A dunai árhullám hamarosan elhagyja Magyarországot, a nagy munka csak most kezdődik igazán az érintett területek lakói számára. Az Index szerint, az árvíz ugyanis számos fertőzésveszélyt hordoz magában, ürüléket, szennyező anyagokat, állattetemeket, szemetet sodor magával az ár. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ és a Nébih, valamint szakorvosok tanácsai szerint az alábbi óvintézkedésekkel lehet elkerülni a megbetegedéseket.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ már korábban kiadott a lakosság számára egy tájékoztatót, amely részletezte az árvíz elleni védekezésben szükséges óvintézkedéseket, mint a gumikesztyű, gumicsizma, vízhatlan védőruházat és gyakori szappanos kézmosás, kézfertőtlenítés.
A Hun-Ren Ökológiai Kutatóközpont szakértői már korábban közölték, hogy az árhullám a budapestiek ivóvízellátását nem veszélyezteti, amelyet a Duna mentén 700 csápos kút által biztosítanak a háztartások számára. Az előre jelzett vízállásra hivatkozva ezt erősítette meg lapunknak Csörnyei Géza, a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója, preventív jelleggel pedig megemelték az ivóvíz klórtartalmát azoknál a kutaknál, ahol a Duna vízszintjének emelkedése ezt indokolta, öt méter felett UV-zést is alkalmaznak. Folyamatos mérésekkel azt is ellenőrzik, hogy alga vagy szennyező anyag kerül-e a vízbe. Közölték, az ellátás biztonságának fenntartásában segítenek a 2013-as rekordvízálláskor szerzett tapasztalatok.
Az árvíz során a fúrt vagy ásott magánkutakból nem szabad inni, háztartási célra sem használhatók
– közölte az NNGYK, tájékoztatójukban azt is részletezik, hogyan kell ezek klórozását elvégezni, ami 24 óra elteltével a víz kiszivattyúzásával újra használhatóvá válik.
Az apadás után jelennek meg a fertőzések
A tapasztalatok szerint sok a baleset a víz apadásakor, fertőzéses eredetű megbetegedésekről is akkor számolnak be. Elsősorban a hányásos, hasmenéses betegséget okozó kórokozók fordulhatnak elő az áradó vízben, de akár hepatitis A-fertőzést is okozhat – figyelmeztet a hatóság. Az Index szerint, a hastífusz tünetei nagyjából két héttel a kórokozóval való találkozás után jelentkeznek, elsősorban magas láz és fejfájás formájában, ezért is fontos, hogy a védekezésben nem résztvevők ne tartózkodjanak az érintett területeken. A lap szerint ugyanakkor a fertőzések elkerülésének elemi feltétele a tiszta kéz, tiszta ivóvíz, és annak elkerülése, hogy a szennyezett víz szembe, szájba kerüljön.
Az NNGYK közlése szerint minden, a vízzel érintkező tárgyat fertőtlenítőszeres, a mentett állatokat pedig tiszta langyos vízzel kell lemosni.
A nagy esőzések által okozott árvizek, belvizek az óriási anyagi károkon túlmenően élelmiszer-biztonsági kérdéseket is felvetnek.
A szennyezett víz ellepheti a megtermett zöldségeket és bogyós gyümölcsöket is, ezeket nem szabad felhasználni
– hangsúlyozza a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, egyúttal nyomatékosítják, nem szabad olyan élelmiszert elfogyasztani, amelyet az áradó víz ellepett, ugyanis ebben bemosódott vegyszerek, vírusok, baktériumok, paraziták lehetnek. A gyümölcsöket, zöldségeket csak akkor lehet elfogyasztani később, ha érésük az árvíz elvonulása után két héttel várható, akkor is alapos mosás és hámozás vagy főzés után fogyaszthatók.
Budapesten is folytatódik a munka
Várhatóan csütörtökön visszatérhet az autós forgalom a budai alsó rakpartra. Az FKF munkatársai napokon keresztül takarították az alsó rakpartokat, amelyeket szinte teljesen belepett a komoly egészségügyi kockázatot jelentő iszap. Emellett a pesti alsó rakparton a villamos-alagútban maradt víz kiszivattyúzása is komoly feladatnak bizonyult.
A főpolgármester közlése szerint a munkát közel 150 ember, 33 célgéppel folytatja. Az FKF munkatársai pedig egy nap alatt több mint 20 tonna uszadékfát és iszapot távolítottak el az útburkolatokról. A csatornázási művek a napokban több mint 520 ezer homokzsákot gyűjt össze, ezekből a kiszárított homokot építkezéseken hasznosítják újra.
A Főkert sem marad feladat nélkül. A fővárosi vég munkatársai az árvízzel leginkább érintett Római-partot, Óbudai-szigetet és a Margitszigetet vizsgálják át, felmérik a felázott gyökérzetű, és emiatt veszélyessé vált fák állapotát.
