Mindenkihez eljut a babaváró

A kormány nemcsak megőrizte, hanem bővítette is a családtámogatások körét, valamint haladékot adott azoknak, akik felvették a babaváró támogatást, de még nem született gyermekük – hívta fel a figyelmet a kabinet intézkedéseire Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért, a KINCS elnöke. Mint hangsúlyozta, a babaváró hitel népszerűségét mi sem jelzi jobban, mint hogy a gazdagabb és a szegényebb településeken egyaránt nagy érdeklődés mutatkozik iránta. Az elnök arról is beszélt, hogy mit tehetnek és milyen segítséget kaphatnak azok, akiknek egészségi okok miatt nehézkes a gyermekvállalás. Emlékeztetett: a kormány ellenáll a zsarolásnak, nemet mond a migránsbetelepítésre és a gyermekeket célzó LMBTQ-propagandára.

Fotó: Havran Zoltán

– Milyen egyéb támogatási formákkal lehet erősíteni a családokat és fokozni a gyermekvállalási kedvet?
– Ha megnézzük, hogy mi az ideá­lis a gyermekvállaláshoz és a gyermekek biztonságos felneveléséhez, akkor a legelső tényező a gyermekvállalás szándéka, a stabil párkapcsolat, ezt követően pedig az anyagi biztonság, tehát megfelelő munka és jövedelem, egy alkalmas otthon, illetve békés és biztonságos környezet. Az otthonteremtéshez már nagyon sok segítséget kaptak a családok: jelenleg a csok plusz, a falusi csok, az ezekkel vásárolt lakóingatlan utáni illetékmentesség, a jelzáloghitel-elengedés vagy a preferált kistelepüléseken az áfavisszatérítés lehetőségével is tudnak élni. 

Számos intézkedés biztosítja azt, hogy anyagi értelemben ne kerüljön hátrányos helyzetbe az, aki gyermeket nevel, gondoljunk csak a családi adózásra, az egyéb adómentességekre vagy a csed100-ra. 

Ezenkívül vannak olyan kedvező lehetőségek, amelyek jelentős mértékben támogatják a családalapítást, például a már említett babaváró támogatás vagy a diákhitel elengedése. A különféle gyermekjóléti intézkedések pedig ugyancsak a gyermekek felnevelését segítik, pél­dául a bölcsődei, óvodai ellátás, a kedvezményes gyermekétkeztetés vagy az ingyenes tankönyvek biztosítása. Mindemellett nagy kihívás, hogy hogyan lehet a fiatalokra hatást gyakorló család- és gyermekellenes ideológiák hangját tompítani vagy elhallgattatni. Ezek ugyanis óhatatlanul befolyásolják a családhoz való viszonyukat. Szerencsére hazánkban ez a vágyott gyermekszámban még nem mutatkozik meg, hiszen átlagosan még mindig legalább két gyermeket tartanak ideálisnak a magyarok egy családban.

– Ehhez viszont már korán, lehetőleg a húszas éveikben el kell kezdeni a családalapítást. Milyen eszközökkel támogatja ezt a kormány?
– A kormány nagyon jó irányba lépett 2023-ban, amikor különböző intézkedésekkel kifejezetten a harminc év alattiak gyermekvállalását kezdte ösztönözni. Ilyen a harminc év alatti anyák személyi jövedelemadó-mentessége, a harminc év alatti, gyermeket vállaló anyák diákhitel-tartozásának elengedése, ebbe az irányba mutat a babaváró kölcsön 2024. január 1-től hatályos átalakítása is. Ezek a lehetőségek mind azt a célt szolgálják, hogy a húszas éveikben járó párok családalapításának minél kevesebb anyagi akadálya legyen, és ne kelljen elhalasztaniuk a gyermekvállalást.

– A gyermekvállalás nem csupán anyagi kérdés. Miként érhető el az, hogy ez ismét központi szerepet játsszon az emberek életében az individualizmus és az önmegvalósítás helyett?
– Számos oka lehet annak, ha valakinek nincs gyermeke vagy kitolódik a családalapítás. Az adatokból azt látjuk, hogy a többi fejlett országhoz hasonlóan Magyarországon is nőtt az egyedülálló gyermektelenek létszáma, de fontos hangsúlyozni, hogy nem tudatos gyermektelenségről van szó, hiszen a legtöbb férfi és nő szeretne gyermeket. Negyvenéves korig inkább a felsőfokú végzettségűek, illetve a fővárosban élők között van a legtöbb gyermektelen és egyedülálló, de a végleg gyermek nélkül maradók között nagyobb arányt képviselnek az alacsony végzettségű férfiak. Ebből arra lehet következtetni, hogy 

nem teljesen igaz az a feltételezés, miszerint a karrier akasztja meg a gyermekvállalási vagy a házasodási terveket, hanem – ahogy a kutatásainkból kiderül – leggyakrabban a tartós párkapcsolat hiánya, anyagi okok és meddőségi problémák állnak a háttérben.

 Tudományos értekezések bizonyítják, hogy a család az egyik legmeghatározóbb boldogságnövelő és egészségvédő tényező, olyan értékes kincs, ­amiért érdemes küzdeni.

– Milyen segítséget lehet adni azoknak a családoknak, akiknek egészségi okokból nem lehet gyermekük?
– Magyarországon nagyjából minden hatodik pár küzd meddőségi problémákkal, közel negyven százalékban a nőknek és csaknem negyven százalékban a férfiaknak, húsz százalékban pedig mindkettőjüknek van ilyen gondja. Elsősorban az időtényező az oka annak, hogy növekszik a meddőséggel küzdő párok száma: orvosi kutatások mutatták ki, hogy 35 éves kor felett a nőknél a felére csökken a természetes várandósság esélye. Emellett a civilizációs okok és a mindannyiunkat érő környezeti hatások is a gyermekvállalás ellen hatnak. 

Magyarországon ugyanakkor folyamatosan zajlik a meddőségi ellátórendszer fejlesztése, amelynek az a célja, hogy a meddőségi ellátás minden érintettnek elérhető legyen. 

Nagy segítség, hogy már a nőknek és a férfiaknak is ingyenessé tették a meddőségkezeléshez szükséges gyógyszereket és vizsgálatokat.

– A családpolitikára veszélyes az élet szinte már összes területét elárasztó és uralni akaró LMBTQ-lobbi, valamint az európaitól teljesen idegen kultúrákból érkező tömeges migránsáradat. Mit lehet tenni az ellen, hogy rombolják a hagyományos európai és családi értékeket?
– A család az emberiség számára a leguniverzálisabb érték. Ehhez képest az Európai Unió döntéshozatali szintjein eljutottunk oda, hogy a család szót nem igazán lehet kimondani sem, mert a nagy tolerancia jegyében már lassan mindenféle formációt családnak kell tekinteni. Nagyon nehéz küzdeni az ellen, amikor megpróbálják mindenhogyan aláásni a családi értékeket. Ezenfelül az EU-ban sok ország a migrációval akarja megoldani a népességfogyás problémáját. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az unió területén minden ötödik gyermek külföldi anyától születik, de például Svédországban már minden negyedik megszülető gyermek szülei az EU-n kívülről származnak. Ehhez képest a gyermekvállalási kedvet mutató teljes termékenységi arányszám a svédeknél a magyar érték alá került. A belső erőforrásokra, így a magyar családok támogatására épülő magyar út ugyan nehezebb és hosszadalmasabb, de népesedési szempontból ez tűnik biztonságosabbnak. 

Reménységre ad okot, hogy az EU-ban megalakult új pártcsalád, a Patrióták Európáért határozottan ki fog állni a tradicionális és univerzális családi értékek, ezáltal az európai családok érdekeinek képviselete mellett. Abban pedig biztosak lehetünk, hogy amíg nemzeti kormány van Magyarországon, a nemzet, a család, a gyermek érték lesz a döntéshozók számára. 

A kormány pedig nagyon komoly támadásoknak és zsarolásoknak áll ellen évek óta, amiért a migránsok betelepítésére és a gyermekeket célzó LMBTQ-propagandára következetesen nemet mond.

Borítókép: A KINCS elnöke szerint az EU-ban odáig jutottunk, hogy a család szót nem szabad kimondani (Fotó: Havran Zoltán)