Mindenkihez eljut a babaváró

A kormány nemcsak megőrizte, hanem bővítette is a családtámogatások körét, valamint haladékot adott azoknak, akik felvették a babaváró támogatást, de még nem született gyermekük – hívta fel a figyelmet a kabinet intézkedéseire Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért, a KINCS elnöke. Mint hangsúlyozta, a babaváró hitel népszerűségét mi sem jelzi jobban, mint hogy a gazdagabb és a szegényebb településeken egyaránt nagy érdeklődés mutatkozik iránta. Az elnök arról is beszélt, hogy mit tehetnek és milyen segítséget kaphatnak azok, akiknek egészségi okok miatt nehézkes a gyermekvállalás. Emlékeztetett: a kormány ellenáll a zsarolásnak, nemet mond a migránsbetelepítésre és a gyermekeket célzó LMBTQ-propagandára.

Fotó: Havran Zoltán

– Melyeket tartja a kormány legfontosabb családpolitikai intézkedéseinek a jelenleg hatályban lévők közül?
– Nehéz ezek közül kiemelni egyet, mert mindegyik más-más élethelyzetben, más-más szempontból fontos. Úgy gondolom, 

nagy eredmény, hogy az olyan kihívásokkal teli években, amikor a koronavírus-járvány, illetve a háború okozta gazdasági válság és infláció sújtotta hazánkat, a kormány a családtámogatásokat nemcsak meg tudta őrizni, de még bővítette is azok körét, és újakat vezetett be. 

Az év elejétől elérhető a csok plusz, melyet már hatezer család vett igénybe, továbbá nyáron indult az új otthonfelújítási program is, és remélhetőleg 

jövőre további, nagy jelentőségű bővítések várhatók.

– Milyen hatása van ezeknek az intézkedéseknek a jelenben és milyen lehet a jövőben?
– Ha a háború véget ér, a gazdasági növekedés újra be tud lendülni, és ismét stabilitást fogunk érezni a mindennapjainkban, megint felívelő pályára kerülhet majd a gyermekvállalási és a házasodási kedv, mint ahogyan korábban volt. A családok anyagi helyzete az elmúlt években alapvetően stabil maradt, a számtalan negatív külső hatás ellenére is. Ez annak köszönhető, hogy a kormány az infláció letörése vagy a rezsicsökkentés érdekében rengeteg olyan intézkedést hozott, amelyek segítettek a családoknak átvészelni a hétköznapokban a világban zajló nagy változások okozta problémákat.

– A miniszterelnök ambiciózus terve szerint 2035-re demográfiailag önfenntartóvá kellene válnunk. Milyen eszközökre van szükség ennek a megvalósításához?
– A demográfiai csökkenést meg­győződésem szerint csak békével, biztonsággal, illetve családpárti szemlélettel és intézkedésekkel lehet leküzdeni. A gyermek melletti döntés nemcsak zsebben dől el, hanem fejben is, ezért az anyagi jellegű családtámogatások mellett a családi értékek erősítése kiemelt feladat. És persze a stabilitás megteremtése, hiszen a családvállaláshoz és a gyermekek felneveléséhez az egyik legfontosabb tényező a kiszámíthatóság.

A gazdagabb és a szegényebb településeken is nagy volt a babaváró iránti érdeklődés (Fotó: Havran Zoltán)

– Mi volt az oka annak, hogy módosítottak a babaváró hitel feltételein? Miért hosszabbították meg két évvel a tervezett gyermek megszületésének határidejét? Az utóbbi időben megjelentek olyan híresztelések, hogy csak a gazdagabbak tudták ezt igénybe venni. Mi ebből az igazság, és mennyire népszerű ez a támogatási forma?
– Éppen öt éve, 2019. július elsején vezette be a kormány a babaváró támogatást, amelyet mostanra negyedmillió házaspár vett igénybe, akiknek így összesen már 211 ezer gyermeke született. Nagyon népszerű támogatási formáról van szó, ami az ország minden szegletébe eljutott. És ez független attól, hogy melyik vármegyéről, milyen méretű, típusú településről van szó vagy hogy milyen az ott élők jövedelmi helyzete.

 Országszerte lakosságarányosan vették igénybe a babavárót, ami azt jelzi, hogy a gazdagabb és a szegényebb településeken is nagy volt iránta az érdeklődés.

 Kétségtelen, hogy néhány családban öt év elteltével sem érkezett még meg a várva várt gyermek, ezért azok a házaspárok, akik 2019. július 1. és 2021. június 30. között vették fel ezt a kölcsönt, 2026 közepéig haladékot kaptak a gyermekvállaláshoz. A kormánynak ugyanis az a célja, hogy további lehetőséget adjon a vágyott gyermekek megszületésére azoknak a házaspároknak, akik a nem várt külső tényezők – például a Covid-járvány vagy a háború okozta nehéz gazdasági helyzet és az azzal járó infláció – miatt nem mertek belevágni a gyermekvállalásba.

– Milyen egyéb támogatási formákkal lehet erősíteni a családokat és fokozni a gyermekvállalási kedvet?
– Ha megnézzük, hogy mi az ideá­lis a gyermekvállaláshoz és a gyermekek biztonságos felneveléséhez, akkor a legelső tényező a gyermekvállalás szándéka, a stabil párkapcsolat, ezt követően pedig az anyagi biztonság, tehát megfelelő munka és jövedelem, egy alkalmas otthon, illetve békés és biztonságos környezet. Az otthonteremtéshez már nagyon sok segítséget kaptak a családok: jelenleg a csok plusz, a falusi csok, az ezekkel vásárolt lakóingatlan utáni illetékmentesség, a jelzáloghitel-elengedés vagy a preferált kistelepüléseken az áfavisszatérítés lehetőségével is tudnak élni. 

Számos intézkedés biztosítja azt, hogy anyagi értelemben ne kerüljön hátrányos helyzetbe az, aki gyermeket nevel, gondoljunk csak a családi adózásra, az egyéb adómentességekre vagy a csed100-ra. 

Ezenkívül vannak olyan kedvező lehetőségek, amelyek jelentős mértékben támogatják a családalapítást, például a már említett babaváró támogatás vagy a diákhitel elengedése. A különféle gyermekjóléti intézkedések pedig ugyancsak a gyermekek felnevelését segítik, pél­dául a bölcsődei, óvodai ellátás, a kedvezményes gyermekétkeztetés vagy az ingyenes tankönyvek biztosítása. Mindemellett nagy kihívás, hogy hogyan lehet a fiatalokra hatást gyakorló család- és gyermekellenes ideológiák hangját tompítani vagy elhallgattatni. Ezek ugyanis óhatatlanul befolyásolják a családhoz való viszonyukat. Szerencsére hazánkban ez a vágyott gyermekszámban még nem mutatkozik meg, hiszen átlagosan még mindig legalább két gyermeket tartanak ideálisnak a magyarok egy családban.

– Ehhez viszont már korán, lehetőleg a húszas éveikben el kell kezdeni a családalapítást. Milyen eszközökkel támogatja ezt a kormány?
– A kormány nagyon jó irányba lépett 2023-ban, amikor különböző intézkedésekkel kifejezetten a harminc év alattiak gyermekvállalását kezdte ösztönözni. Ilyen a harminc év alatti anyák személyi jövedelemadó-mentessége, a harminc év alatti, gyermeket vállaló anyák diákhitel-tartozásának elengedése, ebbe az irányba mutat a babaváró kölcsön 2024. január 1-től hatályos átalakítása is. Ezek a lehetőségek mind azt a célt szolgálják, hogy a húszas éveikben járó párok családalapításának minél kevesebb anyagi akadálya legyen, és ne kelljen elhalasztaniuk a gyermekvállalást.

– A gyermekvállalás nem csupán anyagi kérdés. Miként érhető el az, hogy ez ismét központi szerepet játsszon az emberek életében az individualizmus és az önmegvalósítás helyett?
– Számos oka lehet annak, ha valakinek nincs gyermeke vagy kitolódik a családalapítás. Az adatokból azt látjuk, hogy a többi fejlett országhoz hasonlóan Magyarországon is nőtt az egyedülálló gyermektelenek létszáma, de fontos hangsúlyozni, hogy nem tudatos gyermektelenségről van szó, hiszen a legtöbb férfi és nő szeretne gyermeket. Negyvenéves korig inkább a felsőfokú végzettségűek, illetve a fővárosban élők között van a legtöbb gyermektelen és egyedülálló, de a végleg gyermek nélkül maradók között nagyobb arányt képviselnek az alacsony végzettségű férfiak. Ebből arra lehet következtetni, hogy 

nem teljesen igaz az a feltételezés, miszerint a karrier akasztja meg a gyermekvállalási vagy a házasodási terveket, hanem – ahogy a kutatásainkból kiderül – leggyakrabban a tartós párkapcsolat hiánya, anyagi okok és meddőségi problémák állnak a háttérben.

 Tudományos értekezések bizonyítják, hogy a család az egyik legmeghatározóbb boldogságnövelő és egészségvédő tényező, olyan értékes kincs, ­amiért érdemes küzdeni.

– Milyen segítséget lehet adni azoknak a családoknak, akiknek egészségi okokból nem lehet gyermekük?
– Magyarországon nagyjából minden hatodik pár küzd meddőségi problémákkal, közel negyven százalékban a nőknek és csaknem negyven százalékban a férfiaknak, húsz százalékban pedig mindkettőjüknek van ilyen gondja. Elsősorban az időtényező az oka annak, hogy növekszik a meddőséggel küzdő párok száma: orvosi kutatások mutatták ki, hogy 35 éves kor felett a nőknél a felére csökken a természetes várandósság esélye. Emellett a civilizációs okok és a mindannyiunkat érő környezeti hatások is a gyermekvállalás ellen hatnak. 

Magyarországon ugyanakkor folyamatosan zajlik a meddőségi ellátórendszer fejlesztése, amelynek az a célja, hogy a meddőségi ellátás minden érintettnek elérhető legyen. 

Nagy segítség, hogy már a nőknek és a férfiaknak is ingyenessé tették a meddőségkezeléshez szükséges gyógyszereket és vizsgálatokat.

– A családpolitikára veszélyes az élet szinte már összes területét elárasztó és uralni akaró LMBTQ-lobbi, valamint az európaitól teljesen idegen kultúrákból érkező tömeges migránsáradat. Mit lehet tenni az ellen, hogy rombolják a hagyományos európai és családi értékeket?
– A család az emberiség számára a leguniverzálisabb érték. Ehhez képest az Európai Unió döntéshozatali szintjein eljutottunk oda, hogy a család szót nem igazán lehet kimondani sem, mert a nagy tolerancia jegyében már lassan mindenféle formációt családnak kell tekinteni. Nagyon nehéz küzdeni az ellen, amikor megpróbálják mindenhogyan aláásni a családi értékeket. Ezenfelül az EU-ban sok ország a migrációval akarja megoldani a népességfogyás problémáját. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az unió területén minden ötödik gyermek külföldi anyától születik, de például Svédországban már minden negyedik megszülető gyermek szülei az EU-n kívülről származnak. Ehhez képest a gyermekvállalási kedvet mutató teljes termékenységi arányszám a svédeknél a magyar érték alá került. A belső erőforrásokra, így a magyar családok támogatására épülő magyar út ugyan nehezebb és hosszadalmasabb, de népesedési szempontból ez tűnik biztonságosabbnak. 

Reménységre ad okot, hogy az EU-ban megalakult új pártcsalád, a Patrióták Európáért határozottan ki fog állni a tradicionális és univerzális családi értékek, ezáltal az európai családok érdekeinek képviselete mellett. Abban pedig biztosak lehetünk, hogy amíg nemzeti kormány van Magyarországon, a nemzet, a család, a gyermek érték lesz a döntéshozók számára. 

A kormány pedig nagyon komoly támadásoknak és zsarolásoknak áll ellen évek óta, amiért a migránsok betelepítésére és a gyermekeket célzó LMBTQ-propagandára következetesen nemet mond.

Borítókép: A KINCS elnöke szerint az EU-ban odáig jutottunk, hogy a család szót nem szabad kimondani (Fotó: Havran Zoltán)