ahol Kapu Tibor elmondása szerint nyolc-tíz hónapos időszak alatt fognak elvégezni egy küldetésspecifikus tréninget.

Ennek nagyon nagy része arról szól, hogy az a négy űrhajós, akikkel majd a kapszulában ülünk, megismerje a Nemzetközi Űrállomás legfontosabb szerkezeteit, elemeit, moduljait és persze a vészhelyzeti eljárásokat is 

– emelte ki Kapu Tibor.

Kapu Tibor. Fotó: Hunor

Cserényi Gyula a további kiképzésekkel kapcsolatban kifejtette, tartalékos űrhajósként az ő képzése jelentős részben azonos lesz Kapu Tiboréval, ugyanakkor a tartalékos feladatai közé tartozik, hogy a földi irányításban részt vegyen, így neki ezen feladatok ellátására is maradéktalanul fel kell készülnie. 

Folyamatosan támogatni kell a világűrben tartózkodó űrhajós munkáját. Erre vannak eszközök, illetve olyan protokollok, amiket be kell tartani. Én ezt az oldalát is meg fogom kapni a képzésnek

 – emelte ki.

Reflektorfényben

Szintén a kihívások közé tartozik a megnövekedett médiafigyelem, a két kutatóűrhajóst kiválasztásuk után ugyanis elözönlötték az interjúkérések, mindenki meg akarta tudni, hogy ki is Kapu Tibor, illetve Cserényi Gyula.

Feltölti az embert az, ha ennyien érdeklődnek iránta. Örömmel teszünk eleget a rengeteg felkérésnek, a napokban már négy rádiós műsorban is vendégek lehettünk: bementünk a stúdióba, és mindenkinek csillogott a szeme: a műsorvezetőknek, a jelen lévő stábtagoknak, ami hihetetlenül jó érzés volt. Ezekből az interjúkból pedig mindig egy jó beszélgetés kerekedett ki

 – jelentette ki Kapu Tibor, majd hozzátette, az elmúlt másfél hetet minden túlzás nélkül médiadömpingnek lehet nevezni.

A tartalékos űrhajós, Cserényi Gyula kettejük közül magát tartja a visszahúzódóbbnak, ennek ellenére nem élte meg nehézségként a kiemelt médiafigyelmet. 

Nagyon jólesik a sok érdeklődés és támogatás. Sokan tudják, hogy miért fantasztikus dolog az, hogy magyar kutatók termékeit, kutatásait, kísérleteit tudjuk egy olyan környezetben tesztelni, amire nekik valószínűleg öt-tíz éven belül más módon nem lett volna lehetőségük

 – emelte ki, hangsúlyozva, hogy a Hunor-program hatalmas löketet ad a magyar űriparnak.

Öt kutatás 

A két kutatóűrhajós a Nemzetközi Űrállomáson végrehajtandó feladatokról is beszámolt lapunknak: a Hunor-program elsődleges célja az, hogy magyar kísérleteket végezzenek a világűrben.

A kísérletek mögött magyar vállalatok, egyetemek, kutatócsoportok állnak. Vannak olyanok projektek, amelyek már a program indulása előtt elkezdtek csírázni. Azt szoktuk mondani, hogy félig-meddig ezek a kísérletek hívták életre a programot

 – emelte ki Kapu Tibor, majd hozzátette, a tavaly decemberi határidőig több tucat kísérlet pályázati anyagát adták le a Hunor-programnak különböző szervezetek. A végül kiválasztott tervek egy, a NASA által felügyelt procedúrán mennek keresztül, amelynek során megvizsgálják, alkalmasak-e arra, hogy megvalósítsák őket, illetve elég biztonságosak-e ahhoz, hogy az űrállomáson is el lehessen őket végezni. 

Cserényi Gyula kiemelte, öt alapkísérlet hívta életre a programot, ezek alapvetően növénytermesztéssel, építőanyag-habosítással, orvosdiagnosztikával, telemedicinával és sugárzásméréssel kapcsolatosak. 

Ezek mindegyike nagyon fontos, mert olyan eredményeket hozhatnak, amik később a földi életet is befolyásolhatják

 – jelentette ki Cserényi.

Cserényi Gyula. Fotó: Hunor

A Hunor-programot az indulása óta számos kritika érte különböző közéleti szereplők részéről, akik azt állították: hazánk túl kicsi ahhoz, hogy komolyan képviseltesse magát az űrversenyben, és az űrhajósok és az űripari szakemberek képzése helyett másra kellene fókuszálni.

A torta és a szekér esete

A magyar űrprogramot ért kritikákkal kapcsolatban Kapu Tibor kifejtette, Magyarország elvben ahhoz is túl kicsi, hogy az olimpián nagyhatalmakkal versengjen, sportolóink mégis rendszeresen megverik a nagy államok képviselőit.

Azt szoktuk mondani, hogy az űripar nem erőforrás- vagy anyag-, hanem tudásigényes iparág. Nagyon sok okos mérnökünk és orvosunk van, akik ebben az iparágban helyt tudnak állni. Ugyanez a helyzet az olimpiával és az élsportolóinkkal. Nagyon tehetséges sportolóink vannak, akik nagyon kitartók, még akkor is, ha nem minden feltétel adott a felkészüléshez. Kitartással, sok munkával sokszor meg tudjuk előzni azokat is, akik a világ technológiai élvonalában vannak

 – emelte ki Kapu Tibor. Hozzátette, mára az űrkutatás a nemzetek közötti kollaborációra épül.

Az űripar olyan, mint egy nagy torta, és ebből mi minél nagyobb szeletet szeretnénk kihasítani. Szeretnénk betenni a lábunkat ezeken az ajtókon, szeretnénk elérni azt, hogy a magyar termékek, a magyar cégek reprezentálhassák saját magukat ebben az ágazatban, és ehhez az kell, hogy a Hunor-programmal magyar kísérleteket és magyar eszközöket vigyünk fel az űrbe

 – emelte ki az űrhajós. A programnak többek között az a célja, hogy ismét lökést adjon a magyar űriparnak.

Amikor Farkas Bertalan 44 évvel ezelőtt felment az űrbe, akkor rengeteg magyar eszközt és kísérletet vitt magával, azonban be kell látni, hogy ennyi idő alatt az emberi űrrepüléssel kapcsolatos tudásunk és szerepünk kopott valamennyit. Mi ezt a szekeret szeretnénk újra meglökni

 – jelentette ki Kapu Tibor. Hozzátette: az űripar igényeinek kielégítésére egyre több magyar egyetem vállalkozik azzal, hogy űrmérnökök képzésébe kezd, miközben az űripar hosszú távon munkahelyeket is teremthet, ugyanis az űrhajósok mögött felkészítő- és kutatócsapatok, vállalatok és egyetemek is állnak, amelyek megteremtik a feltételeit annak, hogy az asztronauták végül kijuthassanak a világűrbe.

Úgy becsülik, hogy minden űrtevékenységbe fektetett forint, dollár, euró hatszorosan fog megtérülni a következő években. Azt látjuk, hogy gazdaságilag ez egy elképesztően profitábilis terület

 – jelentette ki Cserényi Gyula. Kiemelte, vannak olyan űrkutatási területek, amelyekben Magyarország kifejezetten erős: ilyen például a dozimetria, a sugárzások fizikai, illetve élettani hatásainak felmérése, számszerűsítése. Ezt az előnyt pedig meg kell tartani az elkövetkezendő időszakban is.

Borítókép: Kapu Tibor kiválasztott, és Cserényi Gyula tartalékos űrhajós (Forrás: Hunor)