A katonák jogállásáról szóló, július 1-jétől életbe lépő kormányrendelet világosan kimondja: az 55. életévüket elérő tiszteket és altiszteket a miniszter döntése vagy az érintett jóváhagyott miniszteri kérelme alapján határozatlan időtartamban, de kötelezően tovább kell foglalkoztatni más állami szervnél vagy állami tulajdonú gazdasági társaságnál.
A Magyar Nemzet információi szerint a Honvédelmi Minisztérium célja a törvénymódosítással az volt, hogy valódi életpályát biztosítsanak a katonáknak, amelynek során végig fennmarad a katonai szolgálati jogviszony. Ráadásul az átvezényeltek új illetménye nem lehet kevesebb, mint a vezénylést megelőző napon érvényes illetmény.
Vagyis a baloldali álhírekkel szemben soha ilyen lehetőséget és biztosítékot a magyar katonák még nem kaptak arra, hogy életük végéig elköteleződhessenek hazánk szolgálata mellett.
Úgy is fogalmazhatunk, hogy a honvédség gondoskodik a sajátjairól.
Szakértőinek álcázott valótlanságok
Az új rendelet alapján aki eléri a meghatározott, 55 éves életkort, de katonai szolgálatra maradéktalanul alkalmas, nincsenek beosztásával kapcsolatosan egészségi, fizikai alkalmassági vagy hozzáállásbeli problémái, az maradhat a tiszti és az altiszti karban.
Július 1-jétől azonban további lehetőségek nyílnak meg a katonák előtt egy valódi, az élethosszig tartó szolgálat jegyében kialakított honvédelmi életpálya során.
Az elmúlt hetekben a baloldali sajtó arról közölt álhíreket, hogy a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet értelmében tanárnak képezhetik át az 55 év feletti katonákat, átvezénylésnek nevezve a leépítést. A Magyar Hang erről szóló cikkében Nagy Erzsébet, a rendszeresen baloldali pártpolitikai üzeneteket közvetítő Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője is megszólalt, azt állítva: az átvezénylés az elképesztő pedagógushiányra mutat rá.
Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, nyugalmazott ezredes pedig a lapnak azt a hamis narratívát közvetítette, hogy egy teljes generációt próbálnak száműzni a törvénymódosítással, átvezénylésnek nevezve a leépítést.
Az állítások lapunk információi szerint valótlanok, tudatos álhírek, ahogyan hamisak voltak azok a korábbi állítások is, hogy a honvédség megfiatalítása és vérfrissítése „tisztogatás” lett volna.
Életre szóló eskü
Akkor amiatt terjesztett valótlanságokat a baloldali média, mert a honvédség vezetése elhatározta, lehetőséget biztosít az eddig a másod- és harmadvonalba szorított tiszteknek és altiszteknek, hogy bizonyíthassák rátermettségüket, míg a kilépőknek garantálja, hogy illetményük hetven százalékát továbbra is megkapják nyugdíjazásukig.
A fiatalítást sikerként értékelik a honvédségnél: a minden korábbinál nagyobb Adaptive Hussars gyakorlatot már az új tiszti és altiszti kar vezényelte le, és minden katona bizonyított, aki a fiatalítás jegyében előrébb léphetett.
A magyar haderő korszerűsítése azonban nem áll meg. Amennyiben az adott tiszt vagy altiszt, vagy a vezetője úgy érzi, hogy már nem tud megfelelni a fokozott egészségi, illetve fizikai követelményeknek, akkor az új rendelkezés alapján a következő lehetőségek nyílnak meg a tapasztalt katona előtt: a honvédségen belül kisebb megterhelést jelentő helyőrség-támogató alegységekhez vagy a területvédelem állományába kerülhet át.
Teljesen új elem ugyanakkor a kormányrendeletben, hogy az 55 év feletti katonákat – jóváhagyott kérelmükre vagy miniszteri döntés után – kötelezően át kell venni az állami szférában.
Vagyis ezzel egy korábban nem létező jogszabályi garanciát teremtett a kormány, hogy mindenki előtt nyitva maradhasson a további katonai szolgálat lehetősége – hiszen aki egyszer elköteleződött a haza szolgálatára, annak az esküje egy életre szól. Az illető katonai szolgálati jogviszonya ennek megfelelően az átvezénylés ideje alatt is folyamatosan fennmarad, tehát katonaként szolgálja tovább a magyar államot, továbbra is a honvédségi állomány tagjaként.
Tervezhetőbb életút
A törvény szerint az átvezényelt új illetménye nem lehet kevesebb, mint a vezénylést megelőző napon érvényes illetménye. Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Magyarország honvédelmi minisztere a Demokratának az új rendeletről azt mondta: a Magyar Honvédség hosszú távon számít a katonákra. Ennek megfelelően, a korábbiaknál jóval méltányosabb és előrelátóbb módon, még tervezhetőbbé tették az idősebbek szolgálatát.
Nem vagyunk egyformák, 55 évesen érezheti magát tetterősnek, fiatalnak az ember, ugyanakkor az is lehet, hogy már nem bírja úgy a fizikai megterhelést, mint korábban. Én magam 54 éves tartalékos vagyok, kétévente nekem is kötelező a fizikai állapotfelmérés
– fogalmazott a tárcavezető a hetilapnak. Hozzátette: a modern magyar államigazgatás történetében eddig példa nélküli módon a kormány garanciát vállal arra, hogy az 55. évét betöltő hivatásos vagy szerződéses állományú, tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó katona illetménye megőrzésével az államigazgatás más területein, például kormányszerveknél folytathassa a haza szolgálatát.
– Szeretném mindenkinek felhívni a figyelmét, hogy ilyen lehetőség még nem volt, ez garanciát ad arra, hogy ha valaki már honvédségi szervezeteknél nem képes fokozott terheléssel járó katonai szolgálatot ellátni, azt továbbra is szent, fiatalkori elhatározása értelmében az állam szolgálatában tudja befejezni, legalább azonos illetményszinten, mint ahogy korábban tette – fogalmazott a honvédelmi miniszter.
