Egy évtizeddel ezelőtt bájos vadkacsacsaládok úszkáltak a Városligeti-tavon. Ezt a látványt mostanában nem látni, ugyanis a kacsák csak költési idő előtt vannak már csak jelen a fővárosi mesterséges tóban, a partról a sekély vízben sem láthatók nagy számban halak, mint korábban.
Ismert: 2022. április elején, egyik napról a másikra a budapesti Városligeti-tóból kipusztultak a halak, és mivel néhány nappal azelőtt ide telepítették át a margitszigeti japánkert halait is – két tó állománya veszett oda. A környezeti katasztrófát mindössze néhány teknős élte túl, amelyek manapság elég nagyra nőttek már.
– A két évvel ezelőtti a halpusztulás észlelését követően azonnal értesítettük azokat a hatóságokat, akik illetékesek az eset kivizsgálására: a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot és a Gödöllői Járási Állategészségügyi Élelmiszer-ellenőrző Hivatalt. A hatóság gyorsan reagált, a szakemberek rögtön megkezdték az eset kivizsgálását: mintát vettek a vízből, illetve néhány haltetemet is laboratóriumba szállítottak.
A vizsgálatok alapján a halpusztulás oka nem határozható meg, a korábban előfordult oxigénhiány is kizárható
– közölte a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. a Magyar Nemzet kérdésére. A fővárosi cég az üzemeltetője a Városligeti-tónak, míg a fenntartó a Városliget Zrt. Ugyan a főváros hatásköréből kikerült a Városliget, de a kertészeti munkálatokat és a tavak körüli feladatokat továbbra is a FŐKERT látja el. Hozzátették: a diagnosztikai vizsgálat sem tárt fel olyan állategészségügyi okot, amely az amurok tömeges pusztulását okozhatta volna.
Eljáró hatóság a lefolytatott eljárás során jogszabályba ütköző tevékenységet nem tapasztalt és az eljárást megszüntette.
– Az esetet követően az érintettekkel együttműködve minden szükséges biztonsági intézkedést megtettünk, melynek eredményeképp rövid idő alatt sikerült a tó vízminőségét és élővilágát helyreállítani, a látogatók biztonságára különös figyelmet fordítva. Idén májusban, több lépcsőben összesen 600 kg, 70-80 dekás amur telepítettünk.
A halállomány telepítésének egyik célja a gyorsan felszaporodó fonalas alga tömeg semlegesítése, a biológiai egyensúly helyreállítása és stabilizálása
–nyilatkozta el a fővárosi cég.
Lapunk ott jártakor egyetlen vadkacsát sem láttunk, holott a korábbi években kacsacsaládok úszkáltak a tavon. Ez a látvány a júliusi kánikulában elmaradt.
– Vadkacsák továbbra is vannak a tavon és teljesen természetes, hogy most nem láthatóak, ugyanis a kacsák a fészkelés után kóborlásba kezdenek és alapvetően a vadvizeket keresik a mesterséges tavak helyett.
Budapesten ez jellemzően a Duna, a Naplás-tó vagy a Merzse-mocsár. Fontos megjegyezni, hogy a Városligeti-tó a kacsáknak nem természetes élőhelye
– húzta alá Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. Mint mondták: ahogy a természetes vizeket, úgy Budapest tavait is újfajta kihívások elé állítja a klímaváltozás és a környezetszennyezés.
A szállópor mennyisége az időjárás felmelegedésével növekszik, hiszen a talaj szárazabbá válik, így a tavakba is több kerül belőle.
– A Városligeti-tóhoz hasonló, nem egész évben működő, betonmedencés tavak, amelyek a vízutánpótlást nem természetes vízből kapják, és nem rendelkeznek természetes be- és lefolyással, lényegesen gyorsabban szennyeződnek, jobban melegszenek, ami nem kedvez a bennük honos élővilágnak. Emellett egyes vízinövények növekedése is lényegesen felgyorsulhat a klímaváltozás okozta megváltozott természeti adottságok miatt – indokolta meg a csökkenő állatvilágot a fővárosi cég.
A Városligeti-tó mindig is speciális eset volt, ugyanis a tavat a Széchenyi- fürdő meleg termálvize táplálja, ami ahhoz vezetett, hogy megjelentek a tóban a meleg vizet kedvelő invazív trópusi halfajok, amelyek kiszorítják az őshonos fajokat. A halpusztulás előtt 50-féle trópusi, egzotikus hal, több rákfaj és teknős élt a tóban. Még veszélyes, agresszív aligátorteknőst is találtak a tóban, nyilván azt egy felelőtlen terrarista telepítette be a tóba.
